Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-367

Az országgyűlés képviselőházának 367. gatóság tagjai honoráriumban részesülnek (Buday Dezső: Kivéve azokat, akik törvényhatósági bizottsági tagok, —• tessék hozzátenni! 1925. évi május l-e óta!) 1925. évi május l-e óta tehát nem részesülnek díjazásban, ellenben nagyon jól tudja a belügyminiszter úr. hogy valami különös számla van nyitva a Beszkártnál. (Buday Dezső: Nines! — Petrovácz Gyula: Nincs-! — Buday Dezső: Tessék csak helyesen beszélni és ne tessék a tényeket elferdíteni! — Fábián Béla: Halljuk! Halljuk! Nagyon érdekes! — Elnök csengeti) Kérem, a számla megvan, a számlát letagadni nem lehet, mert a számla egy írás és az megvan. (Buday Dezső: Nincs! Miért méltóztatik mondani, hogy megvan, amikor nincs?! — Fábián: Folyószámla!) Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos: Arról, hogy plusszal vagy mínusszal zárul-e, lehet beszélni, de a számla meg lett nyitva, mindenki számára félre lett téve a honorárium. (Buday Dezső: Nem lett félretéve! — Fábián Béla: De félre lett téve, erről nem lehet vitatkozni! Adót fizetnek utána!) Ismétlem, hogy félre lett téve (Fábián Béla: Ugy van, adót is fizetnek utána!) és ok nélkül nem lett félretéve, mert hiszen csekély józan ésszel is mindenki elképzelheti, hogy az arra időre lett félretéve, amikor az illetők bizottsági tagok már nem lesznek, úgyhogy tulajdonképpen tartalékolva lett az, amit álszeméremből szegyeitek volna momentán felvenni. (Fábián Béla: De törvény rendelkezése ellenére tették félre a pénzt! — Bródy Ernő: Nevekre van félretéve! — Buday Dezső: Sohasem volt nevekre semmi sem félretéve!) Lehet, hogy most a legutóbbi hetekben ezt is megváltoztatták, de hangsúlyozom, hogy: a legutóbbi hetekben és állítom, hogy a parlamenti vita és felszólalások hatása alatt (Gáspár dy Elemér: Ügy van!) változtatták meg ezt a helyzetet. Lehet, hogy jelenleg az a számla plusszal vagy mínusszal zárul, de hogy számla volt, annak nyoma van. (Fábián Béla: Természetes, bevették!) Hogy a Beszkárt igazgatósági tagok részben kaptak, részben pedig számukra tartalékoltak, ez letagadhatatlan tény. Már most ezt az üzemeit összehiasonítom a székesfőváros Autóbusz-üzemével, amelynek élén szintén állanak törvényhatósági bizottsági tagok, de azok nem igazgatóságnak neveztetnek, hanem mint felügyelő és ellenőrző bizottság működnek. Ez a bizottság soha egy pillanatra sem jutott abba az elgondolásiba^abbaa beképzelésbe, hogy neki ezért valamiféle díjazás jár, soha az Autobusz-üzem élén álló bizottsági tagok sem részben, sem egészben (Bródy Ernő: Az nem részvénytársaság!) nemcsak hogy nem kaptak, hanem nem is gondoltak annak lehetőségére sem, hogy ebbeli működésükért nekik semmiféle honorárium jár. (Fábián Béla Zsebredugovics Titus! — Derültség.} Hogyan lehet ilyen különböző, kétféle helyzet, hiszen a Beszkárt is közlekedési vállalat, az Autobüsz-üzem is közlekedési vállalati (Buday Dezső: Az egyik részvénytársaság, a másik tanácsi üzem!) Én az igen t. képviselőtársamat nem akarnám megsérteni, de mégis azt kell mondanom, hogy ha így méltóztatik operálni, ez nem más, mint hogy a részvénytársasági formát most arra akarja felhasználni, hogy bebeszélje önönimagáffiialk, hogy midőn egy üzem, mint részvénytárisiaság áll fenm, oinmaai lehet kapni díjazást. (Fábián Béla: Zsebredugovics!) márpedig ákármMe formáiról, akár részvénytársasági formáiról, aikár pedig siaját kezelésben ülése 1930 március 13-án, csütörtökön. 7 lévő üzemről van szó, egyik esetben sem kaphatok díjazást, mert akár ilyen forma, akár olyan forma: csak a főváros üzeméről van szó. Különben ez a közbeszólás megint nagyon jó érv az igen t. belügyminiszter úr számára abban a tekintetben, hogy a részvénytársasági formát mielőbb megszüntesse a székesfővárosnál. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Gáspárdy Elemér: Ügy van! Helyes!) Méltóztatott hallani, hogy mire használják fel ezt a formát, hogy a részvénytársasági formával indokolják, hogy a nagy különbség: az Autóbuszüzem direktorai nem egy részvénytársaság direktorai, a Beszkárt direktorai részvénytársaság direktorai, ezek nem kaphatnak, azok kaphatnak. Ilyen erkölcsi törvény nincs. (Fábián Béla: Jó öreg erkölcs!) Ez a 25. $. egy erkölcsi szabály. Erkölcsi szabályban ide-oda, így-úgy, egyszer fehér — egyszer fekete nem létezik. Erkölcsi szabály csak egy lehet. (Fábián Béla: Ügy van!) Az pedig teljesen lehetetlen dolog, hogy egyik is a székesfőváros közlekedési vállalata, amely száz percentig a tulajdonában áll, a másik is a székesfőváros közlekedési vállalata, amely száz percentig a tulajdonában áll és az egyik helyen mérhetetlen nagy summákat szórnak szét az igazgatóság tagjai között, a másik helyen pedig eszébe sem jut senkinek, hogy igényt támasszon abbeli működéséért, hogy ő az Autóbuszüzem élén áll,-(Fábián Béla: Külön szakértői jutalékot vesz fel, aki ott mint szakértő szerepel) pedig egyik helyen is és a másik helyen is az összes pártok delegáltjai bentülnek, teiát nincs különbség még e tekintetben sem és komoly mumíka folyik az egyikben is, komoly munka folyik a másikban is. S ha azt veszem, hogy a fejlődés útja az autóbuszé, azé a jövő a székesfőváros belterületén, aiktkolr (megmérhetetlen magy fontosságot jelent azotknak a működése is, akik ennek az üzemnek élén működnek és dolgoznak, es állítom* hogy soha egy párt részéről, egy bizottsági tag részéről még esák pillámat!

g seni jutott senkinek sem az eszébe, hogy honoráriumigényeket támasszon, míg a Beszkárt-nál ez helyes ,ez jó, ez űri, ez összeegyetethető mindennel, ez jár, mert az részvénytársasági forma. A részvénytársasági formát, ha egyébért nem, már ezért is meg kell szüntetni. Nincs szükség reá, ürügyül ne szolgálhasson a részvénytársasági forma semmiféle igények támasztására és semmiféle jogosulatlan igények kielégítésére. Én tehát, szemben a belügyminiszter, úrral,.azt állítom, hogy sem nyíltan nem, adni, sem dugva nem kapni, hanem egy harmadik eset, úgy amint a vármegyéiknél, vagy a vidéken van : nobile officiumként méltóztassék "követelni a bizottsági tagoktól a működést. Azért "tartom fenn, az indítványomat változatlanul, hogy ott, ahol mentesíteni akarjiai ez a szákasz az összeflerhetetlenségi tilalom alól azokat, akik mint a törvényhatósági tan ács tagjai kapnak díjazást, vagy mint az üzemigazgatóság tágjai kapnak díjazást, ez töröltessék, (Fábián Béla : Helyes !), mert ha a 25. § 4. bekezdésének utolsó mondatából nem töröljük ki ezt a mentesítést és előre kimondjuk a törvényben azt, hogy ez nem esiík összeférhetetlenségi tilalom alá, akkor prejudikaltunk egy későbbi szakasz htatáro zványaüniaik. Van egy másik indítványom is, t. Képviselőház, ez látszólag stiláris módosítás, voltaképpen azonban lényegbeli. A 4. bekezdés ugyanis felsorolja azokat, akik összeférhetetlenségi- tilalom alá nem esnék, beszél tisztviselőkről, el-