Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-370

Az országgyűlés képviselőházának BtC hasznos munkálkodással részt nein vesznek, és kizárólag csak egyéni hiúságuk kielégítése céljá­ból, vagy esetleg más előnyök elérhetésének a reményében igyekeztek a bizottsági tagok so­rába bekerülni.» Ha ezt el lehet mondani, t. Képviselőház, a törvényhatósági bizottsági tagokra, akkor mennyivel inikább el lehet ezt mondani az országgyűlési képviselőknek egy jelentékeny részére. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi, akik részt veszünk ennek a Háznak munkájá­ban, akik állandóan itt vagyunk ennek a Ház­nak az ülésein, nagyon jól tudjuk, hogy akár­melyik napon, — kivéve a mai napot, amikor egy felekezeti kérdés idecsődítette a képviselők egy jelentékeny részét, — a rendes megszokott kép az, hogy csak 10—12 képviselő jelenlétében tárgyalunk. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a képviselők, akik magas tiszteletdíjat kapnak, nem azért vállalták megbízatásukat, hogy a köz iránti kötelességüknek és vállalt kötelessé­güknek eleget tegyenek, hanem — mint aho­gyan a törvényhatósági bizottsági tagokra vo­natkozólag a miniszter úr az indokolásban maga is mondja — azért kívántak a mandátumhoz jutni, hogy egyéni hiúságukat kielégítsék, vagy pedig más előnyök elérheté­sének a reményében vállalták eat a mandátu­mot. Erre is találunk példát. Nagyon sok kép­viselőt lehetne, t. képviselőtársaim, felsorolni, akiket sohasem látunk itt, ebben a parlament­ben, a'kik nem működnek közre ennek a parla­mentnek a tanácskozásaiban, akiket soha nem látunk egyetlenegy bizottság ülésén sem, akik azonban annál többet szerepelnek — amint a lapokban is olvassuk — különféle közgazda­sági tevékenységekben, különféle ipari, vagy kereskedelmi vállalatok gründolásában ' és azok igazgatóságában, ami mind azt bizonyítja, hogy egyrészt egyéni hiúságok kielégítése cél­jából, másrészt pedig más előnyök elérhetése céljából vállaltak, el a mandátumukat. Nem kell tovább menni, t. Képviselőház, csak meg kell nézni a kereskedelemügyi miniszter úr által a napokban eldöntött útépítési pályáza­tot, meg kell nézni, hogy kik kapták meg azo­kat, és kik fognak részt venni az útépítési niumkálatokban. Ha t. képviselőtársaim meg­nézik ennek a pályázatnak eredményét, azt na­gyon érdekesnek fogják találni, mert azt fog­ják látni, hogy azoknak a vállalatóiknak, ame­lyek ezekben a munkákban részesültek, majd; nem mindegyikében a többségi párthoz tartozó egy-egy képviselő foglal helyet, ami nyilván­valóvá teszi azt, amit a bélügyminiszter úr itt ennek a szakasznak az indokolásában mond, hogy más előnyök elérhetésének a reményében vállalták el a mandátumot. Amikor tehát az egyik oldalon, mint mon­dottam, magas tiszteletdíjjal ruháztatnák fel a képviselők a másik oldalon pedig teljesen tiszteletbeli állást töltenek be a törvényható­sági bizottsági tagok, akiknek nagyon sokszor még jelentékeny készkiadásaik, munkabérvesz­teségeik is vannak, amelyekért semmiféle meg­térítésben! nem részesülnek, akikkel szemben azonban a belügyminiszter úr mégis szükséges­nek tartja a Ikizáró rendelkezést és a mandá­tumtól, a bizottsági tagságtól való megfosztást: akkor én ezt a rendelkezést teljesen lehetet­lennek tartom s ezért kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy az egész 34. §, mint teljesen felesleges, töröltessék s ugyanaz a fel­fogás, ugyanaz az elv jusson itt is kifejezésre, mint a képviselőválasztásnál és a Képviselőház üléseinél. Ha pedig a belügyminiszter úr szük­ségesnek tartja ennek a 34. §-nak érvénybe­ülése 19BÔ március î9-ên, szerdán. ÍO? léptetíését, akkor méltóztassék gondoskodni arról, hogy ugyanez a rendelkezés az ország­gyűlési képviselőkre vonaitkozólag is törvény b a iktattassék. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A törvény­javaslat szövegét a magam neszéről elfogadom. Helyesnek és üdvösnek tartom, hogy a kötelező részvételt törvény beiktassuk; helyesnek ós üdvösnek tartom azt is, hogy megtorló rend­szabályokat léptessünk életbe azok ellen, akik ezen kötelezettségüknek nem felelnek meg. Ugyanakkor azonban, amikor a kötelező részvételről beszélek, szinte magától adódik egy óhaj a lelkemben, hogy valamiképpen ke­resni kellene annak a módját is, hogy a sajtó képviselőit is kötelezzük arra, hogy a közgyű­lésen történtekről hű képet tükröztessenek vissza lapjaik hasábjain. Arra, hogy ennek az óhajnak most kifejezést adok, a tegnapi parla­menti ülésről a 8 Órai Újság és a 8 Órai Újság után a Budapesti Hirlap olyan tudósítást kö­zölt, amely hotmloikegyenest ellenkezett azzal, ami itt az ülésteremben történt. Például az én szájambla /adták, hogy én Usetty Béla kép­viselő úrra vonatkozó állításaimat visszavon­tam s a képviselő úrtól bocsánatot kértem. Ez abszolúte nem igaz, ebből egyetlen egy szó sem igaz, úgyhogy a 8 Órai Újság és a Budapesti Hirlap hamisan informálták a közönséget az én felszólalásomról. Ein nemcsak hogy nem vontam vissza állításaimat a tegnapi napon, hanem a mm napon akár nyomban is meg­ismétlem állításaimat s ha azt mondottam teg­nap, hogy fenntartással éleik még a képviselő urat illetőleg, ma már abban a helyzetben va­gyok, hogy, — miután Wolf Károly, Buday Dezső és Petrovácz Gyula képviselő uraktól felhatalmazást is kaptam erre, — ma már igenis azt a kijelentést teszem, hogy ki is van zárva egyszersmindenkorra, hogy visszavon­jam állításaimat, ki is van zárva, hogy bocsá­natot kérjek, mert ezek az urak ma felhatal­maztak engem arra, hogy itt, nyilt ülésen je­lentsem be, hogy igenis a képviselő úr a ke­resztlény községi pártból való kilépése alkalmá­val szembekerült, összeütközött a becsület szempontjából a vállalt 'kötelezettségeivel. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy ez nincs összefüggésben a szőnyegen lévő 34-ik szakasszal. Szíveskedjék a tárgyhoz szólani! Szilágyi Lajos: T. Ház! Amikor tehát a kötelező részvételről beszlólünik a bizottsági ta­gokra vonatkozólag, önkéntelenül felmerül az ember lelkében jaz az óhaj, hogy viszont: ha kötelező a részvétel és kötelező a működés, akkor meg ne történhessék egy bizottsági tag­gal a főváros közgyűlésén az, ami tegnap ve­lem történt meg itt a parlamentben, hogy egy újságban valószínűleg valami technikai ügyet­lenség folytán, vagy a tördelésnél elkövetett ügyeüenség folytán (Rothenstein Mór: Az le­hetetlen!) beszédem megcsonkítva került a nyilvánosság elé, annak csak a bevezetői része adatott közre, úgyhogy annak homlokegyenest ellenkező értelme van. Ezt szükségesnek tartottam kijelenteni, a többit az igen t. előadó intézze el a jelenlévő Wolff Károly ^képviselő úrral (Usetty Béla előadó: írással kell ezt elintézni!) és az épület­ben tartózkodó Buday Dezső és Petrovácz Gyula képviselő urakkal. (Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Nincs feliratkozva, (Györki Imre: Halljuk az előadót!) Elnök: Feliratkozva senki sem lévén, kér­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom