Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-363
Az országgyűlés képviselőházának 363. nak közlésében gyönyörűséget, de amikor világszerte beszélnek százakról és sok helyen ezrekről, akkor meg kell mutatnom a fotográfiát. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon és a középen. — Peyer Károly: Es a kontrafotografiát majd mi olvassuk fel azokról, akik nemcsak gyilkoltak, hanem az aranyórát is ellopták!) Nagyon helyes, méltóztassék felolvasni. (Peyer Károly: De azok amnesztiát kaptak és vitézek lettek! — Elnök csenget. — Egy hang jobbfelől: A bútorról beszéljen! — Peyer Károly: Mi az? Nem értem! — Felkiáltások a jobboldalon: Bútor! Bútor! — Peyer Károly: Azt csak a hülyék mondhatják, akik mást sem tudnak, mint szajkó módjára ismételni rágalmakat! — Zaj. — Elnök csenget. — Felkiáltások jobbfelől: Mi van a bútorral? — Peyer Károly: Akinek baja van velem, álljon fel és mondja még nyíltan! — Felkiáltások a baloldalon és a balközépen: Halljuk a névsort! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Figyelmeztetem a Képviselőház tagjait, hogy méltóztassanak nyugodtan és csendben maradni! Különösen kérem, líogy a parlament méltóságát megőrizni és a tárgyalás menetének nyugqdtságát biztosítani méltóztassanak. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Most megint találkoztam egy közbeszólással, amelyre világosan akarok válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Szemben a 30.972 megkegyelmezett kommunistával áll 1368 megkegyelmezett ellenforradalmár. Csak le akarom ezt szegezni, mert itt méltóztatnak a közbeszólások során különböző bűncselekményeket felemlíteni. En sem az egyik, sem a másik túlzásban, a bűnben, az elvetemedettségben, az orgiákban, nem találok mást, mint ennek a nemzetnek mélységesen elszomorító lealacsonyodását. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) En nem válogatok közöttük, ne méltóztassanak önök sem válogatni s a kegyelmezés tényét, ezt a magasztos tényt, valóban emelkedett szempontból méltóztassanak nézni. A névsorban Lövi Sándor következik, a negyedik. 1919. június 25-én, mint úgynevezett rögtönítélő bíró társaival együtt három egyént agyonlövetett. Tizenöt évi fegyházbüntetését tölti. (Propper Sándor: Es Surgoth hányat akasztatott?) Mindannyiszor, valahányszor valamit méltóztatik mondani, méltóztassék a másik lapot is elővenni, s ha azt méltóztatik mondani: «hányat akasztattak?» — és bizonyára arra méltóztatik célozni, hogy bírói ítélet nélkül, — akkor méltóztassék számotvetni azzal, hogy az egyik oldalon, a kommunisták részéről áll 590, a fehérterror részéről pedig 279 áldozat. Egyik éppen olyan szomorú, mint a másik, ne méltóztassék az egyiket favorizálni s a másikat különösképpen elhanyagolni. (Propper Sándor: Ön favorizál! Kabarét csinál a komoly kérdésből. — Zaj jobbfelől.) Bártfai Géza a proletárdiktatúra idejében... (Nagy zaj.) Esztergomban úgynevezett «'bűnügyi tanácsos» volt, két egyén kivégzésénél működött közre. Gyilkosság bűntettében bűnsegédi bűnrészesség és egyéb bűncselekmények, mint zsarolás, személyes szabadság megsértése miatt 14 évi és 5 hónapi fegyházbüntetését tölti. Puskás Dezső... (Esztergályos János: Hány éves az a Bártfai? Nyolcvannyolcéves öreg ember!) TTgy látom, hogy t. képviselőtársaimat jól ismerem, mert vártam ezt a kérdést és azért nem mondtam előre. Nyolcvanhárom esztendős, t. Ház! Ez egyik példája annak... (Nagy zaj a szélsőbáloldalon. — Esztergályos János: Az egész rendszert jellemzi! — Elnök csenget.) Kérem, méltóztassék a végét megvárni, mert valóKÉPVISELÖHAZl NAPLÓ. XXV. ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. 363 színűleg baj lesz ezzel a konklúzióval. (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) Ez egyik példája annak, hogy a «megbocsátásnak is lehetnek olyan korlátai, amelyekre különös figyelemmel kell lenni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Sohasem tartozott a munkásmozgalomba!) Ezt az öreg Bártfait éppen agg korára való tekintettel néhény évvel ezelőtt az egyik elődöm feltételesen és kivételesen szabadlábra helyezte és megszakította a büntetését, amire még példa nem volt ilyen bűncselekménynél. Az a magatartás, amelyet azután kint tanúsított a szabad életben, arra kényszerítette az igazságügyminisztert, hogy egy városnak pártokra és felekezetekre való tekintet nélkül megnyilvánult felzúdulása miatt visszavonja tőle a szabadságot. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mert féltek tőle. hogy leleplezések következnek! Nem szerették a papok! — Elnök csenget.) Azért mondtam, hogy méltóztassék várni a konklúziókkal. Éppen ez a Bártfai-féle eset óvatosságra kell hogy kényszerítse a kormányt. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Puskás Dezső 1919 május 8-án mint vörös rUektív, társaival együtt elfogta Krasznovszki Gyula tanítót, a forradalmi törvényszék elé állította, a forradalmi törvényszék pedig a sértettet kivégeztette. Kapott nyolc évi fegyházbüntetést. (Felkiáltások a középen: Csak?) Kérem, ne méltóztassék bírói ítéleteknél «csak»-ot mondani, ne méltóztassék többet, vagy kevesebbet kívánni, mert nem méltó a magyar bírósághoz, hogy ítéleteket ilyen vonatkozásban kritika tárgyává tegyenek. Virág Mihály 1919 május hónapban Joo Andor járásbírót a járásbírósági fogházban egy cipész, mint úgynevezett «községi megbízott» parancsára agyonlőtte. Tizenöt évi fegyházbüntetését tölti. Molnár József a Sipos-féle terrorcsapatban szolgált, amely résztvett a szolnoki ellenforradalom leverésében: egy halálraítélt ellenforradalmár kezeit a kivégzés előtt összekötözte. Tizenöt évi fegyházbüntetésre ítélték. Fischer Jenő 1919 június havában a dunántúli ellenforradalom leverésében vett részt. Az ellenforradalom leverése után, mint az egyik katonai csapat vezetője, nagymenyiségű ingót rabolt és letartóztatásokat végzett, továbbá számos lopást követett el. Tizenkét évi fegyházbüntetéséből eddig tíz évet és három hónapot már kitöltött. Tóth László 1919 május hónapban a vörös katonák elől menekülő Reisz Ferenc hadnagyot agyonlőtte, Milasin Kornél századosra pedig többször rálőtt. Tizenöt évi fegyházbüntetésre van ítélve. Tóth Béla tizenegy rendbeli gyilkosság bűntettében, köztük Návay Lajos és Návay Iván ellen elkövetett bűncselekményekben, bűnsegédi bűnrészesség és egyéb f bűncselekmények miatt összesen 15 évi fegyházra ítéltetett. Előzetesen már büntetve volt rablásért, lopásért, szándékos emberölésért. Következik most a három pécsi eset. Pécs József felségsértésért és egyéb bűncselekmények miatt 12 évi fegyházra van elítélve, azonban csak 1927 január 12. napja óta tölti büntetését. Legsúlyosabb cselekménye Baranya vármegye szerb fennhatóság alá kerülésének előmozdítása és követelése volt. (Peyer Károly: Önként jelentkezett a biróságnál! önként jött haza! — Esztergályos János: Önként jelentkezett! Egy nyilvános gyűlésen vett részt! — Forster Elek: Nyilvános házaárulást követett el! — Esztergályos János: Akkor arról beszél• 55