Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-353
78 Az országgyűlés képviselőházának 353 pánynak az volt a vége, hogy a t. demokratapárt követelte, hogy egyik, különben tiszteletreméltó tagiát nevezzék ki a nagyon sok igazgató közé. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon és középen: Ah! Ah! — Bródy Ernő: Ez nem áll!) Mi nem áll? Igaz ez, vagy nem igazi (Bródy Ernő: Szakember az illető! — Derültség jobbfelöl és a középen.) Szakember? De kinevezték, ez áll. Az egész kamoány azzal végződött, hogy azt az egy igazp-atót még ki kellett nevezni. En azt mondom, hogy tiszteletreméltó alakja annak a pártnak, de kinevezték. (Pakots József: Ellenünk szavazott a pártnak ez a tagja! Később aztán igazgató lett! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Halljuk! Halljuk! Nagyon érdekes! — Bródy Ernő: A többségi párt csinálta!) Wolff Károly: Természetesen mindent a keresztény községi párt csinált. Ami visszaélés, azt a keresztény községi párt csinálta, ami érdem, az mind az övék. A múltkor Gál Jenő képviselő úr az én zsebembe akarta tenni még a Nova szerződést is. Tegnap lojálisán kijelentette maga Gál Jenő, hogy itt tévedett, túlment a határon, — de ki olvassa a cáfolatot? Aliquid semper haeret Csak az marad a köztudatban, hogy a Nova-szerzŐdésben micsoda kolosszális vagyontömeget harácsolt el a ^árt — holott azt a szerződést 1895-ben kötötték, amikor én még jogász voltam, tehát nem is lehettem a párt keretében. Ez végeredményben nagyon fontos dolog. Ilyen kritikának tehát nem szabad elhangzania, mert én szeretem a kritikát^ szembe is állok vele, csak maradjunk az igazság alapján. Már most a taxi-kérdésben kijelentette a t. képviselő úr, hogy micsoda szörnyűség, hogy a kisemberek érdekeivel szemben a taxikat a nagytőkének adták, mert Barossnak adtak száz taxit. (Bródy Ernő: Kétszázötvenet!) Ha méltóztatnak súlyt fektetni az igazságra, igenis, az ellenzéknek egyik tisztelt tagja volt a szószólója annak, hogy a nagytőke is kapjon taxit, mert a nagytőke az ő száz rendszámával a soffőröket olyan fegyelmezetten tudja kézbentartani és a mellékberendezéseket, a telefonberendezést az úthálózat mentén nagyon gyorsan tudja effektuálni és ez is érdek. Különben azonban nem nyilatkozhatom arról a szempontról, amely reánk kötelezte, hogy ezek is kapjanak száz rendszámot. (Bródy Ernő: Kétszázötvenet!) Méltóztassék tudomásul venni, hogy a nemzet egyetemes érdeke szerepelt ebben a kérdésben. (Bróy Ernő: Kinek az érdeke?) A nemzet érdeke! (Bródy Ernő: Hogy a kisemberek ne kapjanak, az nem nemzeti érdek. — Zaj.) De ugyanakkor elhallgatta a képviselő úr, hogy én felálltam a városi közgyűlésen és azt kértem, hogy miután a nagytőke is kap rendszámokat, — persze kaptak a kisemberek is — de miután a nagytőke is kap, határozza el a közgyűlés, hogy 100 további rendszámot ad kizárólag csak a kisembereknek. (Bródy Ernő: Igen, de 250-et kapott Baross! — Zaj. — Elnök csenget.) Ne mondja azt a képviselő úr, hogy megkapták már. Meg fogják kapni. (Bródy Ernő: Evek óta húzódik a dolog!) Ez a közgyűlés határozta el... (Folytonos zaj. — Bródy ErnÖ közbeszól. — Elnök csenget.) Nem tárgyilagos dolog, hogy... (Pakots József: Nem ismerik itt a kérdést! — Zaj. — Elnök csenget.) A magam javaslatára határozta el a közgyűlés, hogy kizárólag kisembereknek 100 rendszámot ad. Ki is van mondva, hogy más nem is kaphat ezekből a rendszámokból, mint olyan, aki tényleg maga ülése 1930 február 13-án, csütörtökön. ül a volán mellett. (Pakots József: Ezt mi követeltük! — Zaj. — Elnök csenget.) En magam javasoltam spontán, ne mondja a képviselő úr, hogy ez az önök követelése volt. (Pakots József: A mi követelésünk! — Zaj.) Ez folyamatban van, ez a száz rendszám még nem lett kiosztva, de a dolog folyamatban van. Ez a való tény. (Zaj. — Elnök csenget.) En csak a tényállást szegezem le, én nem polemizálok, csak tényeket mondok. (Pakots József: Elf erdítette !— Zaj.) Tiltakozom az ellen, hogy elferdítettem volna! A leghatározottabban tiltakozom! (Pakots József: Nem így van, mert a kisemberek... — Folytonos zaj.) Nem igaz, hogy kapnak száz rendszámot? ((Pakots József: Megkapták egy év óta? — Elnök csenget. — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt!) Elnök: Pakots képviselő urat közbeszólásaiért rendreutasítom, a képviselő urakat pedig figyelmeztetem, hogy méltóztassanak csendben maradni. Itt Fábián képviselő úr részéről erős támadások hangzottak el, teljesen méltányos az, hogy az ellenkező felfogás szabadon megnyilvánulhasson. (Élénk helveslés a jobbés ë baloldalon.) Wolff Károly: Borzasztó nagy a méltánytalankodás, hogy nem hagyjuk szó nélkül ezeket a vádakat. (Zaj.) Ami pedig a Beszkárt ügyvezetőségénél történt, ami az említett jóváírást illeti, amelyről itt szó volt Fábián Béla képviselő úr részéről, hogy bizonyos fel nem vett tantiémek jóváirattak, erre vonatkozólag a t. képviselő úrnak el kelllett volna mondania, hogy amikor az a 6-os bizottság, amelyben az ő párttagjaik, Kozma Jenő és én is benne voltunk, a vezetőségnek, már tudniillik a könyvelőségnek erről a gesztusáról értesült, haladéktalanul intézkedett, hogy az töröltessék, a legnagyobb felháborodással vette ezt tudomásul. Tehát azt sem lehet mondani, hogy ezt mi hallgatólag tűrtük. (Jánossy Gábor: Nahát!) Nem lesznek közölve azok a tények, amelyek ezt a kérdést tárgyilagos világításba helyezik a közvélemény előtt. Felhozták az egyetemi hallgatók részére adott taxiengedélyek kérdését is. Igen, én még ma is büszke vagyok érre a gondolatra. Fiatal gépészmérnökeinket nem tudjuk elhelyezni, ezek inségbérért, éhségbérért szolgálnak, ha szolgálnak egyes helyeken, de legtöbb nem is tud elhelyezkedni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl. — Bródy Ernő: De sefteltek ezzel! — Zaj. — Elnök csenget.) A legkiáltóbb argumentum erre, hogy magánál a Beszkárt-nál több, mint 14 okleveles gépészmérnök-kalauz és vannak váltóállító doktoraink, vannak autóbuszüzemben is okleveles mérnökeink és- doktoraink és vannak gépészmérnökeink, mint kalauzok. A Beszkárt keretében most is arra törekedtünk, hogy 57 ilyen kalauz és ilyen kocsivezető ... (Pakots József közbeszól. ~~ Zajos felkiáltások a jobboldalon: <Tessék meghallgatni! — Viczián Istán közbeszól. — Pakots József: Mi az, kérem, Viczián úr? Miért olyan nagy legény hirtelen? — Folytonos zaj. — Elnök csenget.) .... hogy ezek a gépészmérnökök minősíttessenek át kalauzból tisztviselőkké. De láttam, hogy a kereslet folytán olyan nagy a munka tekintetében, hogy végre segítségére kell jönnünk a gépészmérnök ifjúságnak és akkor gondolatom támadt, hoíry adjunk á Műegyetemi Segélyegyletnek 40 rendszámot és kössük ki, hogy e 40 rendszám alapján nappal 40 gépészmérnök, éjjel szintén 40 gépészmérnök üljön a volán mellett,
