Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-370

120 Az országgyűlés képviselőházának Filmgyárak Szövetsége Budapesten együttesen nyújtotta át gróf Teleki Pál miniszterelnök úrnak. Először kiindulnak abból, hogy Magyar­országon Szent István király óta csak egyet­lenegyszer volt (Viczián István: Mozi?) a jog­elorzásnak az a rendszere és módja, amely ak­• kor mutatkozott, amikor nem magyarok ural­kodtak Magyarországon és a magyar jogalko­tás homlokterében olyanok voltak, akik a tár­sadalmi rend felforgatásának hitvány elemei­ből verődtek össze. De amíg konszolidált álla­pot volt, bármilyen párt, bármilyen csoport, mint többség ebben . az országban soha sem a magántulajdonhoz, sem a szerzett jogok szent­ségéhez nem nyúlt. Es itt most elpanaszolják, hogy az egyik tíz éve, a másik núsz éve miket fektetett bele a mozijába, soha büntetve nem volt, becsületes magyar ember, apja, anyja itt éltek. Az egyik elmondja, hogy a fia & harc­téren sebesült meg, a másiknak három fia hul­lott el a világháborúban a becsület mezején, a negyedik elpanaszolja, hogy a fia még most is kint szenved Szibériában. Mit fog szólni, ha hazajön? Azt mondja, hogy amíg ő életét^ ál­dozta ott kinn, verejtékezett és testig épségét veszélyeztette, azalatt idehaza szüleitől, akik ilyen fiút adtak a hazának, aki küzd és har­colt, elveszik a kenyeret, az exisztenciát. (Vi­czián István: Nem történt kérem! Ilyen eset nem is volt!) Majd mindjárt hallani fog neve­ket. (Fábián Béla: Miért? Hát nem elvették egy csomó rokkanttól a trafikot,^ nem elvették az italmérést vitézségi érmesektől! — Viczián István: Ez tévedés! — Zaj. — Elnök csenget — Fábián Béla: Majd idehozzuk, hány vitézségi érmestől vették el a kenyeret azért, hogy ha­szontalanoknak odaadják, olyanoknak, akik nem voltak a harctéren!) Át fogom adni a ná­lam lévő leveleket. A t. Házat nem akarom un­tatni és nem akarom ennek a dolognak érde­kességét azzal kiszínezni, hogy itt azokat a jaj­szavakat elmondom. Azokat a leveleket, ame­lyekből, élő emberek leveléből, itt idézek, meg fogom mutatni, hogy lássa... (Viczián István: Itt tessék előadni, hogy mindjárt megcáfolhas­sam. — Malasits Géza: Azt is, hogy Stead ez­redesnek hány mozit adtak?) Ha kíváncsi és ha a t. Ház nem veszi zokon, előadom. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gyön­gyös, 1930 március 16-án kelt a levél, aláírva Kovács Márkus. «Címem: Kovács Márkus Postaudvar. (Eégi postaudvar.) Gyöngyös. Het­venhárom éves ember vagyok, földönfutó, ke­nyerem nincs. 1921 július 27. Özvegy Horváth Dénesné, született Keleti Edit megjelent ná­lam és felmutatta a 36.844. számú rendeletet, melynél fogva mától kezdve a mozi az övé», amely eddig ezé a panaszosé volt. Tessék csak hallgatni. (Tovább olvassa): «Tőlem elvették a mozit, elvették a berendezést, adtak érte ala­mizsnának megfelelő összeget.» (Viezián Ist­ván: Szabad egyezség tárgya volt a megváltás! Nem volt köteles odaadni! — Fábián Béla : Sza­bad egyezség?! Kevolveres szabad egyezség! — Viczián István: Ez tény! Megmondta Vázsonyi. hogy jogilag rendben van!) Dehogy mondta, hogy jogilag rendben van. (Viczián István: Vázsonyi azt mondta, hogy jogilag rendben van!) Mutassa meg, hogy Vázsonyi azt mondta, hogy jogilag rendben van! Önök gondoskodtak jogi formáról, hogy a színezete rendben legyen, de a lényege jogelorzás. (Viczián István: Majd megmutatom, hogy nem igaz ! Azt mondta, hogy jogilag rendben van! — Jánossy Gábor: Ne mérgelődjetek! — Viczián István: Vázsonyi a maguk barátja volt, nem az enyém! — Fábián Béla: Jó világ van, hogy Viczián Vázsonyira ö. ülése 1930 március 19-én, szerdán. hivatkozik! — Viczián István: Önök előtt tekin­tély!) Miután nagyon félek a lámpától, méltóztas­sék megengedni, hogy most felsoroljam, kikről kikre ruházták át ezeket a moziengedélyeket. Itt Budapesten a Budai Apollót —- Makray Teofil tulajdonát — odaadták a Nyukosz-nak (Farkas István: Nyugodjék békével a Nyukosz!) A Belvárosi Mozgót, Weiser Kálmán tulajdo­nát, odaadták az Ébredő Magyarok Egyesüle­tének. (Farkas István: Azok is nyugosznak már békében!) A Corso-mozgó eredetileg a Star Filmgyáré volt, amely magyar filmek előállí­tására vállalkozott; ezt odaadták a Leánykeres­kedelem Elleni Ligának. (Egy hang jobb felől: Nemes cél! — Hódossy Gedeon: Nagyon derék egyesület! — Malasits Géza: Egyetlen leányt sem mentett még meg! — Tabódy Tibor: Sokkal többet, mint gondolja!) Az Orient Mozgó egy Diamant nevű emberé volt; egy Dani nevű úr kapta; nem hinném, hogy ő magyarosította a nevét. Csak ez a feljegyzés van róla. (Viczián István: A Mária Terézia-rend lovagja! — Fá­bián Béla: Akkor sem kell más zsebéből kivenni a pénzt és neki odaadni!) Elnök: Csendet kérek! (Malasits Góza: Van neki körülbelül 400 pengő nyugdíja!) Gál Jenő: En a Mária Terézia-rend lovag­jait másképpen tisztelem, mintsem hogy mozi­engedéllyel tüntetném ki őket. Nem is szorulnak ők arra. Méltóztassanak csak továbbhallgatni, t. Ház: a Projektograf részvénytársaság mozija átment a Hadröa című egyesület birtokába. (Viczián István: Hadirokkantak egyesülete! — Farkas István: A hadirokkantak ugyan egy fillért sem láttak belőle!) Mindjárt méltóztatnak majd hal­lani mi lett ebből az ajándékozásból. (Viczián István: Arról én nem tehetek!) A Fővárosi Mozgót elvették a tulajdonosától és odaadták a Szent István-Társulatnak. A Projektograf má­sodik mozgóját, melyet drága pénzen rendezett be, odaadták a Magyar Nemzeti Szövetségnek, és a harmadikat odaadták a Keresztény Nem­zeti Ligának. (Viczián István: Az is hazafias munkát végez! — Fábián Béla: Majd beszélünk Tasnádi-Szütsről!) A Baross-mozgót odaadták az Angol-Magyar Filmgyár Részvénytársaság­nak, amely a Stead-féle alapításoknak egyike. (Malasits Géza: A magyar hajósok hóhérának adták oda! — Viczián István: Ez a mániája! — Malasits Géza: Véresre verték a magyar hajó­sokat, amikor magyar hajókat akartak meg­menteni!) Vidéken: Cegléden egy Rossi Károly nevű úr alapítását egyszerűen városi tulajdonná, nyilvánították. Debrecenben az Apollót, amely egy Fejér Ferenc nevű úré volt, odaadták az Urániával együtt az Ébredő Magyarok ottani egyesületének. Esztergomban a ^Korona-^mozgót Porgesz Béla tulajdonát, átruházták özv. Van­nay Károlynéra. Keszthelyen az Uránia-mozgót Kovács Mórtól elvették és odaadták özv. Barcza Kálmánnénak. Szegeden a Corso-mozgót elvet­ték Vass Sándortól és odaadták a Keresztény Nemzeti Ligának. Es így tovább. Ezeket azért sorolom fel, t. Képviselőház, hogy méltóztassa­nak látni, hogy ezekben az átruházásokban nem volt gazdasági rendszer, mert hiszen a mozgó­fényképipar és a mozgó fény képszínház elsősor­ban kulturális és gazdasági vonatkozásokkal bír. De kikeresni üzleti érzék hiányában szen­vedő embereket csak azért, hogy jogosítványok­kal ruháztassanak fel? Most tíz év után hall­gassák meg, hogy^ milyen a mérlegük^ nézzék meg, hogy mi történt e kitüntető adományozá­sok folytán. Előzőleg azonban azokra nézve, akiket itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom