Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-367
Az országgyűlés képviselőházának 367. ülése 1930 március 13-án, csütörtökön. részéről feleslegesnek és hiábavalónak is tar 1tanám a további argumentációt és az ellenvéleményekkel szemben a magam véleményének kifejtését, mert hiszen ez úgy az általános vitánál, mint a 11. §, vitájánál megtörtént. De magának az elvnek és a koncepciónak kérdése a törvényhatósági törvényjavaslatnak és magának a felsőházi törvényjavaslatnak általános és részletes vitájánál is már tárgyaltatott és ki is merittetett. Itt tehát két kérdésről van szó. Az egyik kérdésnél, hogy a szakszerűség képviselőinek, az állami tisztviselőknek, akik itt tagok lesznek, ne adassék szavazati jog", én csak a közigazgatási bizottság összetételére utalok s annak idején igen helyesen méltóztattak kiemelni, hogy a vonatkozó törvénynek milyen jó, helyes, céltudatos és praktikus intézkedése volt az, amely az állami tisztviselőket a közigazgatási bizottságba bevonta és így szorosabb kapcsolatot létesített a közigazgatási élet és az állami élet, az állami adminisztráció között. Ennek a két tényezőnek összevonásával sikerült az adminisztrációban a teljes harmóniáit, a teljes összhangot f megteremteni. Ott konkrét ügyek intéztettek és más általános természetű ügyekkel együtt és semmiféle kifogás hosszú idők tapasztalása során ez ellen az intézmény ellen nem merült fel. Ennek az elgondolása most, hogy a törvényhatósági közgyűlés összetétele, de hatásköre is megváltom zik és nem lesz szükséges annyi törvényhatótági bizottsági közgyűlést tartani, hanem a • fontosabb és lényegesebb, az átölelő és áMogó kérdések kerülnek ott inkább szóba, tehát mellőzhetetlennek látszott, — iha alkalmasnak bizonyultak, — ezeknek a magasabbrangú tisztviselőknek a közigazgatási bizottságba vaió bevonása. Indokolt tehát, hogy — nem konkrét ügyekben, hanem, mint mondottam, nagyobb, átfogó kérdésekben — a vitába bevonassanak. így módjában lesz magának a törvényhatósági bizottságnak is a szükséghez mérten ezeknek a főbb rangú tisztviselőknek véleményét, hozzászólását is meghallgatni és el is bírálni. Ha a közigazgatási bizottságban megadtuk nekik a szavazati jogot, a teljes ülési jogot és ez jól bevált, teljesen indokolatlan volna» hogy magasabbrangú tisztviselőket ugyanez a jog átfogó hatáskörben és átfogó bírálat gyakorlásánál meg ne illessen. Ez deklasszifikálása volna azoknak a magas állásoknak. Arra vonatkozólag, hogy ezt a kategóriát politikai természetű okokból vontuk ide be, megemlítem, hogy számuk olyan minimális, olyan csekély, (Pakots József: No azután vannak egyéb címeken is!) hogy ezzel a váddal ezt a kategóriát érinteni nem lehet. A többi mind autonómikus választás utján kerül be, ez az egyedüli kategória, amely államhatalmi kinevezés révén kerül be a törvényhatósági közgyűlésben; tehát az a vád legfeljebb ezt a kategóriát érinthetné, de a számuk olyan minimális, olyan aránytalanul csekély a többi,, autonómikus választás utján bekerültek számához képest, hogy ebből a szempontból igazán számba sem jöhetnek. A másik kérdés a következő: Proponálta tott a törvényhatósági tisztviselőkre vonatkozólag, hogy az ügyosztályokat vezető tanácsnokok helyet az összes tanácsnokok vétessenek fel. Itt, mint bölcsen méltóztatnak tudni, a polgármesernek jogában lesz a tanácsnokokat áthelyezni, mert a kerületi szolgálat és a központi szolgálat együtt egv statust fog kénezni. "Nem volna tehát indokolt, hogy a kerületbe kitett tanácsnokok is szavazattal bírjanak, éppen azért rendelkezett a törvényjavaslat úgy, hogy csak az ügyosztályvezető tanácsnokok legyenek a törvényhatósági bizottság tagjai. Átmenetileg megadta ezt a jogot, — mert szerzett jogokat nem akart konfiskálni, — ad. personam azoknak a közigazgatási tisztviselőknek, akik régi jogon hivatali állásuknál fogva a törvényhatósági bizottság tagjai; ezek hivaali állásuknál fogva, addig, míg ebben az állásban vannak, szóval kihalásig, ezt a jogot gyakorolhatják is. Azt hiszem, ez ellen sem lehet kifogást emelni, mert nem akartunk jogfosztást gyakorolni azokkal az érdemes tisztviselőkkel szemben, akiknek ezt a jogot a régebbi törvények megadták volt. Én ezekben voltam bátor a magam észrevételeit megtenni és, mint beszédem bevezetésében mondottam volt, kérném az előadói indítványok elfogadását és a többi indítvány elutasítását. Egyébként a szöveget eredeti szövegezésben méltóztassék elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal, A 24. §-t bekezdésenként fogom szavazásra bocsátani, még pedig az első bekezdést a) és b) pontonkint. Felteszem tehát a kérdést az 1. bekezdés a) pontjára vonatkozólag. Az 1. bekezdés a) pontjánál az eredeti szöveg szemben áll Farkas István és társai képviselő uraknak két rendbeli indítványával. Amemcnyiben az eredetit elméltóztatnak fogadni, elesik Farkas István és társainak két rendbeli indítványa. Kérdem tehát a t. Házat, a 24. §. 1. bekezdésének a) pontjainál az eredeti szöveget, szennben Farkas István ás társai két rendbeli indítványával, el méltóztatnak-e fogadni, igen, víagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget elfogadta. Most ennél a bekezdésnél van egy pótlás, amelyet az előadó úr indítványoz. Kérdem a t. Házat, hogy az előadó úr által indítványozott pótlást el méltóztatik-e fogadni, igen, vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház az előadó úr által indítványozott pótlást elfogadta. Ugyancsak van egy pótlás, amelyet Farkas István és társai képviselő urak indítványoznak. Méltóztatnak-e ezt a pótlást elfogadni, igen, vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Megállapítom: kisebbség és így Farkas Istvám és társai képviselő urak indítványa elutasíttatott. Most következik a szavazás az 1. bekezdés b) pontjaira. Itt az eredeti szöveg szemben áll az előadó úrnak, továbbá Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Szavazásra bocsátom először az eredeti szöveget, szemben ezekkel az indítvátnyakkai. Amennyiben az eredetit nem méltóztatnak elfogadni, szavazásra fogóim bocsátani az előadó tír indítványát, szembeni Bródy Ernő, Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben az előadó űr, Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak indítvlányával, igen, vagy nem 1 ? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Most tehát kérdezem, hogy méltóztatnak-e az előadó úr által javasolt szöveget, szemben Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak indítványával elfogadni, igen, vagy (nem? (Igen!) A Ház az előadó úr által javasolt szöveget elfogadta.
