Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

Az országgyűlés képviselőházának 363. nak közlésében gyönyörűséget, de amikor világ­szerte beszélnek százakról és sok helyen ezrekről, akkor meg kell mutatnom a fotográfiát. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon és a közé­pen. — Peyer Károly: Es a kontrafotografiát majd mi olvassuk fel azokról, akik nemcsak gyilkoltak, hanem az aranyórát is ellopták!) Nagyon helyes, méltóztassék felolvasni. (Peyer Károly: De azok amnesztiát kaptak és vitézek lettek! — Elnök csenget. — Egy hang jobbfelől: A bútorról beszéljen! — Peyer Károly: Mi az? Nem értem! — Felkiáltások a jobboldalon: Bútor! Bútor! — Peyer Károly: Azt csak a hülyék mondhatják, akik mást sem tudnak, mint szajkó módjára ismételni rágalmakat! — Zaj. — Elnök csenget. — Felkiáltások jobbfelől: Mi van a bútorral? — Peyer Károly: Akinek baja van velem, álljon fel és mondja még nyíl­tan! — Felkiáltások a baloldalon és a balközé­pen: Halljuk a névsort! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Figyelmeztetem a Kép­viselőház tagjait, hogy méltóztassanak nyu­godtan és csendben maradni! Különösen kérem, líogy a parlament méltóságát megőrizni és a tárgyalás menetének nyugqdtságát biztosítani méltóztassanak. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Most megint találkoztam egy közbeszólással, amelyre világosan akarok válaszolni. (Halljuk! Hall­juk!) Szemben a 30.972 megkegyelmezett kommu­nistával áll 1368 megkegyelmezett ellenforra­dalmár. Csak le akarom ezt szegezni, mert itt méltóztatnak a közbeszólások során különböző bűncselekményeket felemlíteni. En sem az egyik, sem a másik túlzásban, a bűnben, az el­vetemedettségben, az orgiákban, nem találok mást, mint ennek a nemzetnek mélységesen el­szomorító lealacsonyodását. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) En nem válogatok közöt­tük, ne méltóztassanak önök sem válogatni s a kegyelmezés tényét, ezt a magasztos tényt, valóban emelkedett szempontból méltóztassanak nézni. A névsorban Lövi Sándor következik, a ne­gyedik. 1919. június 25-én, mint úgynevezett rögtönítélő bíró társaival együtt három egyént agyonlövetett. Tizenöt évi fegyházbüntetését tölti. (Propper Sándor: Es Surgoth hányat akasztatott?) Mindannyiszor, valahányszor va­lamit méltóztatik mondani, méltóztassék a másik lapot is elővenni, s ha azt méltóztatik mondani: «hányat akasztattak?» — és bizo­nyára arra méltóztatik célozni, hogy bírói íté­let nélkül, — akkor méltóztassék számotvetni azzal, hogy az egyik oldalon, a kommunisták részéről áll 590, a fehérterror részéről pedig 279 áldozat. Egyik éppen olyan szomorú, mint a másik, ne méltóztassék az egyiket favorizálni s a másikat különösképpen elhanyagolni. (Propper Sándor: Ön favorizál! Kabarét csi­nál a komoly kérdésből. — Zaj jobbfelől.) Bártfai Géza a proletárdiktatúra idejében... (Nagy zaj.) Esztergomban úgynevezett «'bűn­ügyi tanácsos» volt, két egyén kivégzésénél mű­ködött közre. Gyilkosság bűntettében bűnsegédi bűnrészesség és egyéb bűncselekmények, mint zsarolás, személyes szabadság megsértése miatt 14 évi és 5 hónapi fegyházbüntetését tölti. Puskás Dezső... (Esztergályos János: Hány éves az a Bártfai? Nyolcvannyolcéves öreg em­ber!) TTgy látom, hogy t. képviselőtársaimat jól ismerem, mert vártam ezt a kérdést és azért nem mondtam előre. Nyolcvanhárom esztendős, t. Ház! Ez egyik példája annak... (Nagy zaj a szélsőbáloldalon. — Esztergályos János: Az egész rendszert jellemzi! — Elnök csenget.) Ké­rem, méltóztassék a végét megvárni, mert való­KÉPVISELÖHAZl NAPLÓ. XXV. ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. 363 színűleg baj lesz ezzel a konklúzióval. (Folyto­nos zaj. — Elnök csenget.) Ez egyik példája annak, hogy a «megbocsátásnak is lehetnek olyan korlátai, amelyekre különös figyelemmel kell lenni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Sohasem tartozott a munkásmozgalomba!) Ezt az öreg Bártfait éppen agg korára való tekintettel né­hény évvel ezelőtt az egyik elődöm feltételesen és kivételesen szabadlábra helyezte és megsza­kította a büntetését, amire még példa nem volt ilyen bűncselekménynél. Az a magatartás, ame­lyet azután kint tanúsított a szabad életben, arra kényszerítette az igazságügyminisztert, hogy egy városnak pártokra és felekezetekre való tekintet nélkül megnyilvánult felzúdulása miatt visszavonja tőle a szabadságot. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mert féltek tőle. hogy leleplezések következnek! Nem szerették a papok! — Elnök csenget.) Azért mondtam, hogy méltóztassék várni a konklúziókkal. Ép­pen ez a Bártfai-féle eset óvatosságra kell hogy kényszerítse a kormányt. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Puskás Dezső 1919 május 8-án mint vörös rUektív, társaival együtt elfogta Krasznovszki Gyula tanítót, a forradalmi törvényszék elé ál­lította, a forradalmi törvényszék pedig a sér­tettet kivégeztette. Kapott nyolc évi fegyház­büntetést. (Felkiáltások a középen: Csak?) Ké­rem, ne méltóztassék bírói ítéleteknél «csak»-ot mondani, ne méltóztassék többet, vagy keve­sebbet kívánni, mert nem méltó a magyar bíró­sághoz, hogy ítéleteket ilyen vonatkozásban kri­tika tárgyává tegyenek. Virág Mihály 1919 május hónapban Joo An­dor járásbírót a járásbírósági fogházban egy cipész, mint úgynevezett «községi megbízott» parancsára agyonlőtte. Tizenöt évi fegyházbün­tetését tölti. Molnár József a Sipos-féle terrorcsapatban szolgált, amely résztvett a szolnoki ellenforra­dalom leverésében: egy halálraítélt ellenforra­dalmár kezeit a kivégzés előtt összekötözte. Ti­zenöt évi fegyházbüntetésre ítélték. Fischer Jenő 1919 június havában a dunán­túli ellenforradalom leverésében vett részt. Az ellenforradalom leverése után, mint az egyik katonai csapat vezetője, nagymenyiségű ingót rabolt és letartóztatásokat végzett, továbbá szá­mos lopást követett el. Tizenkét évi fegyházbün­tetéséből eddig tíz évet és három hónapot már kitöltött. Tóth László 1919 május hónapban a vörös katonák elől menekülő Reisz Ferenc hadnagyot agyonlőtte, Milasin Kornél századosra pedig többször rálőtt. Tizenöt évi fegyházbüntetésre van ítélve. Tóth Béla tizenegy rendbeli gyilkosság bűn­tettében, köztük Návay Lajos és Návay Iván ellen elkövetett bűncselekményekben, bűnsegédi bűnrészesség és egyéb f bűncselekmények miatt összesen 15 évi fegyházra ítéltetett. Előzetesen már büntetve volt rablásért, lopásért, szándé­kos emberölésért. Következik most a három pécsi eset. Pécs József felségsértésért és egyéb bűncse­lekmények miatt 12 évi fegyházra van elítélve, azonban csak 1927 január 12. napja óta tölti bün­tetését. Legsúlyosabb cselekménye Baranya vár­megye szerb fennhatóság alá kerülésének elő­mozdítása és követelése volt. (Peyer Károly: Önként jelentkezett a biróságnál! önként jött haza! — Esztergályos János: Önként jelentke­zett! Egy nyilvános gyűlésen vett részt! — Forster Elek: Nyilvános házaárulást követett el! — Esztergályos János: Akkor arról beszél­• 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom