Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

400 Az országgyűlés képviselőházának 364. ülése 19BÓ március 7-én, pénteken. hogy valójában az autonómia védelme, s aki . nem ezt akarja, az autonómiaellenes. Ez rendkívül merész állítás, különösen akkor, amikor az, aki ezt állítja, teljesen tisztában van azzal, hogy a fővárosi polgárság aonúgy is megnyomorított választójog alapján juthat választói jogosultságához, hiszen a kerületi beosztással, a nyilt ajánlással, a szelvényrendszerrel mindenféleképpen ellensúlyozzák a polgárság igazi akaratának megnyilvánulásait és az ilyen módon egybeülő törvényhatóság autonómiáját én nem tudom védeni és éppen ezért, amidőn elsősoriban arra az álláspontra helyezkedem, hogy ez a szakasz teljesen ^felesleges, hogy ez a szakasz teljesen törlendő, — vagyis csatlakozom a Farkas István és társai által benyújtott indítványhoz — ugyanakkor rá kell térnem és meg kell említenem azt is, hogy ha azonban a Képviselőház mindenáron ragaszkodik a törvényjavaslatnak ehhez a szakaszához, akkor legalább tessék megváltoztatni az első bekezdést és tessék kihagyni abból azt, hogy a törvényhatósági bizottság érdekképviseleti tagjait maga a törvényhatósági bizottság, a következő érdekképviseleti csoportok köréből választhatja. Ez nagyon hibás és eléggé nem kárhoztatható rendelkezés, mert ki merem jelenteni, hogy ha a Képviselőház elmenne odáig, hogy a pártunk által beterjesztett indítványt elfogadná, — amely szerint neosak a Gyosz.-nak és a többi felsorolt érdekképviseletnek biztosítsunk tagságot, hanem a Szakszervezeti Tanácsnak is — kijelentem, hogy a Szakszervezeti Tanács, ha ezt a szakaszt el is fogadnák, visszautasítaná a megtiszteltetést, ha olyan rendszer -szerint akarnák végrehajtani a választásit, hogy a törvényhatósági tanács jelölje meg, hogy a Szakszervezeti Tanács képviseletében, mint érdekképviseleti tag, ki vegyen részt a főváros törvényhatósági bizottságában. Nagyon csodálom, hogy azok az érdekképviseletek, amelyek itt fel vannak sorolva — Ügyvédi Kamara, Közjegyzői Kamara, Mérnöki Kamara, Orvosi Kamara — nem tiltakoznak az ellen, hogy a törvényhatóság jelölje ki soraikból azokat a személyeket, akiket tulajdonképpen az érdekképviseleti rendszer alapján a törvényhatósági bizottságba beválasztani akarnak. Hasonlóan csodálkozom azon, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara nem ragaszkodik ahhoz és nem juttatja kifejezésre abbeli kívánságát, hogy ő jelölje meg valójában azokat, akiket a törvényhatósági bizottságba beküldeni kíván, ne pedig a törvényhatóság legyen az, mert így illuzórius az érdekképviseleti rendszer, mert éppen csakhogy a megjelölt érdekképviseletek vagy testületek körébe tartozók közül, de a törvényhatóságnak tetsző és az által választott személyek fognak a törvényhatósági bizottságba bekerülni. Egyébként is kifogásolandó ez, — és éppen azért mondottam, hogy ez az érdekképviseleti rendszerről szóló szakasz törlendő — mert minden érdekképviseletnek általános választás útján kell a törvényhatósági bizottságba bejutni. Általános választás alapján szerintem képviselve vannak és lehetnek azok az érdekképviseletek, amelyek itt fel vannak sorolva. Tessék például a jelenlegi fővárosi törvényhatósági bizottságot megvizsgálni. Az ügyvédek nincsenek ott képviselve? Az orvosok nincsenek ott képviselve? Hát ott vannak. (Farkas István: Minden párton van orvos is, ügyvéd is!) Sőt tényleg minden pártnak ott vannak az orvosai, ügyvédei s a mérnökök ugyancsak benn vannak. Mi szükség van arra, hogy az általános választás alapján legyen lehetőség arra, hogy a megemlített társadalmi rétegek bekerüljenek a főváros törvényhatósági bizottságába, azonkívül még külön érdekképviselet alapján is bekerüljenek és ilyen módon ellensúlyozzák az általános választási rendszer alapján bekerült törvényhatósági bizottsági tagokat. Vagy a Közjegyzői Kamara választmányának tagja esetleg talán nincs ott? De hiszen az előttem szólottak említették, hogy 14 tagból áll... (Usetty Béla előadó: Vagy még többől!) Ebben a pillanatban igazán nem vagyok abban a helyzetben, hogy pontosan megállapítsam. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Több mint 30!) Hát ha kétszer annyian, vagy ha ötvenen vannak, — előkelő gavallériával azt jelentem ki, hogy ötvenen vannak — hát milyen címen formál ötven személy jogot arra, hogy ők mint érdekképviselet külön bennt legyenek a törvényhatóságban, holott — mint hallom közbeszólás alakjában — ebiben a törvényhatósági bizottságban is bentvan fővárosi közjegyző? Ez is mutatja, hogy a lehetőség a törvényhatósági bizottságba való bejutásra megvan, nincs tehát szükség arra, hogy ilyen módon még külön is biztosítva legyen a törvényhatósági bizottságban való képviseletük. Ha pedig például a Gyáriparosok Országos Szövetségének érdeképviseleti részvételét vizsgálom, micsoda megkülönböztetés az, hogy amikor egy munkáltató szerv érdekképviseletét ez a törvényjavaslat szükségesnek tartja, akkor... Elnök: A képviselő, úrnak lejárt a beszédideje. Kabók Lajos: Tisztelettel meghosszabbítást kérek az alapidő erejéig. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Kabók Lajos: A Gyáriparosok Országos Szövetsége egy munkáltató testület, egy gazdasági szerv. Teljesen hibás azonban az a rendelkezés és intézkedés, hogy egy munkáltató szervnek érdekképviseletét biztosítja a törvényjavaslatnak ez a szakasza, ellenben a munkáltatókkal szorosan összefüggő munkásságnak egyáltalában nem ad módot és lehetőséget arra, hogy a maga képviseletét ilyen módon biztosítani tudja. Az szerintem nem lehet érv, amit a belügyminiszter úr már elmondott, hogy a munkásságnak megvannak a kiépített politikai szervei és kiépített politikai szerveivel a maga képviseletét biztosítani tudja. A Gyáriparosok Országos Szövetségének nincs kiépített szerve? Ennél tökéletesebben kiépített szervet nem ismerek, s habár ők gazdasági szervnek mondják magukat, a politikai élet terén is olyan hatalmas befolyással bíró szervnek ismerem a Gyáriparosok Országos Szövetségét, hogy teljesen elegendő, ha az általános választás útján kapnak Ők a törvényhatóságban képviseletet, amire a lehetőség minden körülmények között megvan. Nincs tehát szükség arra, hogy az általános választáson kívül az érdekképviselet útján külön is meglegyen a képviseltetési lehetőség, különösen akkor nem, amikor a munkásságot a törvényjavaslat 18. §-a kirekeszti és ilyen módon mellőzendőnek tartja a törvényhatósági bizottságban. ! Petrovácz képviselő úrnak, itt van igaza, amidőn azt mondja, hogy igenis, ellenünk küzdenek, mert ez is olyan rendelkezése a törvényjavaslatnak, amellyel a munkásság ellen akarnak küzdeni, a munkásságot akarják megakadályozni abban, hogy a főváros törvényhatósági bizottságában olyan számba kerüljenek bele,