Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-370

Az országgyűlés képviselőházának 870 ezekből azt a következtetést vonjam le, amiről már mondottam, hogy lehet, hogy nem fog tetszeni. (Halljuk! Halljuk!) De van nekem erre egy nagy jogforrásom, maga a Szent Szék, amely nemcsak allokuciókban, pásztorlevelekben és az Osservatore Romana-han közzétett híradásokkal adja tudtára minden katholikusnak, akit illet, hogy a papok csak az egyházi funkciókra szorítkoznak és lehetőleg tartassanak vissza a politikai és világi téren való működéstől. Amikor ezt az egyház feje hirdeti, egyúttal örömmel látom, hogy itt Magyarországon is mutatkoznak jelei annak az irányzatnak, hogy az általunk nagyon tisztelt főpapi és papi rend, a hierarchia vonuljon vissza az egyház nemes falai közé, hirdessen ott emberszeretetet és hirdesse ott azokat a tanokat, t amelyek lelki épülésre valók. A kegyúri kérdésben is ott kell hirdetni azokat az igazságokat, amelyek egyházi szempontból egyházi területen kell hogy érvényesüljenek, de ne illeszkedjenek bele a^ világi vitatkozásoknak abba a rendjébe, egyházi színezettel... (Turi Béla: Szóval a polgári jogot akarják tőlünk papoktól elvenni. Magyarul ez annyit jelent!) Nem tehetek róla, hogy ez fáj igen t. képviselőtársam. (Turi Béla: Nekem nem fáj!) Intézze el ezt a pápa őszentségével és a hercegprímással! (Turi Béla: Látja, hogy elintéztem!) En zsidó papot sem akarok'látni itt a Képviselőházban, mint papot. (Turi Béla: Tőlem lehet!) En ellene vagyok annak, hogy a felekezeti kérdések itt kidomboríttassanak. (Turi Béla: Szóval ide lyukadunk ki ebben a gyakorlati kérdésben!) Ezek nem személyi vonatkozások. (Turi Béla: A gyönyörű elméletnek ez a vége!) Megmondottam előre, hogy ez önnek nem fog tetszeni és sokuknak nem fog tetszeni, de nem azért vagyunk itt, hogy egymásnak csak tetszetős dolgokat mondjunk. En azt a meggyőződésemet, amelyet hirdettem, igazolni kívánom evvel a felfogásommal. En azt akarom, hogy az egyház joga egyházi téren érvényesüljön és sehol másutt. Az egyház papjainak fokozottabb tisztelet jár ki azért, mert meg kell óvniok bennünket attól, hogy a politikai vitatkozások porondján ezeket a vallási kérdéseket belekeverjük a vitába. Ne méltóztassanak ezt rossz néven venni. (Turi Béla: Nem, csak megállapítom, hogy a polgári jogunkat akarják csorbítani, önök, a demokraták!) T. képviselőtársam a polgári jog nem abban csúcsosodik ki, hogy a pap képviselő-e vagy sem? (Turi Béla: Nem is, de lehet, ha akar. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gal Jenő: T. képviselőtársam, nem is az egyéni érvényesülésről és az egyéni tehetségről van szó. (Turi Béla: Legyen nyugodt, az a legkevésbbé érvényesül. Nagyon helyeslem, én nem is akarok püspök lenni!) Elnök: Kérem, képviselő urak, méltóztassanak csendben maradni. Gal Jenő: Akkor együtt vagyunk! Ennélfogva amikor felállítottam azt a tételemet, hogy a kegyúri jog kérdésében a katholikus álláspontot tartom helyesnek, egyúttal ennek minden konzekvenciáját is levonom abban t a tekintetben, hogy én az egyházi funkciónálásnak és az egyházi területen való működésnek minden ^érvényesülését csak az egyház területén kívánom. En ezzel azt a felfogást szolgálom, amely az újabb kánoni törvényhozás, az új legmagasabb katholikus egyházjogi felfogás és amely egyezik a Szent Szék felfogásával. T. képviselőtársam tudja ezt. (Turi Béla: Es a logika szerint a kánont mindenben elfogadja?) ülése 1980 március 19-én, szerdán. p9 A kánont elsősorban abban fogadom el, amiben t. képviselőtársam nem fogadja el. A kánon első tétele az, hogy a katholikus pap számára^ nincs ellentmondás. A katholikus pap számára az, ami a kánonban van, olyan kötelező, hogy azzal szemben még vitatkozásnak sincs helye. (Ernszt Sándor: A püspökök tudtával ül itt! — Turi Béla: Nem pedig Gál Jenő engedélyével.) T. képviselőtársam, mi már ezen a területen találkoztunk párszor és Ön mindig megpróbálta azt mondani, hogy nem kéri az én engedélyemet. Amikor én elvi alapon állva hirdetek egy gondolatot, akkor ön azt hiszi, hogy ez az én saját egyéni felfogásom. Bocsánatot kérek, arra feleljenek a t. pap-képviselő urak . . . (Turi Béla: Nincsenek pap-képviselők! Itt egyforma képviselők vannak! — Ügy van! Ügy van!^ a jobboldalon. — Pintér László: Itt nem ügyvéd-képviselők ülnek! — Zaj-) Elnök: Kérem, képviselő úr, ne méltóztassék a képviselők között ilyen különbséget tenni! (Zaj.) Csendet kérek! Kérenu méltóztassék beszédét .befejezni, mert álképviselő úr meghosszabbított beszédideje lejárt. Gál Jenő: Egy mondatot. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem azért teszek különböztetést pap-képviselők és nempap-képviselők között, mintha ezt közjogilag érteném. Legfeljebb azt kell mondanom erre, hogy fokozottabb tisztelettel viseltetem irántuk, mert a papi talár mindenkit kötelez arra, hogy fokozott tisztelettel nézzen rá. Velem szemben tehát nem lehet azt állítani, hogy én kisebbítést akarok, de azt vallom és hirdetem, — s azért vallom és hirdetem most a kegyúri kérdéssel kapcsolatban, mert ez a felfogás, amelyet én hirdetek, a Szent Széknek nem titkolt felfogása, a Szent Szék óhaja, — hogy ne vegyenek részt a világi küzdelmekben. Ez ennek az értelme. Magát a szakaszt Petrovácz képviselőtársam indítványa értelmében fogadom el. {Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Csik József! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; felszólalása töröltetik. Következik? Perlaki György jegyző: Pintér László! Pintér László: T. Ház! Ha valaki, kívülről jövő ember végighallgatta volna <a vitát, akkor joggal azt a kérdést vethette volna fel, hogy tulajdonképpen miért vitatkoznak itt a képviselő urak olyan kérdésről, «amelyről a foensejében mindenkinek egyforma véleménye van. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) A tárgyat annyira kimerítették már az előttem felszólalók, hogy én tisztára csak azért szólalok fel, hogy pártom részéről ama képviselőtársaim felfogásának adjak hangot, akik nem osztoznak Daibasi Halász és társainak véleményében. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) T. Ház! Felhoztak itt mindent; felhozták a jogegyenlőséget, a demokráciát, a kegyúri kérdést, és előttem felszólalt Gál Jenő t. képviselőtársam még a Szent Szék felfogását is idehozta az egyházi embereknek a politikában való részvételére vonatkozóan. Megjegyzem, rosszul van informálva. (Györki Imre: No! No!) Teljesen rosszul van informálva, mert a Szent Széknek tisztára az a felfogása, hogy lelkipásztorkodásban működő papok ne merüljenek bele pártpolitikai harcokba. Ez a felfogása, de nem az, hogy egyházi ember ne érvényesítse felfogását a politikában. Ez egyenesen kötelessége. (Gál Jenő: 14*