Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-362

Az országgyűlés képviselőházának 362. nem tudjuk. Éppen ezért a szakaszt nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A keresztény gazdasági párt szónoka, Petrovácz Gyula képviselőtársunk ennél a 17. §-nál megint szükségesnek tartotta hangoztatni azt, hogy azért van szükség erre a korrektívumra, amely tulajdonképpen ebben a paragrafusban is bentfoglaltatik, mert nem akar vörös Budapestet látni. Azt is hallottuk azonban, ugyancsak Petrovácz Gyula képviselő úr részéről^ s éppen mai felszólalása alkalmával, hogy önérzettel jelentette ki, hogy igenis, a hátuk mögött van a megszervezett kereszténytábor. (Petrovácz Gyula: Ezt teg- ; nap mondottam!) Hátha ez igaz, akkor valótlan a másik, vagy pedig ha valótlan az egyik, nem lehet, hogy a másik feltevés legyen az igaz. Mert ha igaz az, hogy meg van szervezve Budapest keresztény közönsége és e megszervezett keresztény közönség az önök pártja háta mögött áll, akkor semmiféle okuk sines az uraknak kétségbeesni s megijedni attól, hogy itt vörös Budapest lesz, akkor nem kövétkezhetik be az az önök által festett rém, mert hiszen a keresztény tömegek akkor szavazatukkal önöket, az önök pártját fogják támogatni és akkor minden vita nélkül önök olyan többséghez tudnak jutni a városházán, amely mellett lehetetlen megalkotni és megteremteni a vörös Budapestet. Szerintem azonban inkább a mellett szól ez a felszólalás és ez a megállapítás, hogy valami hibának kell lennie a kréta körül és valahogy nem áll az, amit mondanak, hogy van egy megszervezett keresztény tábor, mert az nincs megszervezve, nincs úgy bepofozva a keresztény táborba, mint volt a keresztény közönség egy része az 1920-as választások alkalmával. (Elénk ellenmondások a középen. — Hódossy Gedeon: Téved! — Gr. Hunyady Ferenc: A saját metódusukat ne alkalmazzák másra!) 1920-ban és 1922-ben is nekimentek a keresztény jelszóval a választóközön-, ségnek, akár Budapesten, akár az országban és igyekeztek a közönséget félrevezetni hazug jelszavakkal és megtudták csinálni azt, hogy^bedőlt ennek a jelszónak a főváros közönsége. (Petrovácz Gyula: 1925/26-ban is meg tudtuk csinálni!) Ma azonban, amikor kiábrándult a közönség... (Hódossy Gedeon: Be a vörösbe! Ez volt a jelszavuk!) Ön akkor is bent volt a vörös- : ben. Semmi oka sincs kétségbeesni és kritika tárgyává tenni ezt, mert azt az uralmat éppen ! annyira szolgálta, mint amennyire szolgálta a ; fehér uralmat! (Hódossy Gedeon: Nagyon té- ;•, ved, t. képviselő úr nem szolgáltam. Legyen egé- « szén nyugodt, otthagytam a minisztériumot és a Svábhegyen voltam az egész bolsevizmus alatt!) Nem az egész bolsevizmus alatt, hanem > annak csak egy kis része alatt, mert túlnyomó !i része alatt ellátta hivatali teendőit és ha nagyobb munkakört adtak volna, azt örömmel fogadta volna el. (Hódossy Gedeon: Hogyne! Kikérem magamnak ezt a gyanúsítást! Visszautasítom az ilyen rágalmat!) Elnök: Figyelmeztetem a szónokot, hogy ne személyeskedjék. Ne méltóztassék a tárgytól eltérve személyes megjegyzéseket tenni, méltóz- ; tassék a tárgynál maradni. Györki Imre: En csak ténymegállapításokat hoztam ide, képviselőtársam közbeszólásaira.; (Hódossy Gedeon: Nagyon téved abban, amit; mondott!) Ha megszervezett tömegek állnak az önök háta mögött, akkor^ nem kell félni attól, hogy esetleg egy olyan tábor fog mandátumhoz I jutni, amely tábornak állítólag az önök megálla-j ülése 1930 február 28^án

y pénteken. 347 pításai szerint nincsenek a háta mögött szervezett tömegek. T. Ház! Ha a paragrafus indokolását, amelyet a miniszter úr beterjesztett, átolvassuk, a következőket látjuk (olvassa): «A jelöléshez a második bekezdés szerint legalább 1000 választó szükséges abból a célból, hogy csak olyan felöltek kerülhessenek ajánlás alá, akiknek a választók körében megfelelő gyökerük van. Ez a rendelkezés tehát a választás komolyságát szolgálja.» Nem, a választás komolyságát nem az szolgálja, hogy lehetetlenné tegyük egyes^ pártoknak a választási mozgalomban való részvételét, hanem az szolgálja, hogy a titkosságot és az egyenlőséget az egész vonalon vigyük keresztül, semmiféle olyan intézkedést nem akarunk törvényibe iktatni, amely a legcsekélyebb mértékben is alkalmas arra, hogy a választók igazi akaratát meghamisítsák, tehát a korrektívumokat a legteljesebb mértékben mellőzni kell. Azt mondja r a belügyminiszter úr, hogy azért van szükség ezer ajánlásra, mert csak azok a jelöltek, azok a pártok indulhatnak így, akiknek a választók körében megfelelő gyöke

1 rük van. Maga az a tény, hogy a jelöléshez öszsze tudják szerezni azokat az ajánlatokat, amelyeket a törvény megkövetel, még nem jelenti azt, hogy azoknak a pártoknak a választóközönség körieben megfelelő gyökerük van még pedig azért nem, mert nagyon jól tudjuk, hogy a szelvényrendszer mellett történő választásoknál, aanilcor ezer ajánlás szükséges a választásban való részvételihez, ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen az ajánlás nem más, mint egy nyilt szavazásos rendszernek burkolt tervezete. A hivatalos presszióval és egyéb pressziók folytán lehetősiéget nyújtanak arra, hogy olyan pártok is indulhassanak a választási mozgalmakban, amelyeknek komoly tömegeik nincsenek, de amelyek rendelkeznek azzal a hivatali presszióval, vagy egyéb presszióval, amelyek lehetővé teszik ezeknek a szelvényeknek összeszedését. Ezt láttuk akár az 1924-es választások alkalmával, akár az 1926-os választások alkalmával, hogy egyes pártoknak, — különösen áll ez a kormánypártra — a választások alkalmával az ajánlásokkal kapcsolatban az egész országban, különösen a titkos kerületekben mindenütt azt kellett tapasztalniuk, hogy jóval nagyobb számú ajánlót kaptak, mint amennyi leszavazott választója volt ennek a pártnak. Ez tehát azt jelenti, hogy maga az, hogy az ajánlók számát meg fogja kapni egy párt, még nem jelenti azt, hogy ez a párt komolyan rendelkezik választókkal, hogy ennek a pártnak komoly gyökere van. De egyébként, ha összehasonlítást teszünk a legutóbbi fővárosi választásokkal. akkor láthatjuk, hogy vannak olyan pártok, amelyek a szia vázatok elenyésző kis számát kapták meg, s a miniszter úr most ezek részére akarja a törvény rendelkezéseivel lehetővé tenni, hogy indulni tudjanak a választási mozgalomban. Az, hogy ezer választó szükséges az ajánláshoz, minket szociáldemokratákat igen kevéssé érint, mert nekünk az ajánlások összeszedése a főváros összes kerületeiben nem okoz gondot. Nekünk még odáig sem kell mennünk, mint a Keresztény Gazdasági Pártnak, amelynek — mint ahogy Petrovácz képviselőtársam mondotta —• házról-házra kell összeszednie a szavazóigazolványokat. Aki ismeri a legutóbbi választásokat, akár a képviselőválasztást, akár a fővárosi törvényhatósági választási mozgalmat, az^ nagyon jól tudja, hogy a szociáldemokratapártnak nem kellett egyebet tennie, csak ö2*