Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-364
Az országgyűlés képviselőházának 36-í. amilyen szám őket megilleti. Ha a harminctagú közjegyzői kamarának egy képviselet jnt a tör- [ vényjavaslat szerint, akkor teljes joggal feltehetem a kérdést, hogy a munkásságnak valójában hány tagság kellene, a munkásság nagy létszámát figyelembe véve. Ne méltóztassanak a munkásságot csak adófizető alanyoknak tekinteni, hogy az csak arra jó, hogy az egész város terhét viselje és a maga nagy tömegével, a maga nagy erejével járuljon hozzá ahhoz, hogy a főváros a maga terheit elviselje. Tessék csak figyelembe venni, hogy a munkásság, különösen amióta a kereseti adórendszer megvan, anyagilag milyen erős mértékben járul hozzá a főváros fenntartásához. Most pedig ki akarják semmizni azt az értékes munkásréteget, amely igen tekintélyes összeggel járul hozzá a főváros anyagi fenntartásához. (Erdélyi Aladár: Hát a társaik nem képviselik őket jól?) Olyan módon járul hozzá, ahogy más társadalmi osztályok nem teszik, mert a munkásnép kezéhez sem kapja a fizetést már levonták belőle a kereseti adót, míg a szabadfoglalkozású egyének keresetiadójának lerovása egészen másképpen történik; egy esztendővel később állapítják meg, hogy mennyi keresetiadót tartozik fizetni. A törvényjavaslatnak ez a szakasza mégis sokkal nagyobb jogokat biztosít... (Erdélyi Aladár: Hát a felét nem a munkaadó fizeti? — Usetty Béla előadó: Az egészet fizeti a legtöbb esetben! — Rothenstein Mór: Ez tévedés! Nem a Társadalombiztosítóról van szó!) Ez súlyos tévedés. A keresetiadót a munkás fizeti. Elnök: Kérem, méltóztassék a tárgynál maradni. Hagyjuk most az adót. (Erdélyi Aladár: A felét ki fizeti?) Kabók Lajos: Az egészet a munkás fizeti. (Zaji a jobboldalon.) Ha módomban volna és elnöki intelemben nem részesültem volna, meggyőzően bizonyítanám be Erdélyi képviselő^ úrnak, hogy a keresetiadót igenis a munkások fizetik. Ha akadnak is egyes munkáltatók, (Rothenstein Mór: Nem is tudok róla! -— Usetty Béla előadó: En tudok!) akik a munkás helyett fizetik a keresetiadót, ez elenyésző kicsiny szám. Ott vannak a gyárakban nagy tömegben dolgozó munkások, akik egytől-egyig maguk fizetik az adót a munkáltató hozzájárulása nélkül. Most pedig kiszorítják őket a jogokból. Csák a kötelességeket kell teljesíteniük, a jogokból azonban a munkásokat minden körülmények között ki kell semmizni. A törvényjavaslat — majd később lesz róla szó — a Társadalombiztosító Intézet elnökének jogot ad arra, hogy a főváros törvényhatósági bizottságában benn lehessen, de ugyanakkor nem ad jogot és módot arra, hogy mint érdekképviselet, a Társadalombiztosító Intézet budapesti kerületi választmánya két taggal legyen képviselve, mint ahogy ez a pártom által beterjesztett indítványban van belefoglalva. Miért? Ismét csak arra kell gondolnom, hogy itt is a munkásságot látják. Jól tudják, hogyha ezt az indítványt honorálják, ha ezt belefoglalják a törvényjavaslatba, ilyen^ módon alkalom nyílik a munkásoknak is a képviseletre, éppen ezért ezt mellőzni kell, ellenezni kell, nehogy a munkásság valamilyen úton-módon a törvényjavaslat tervezői és támogatói által elgondolt számnál nagyobb számban kerülhessen be a fővárosi törvényhatósági bizottságba. Elhiszem, ezek után, hogy ilyen módon dolgoznak a munkásság ellen, mert világosan látszik, hogy ez a szakasz kifejezetten a munkásság befolyását akarja ellensúlyozni és kisebbíteni, ellenben a kormány beKÊPVI8ELOUÂZI NAPLÖ. XXV. ülése 1980 március 7-én, pénteken. 401 folyását akarja erősbíteni. Minthogy azokat a rendelkezéseket, amelyek az előző szakaszokban és az ezután következő szakaszokban vannak, nem tartják elegendőknek, ilyen módon akarja a kormány a maga befolyását biztosítani és erősíteni. T. Képviselőház! Benne van ebben a szakaszban még a vitézi törzsszék képviselete is. Csak azt vetem fel, hogy amennyiben helyénvalónak találják a vitézi törzsszék érdekképviseletének bevételét, ugyan miért nem gondoltak arra, hogy a rokkantak nincsenek képviselve? Tudtommal a rokkantak a háborúban végeztek olyan munkát, mint a vitézek. Nem akarom a vitézek ténykedését sem kisebbíteni, csak úgy tudom, hogy a vitézek ténykedései talán olyanok voltak, amelyet észrevettek felebbvalóik, a megnyomorodott rokkantak talán hasonló vitéz cselekedeteket . követtek el, de mert fellebbvalóik ezt nem látták, erről tudó mást nem szereztek, ők csak egyszerű rokkantállományban maradtak meg és most nem tartják szükségesnek a törvényjavaslat szerkesztői, a törvényjavaslat támogatói, hogy ez a kategória is képviselve legyen érdekképviselet útján, hogy ez a kategória is bejuthasson a főváros törvényhatóságába, elmondhassa ott panaszát, jajszavát, elmondhassa, hogy a rokkantak érdekében milyen fővárosi törvényes i ntézkedéseket tartana keresztülviendŐknek. T. Ház! Amiket eddig megemlítettem,. ezekkel azt hiszem, teljesen igazoltam azt az állításomat, hogy erre az érdekképviseleti rendszerre, erre a 18. §-ra semmi szükség sincs. Éppen azért a leghelyesebb és legbölcsebb álláspontja a Képviselőháznak az lenne, ha ezt a szakaszt teljesen kihagyná, mert a felsorakoztatott érvek alapján erre a szakaszra egyáltalán nincs szükség. Ha ez benne marad a törvényjavaslatban, akkor benne maradnak azo!: a sereknek is, amelyekre rámutattam. Hogy tehát ne legyen tele sérelmes intézkedésekkel ez a törvényjavaslat, szükség van arra, hogy kihagyják azokat a rendelkezéseket, amelyeket a törvényhozás tagjai elég nagyszámban kifogásolnak és amelyeknek kihagyását követelik. Ha a Képviselőház többsége semmi körülmények között sem hajlik arra, hogy ezt a szakaszt kihagyja, akkor ismételten ki kell jelentenem, hogy ragaszkodnom kell a Farkas István képviselőtársam által benyújtott indítványhoz, amely szerint, ha már mindenféle érdekképviseletnek helyt ad a törvényjavaslat a főváros törvényhatósági bizottságiban, akkor tessék helyet adni a munkásoknak is, mégpedig a Szakszervezeti Tanácsnak legalább két tagja legyen benn érdekképviseleti alapon a törvényhatósági bizottságban és ugyancsak az Országos Társadalombiztosító Intézet budapesti kerületi választmánya két taggal képviseltethesse magát. így legalább igen csekély miértékben helyet adnak a törvényhatósági bizottságban érdekképviselet címén a munkásságnak is, amely — amint mondottam — a főváros anyagi fenntartásához nagymértékben hozzájárul, és módot adnak neki arra, hogy a maga befolyását a székesfőváros törvényhatósági bizottságában ilyen módon biztosítani tudja. A szakasz törlését javaslom, de amennyiben a Képviselőház ezt nem fogadja el, támogatom Farkas István és képviselőtársai által benyújtott módosító indítványt. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! A törvényjavaslat 18. §-ánál Farkas István és társai elsősorban azt indítványozzák, hogy ez a szakasz töröltessék. 61