Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-360
282 Az országgyűlés képviselőházának l évi XXVI. te. is ennek a reakciós kormányzatnak műve, tehát ez is elég reakciós, ez is elég biztosítékot nyújt a választói jogosultság ellen, ez is eléggé elősegíti a választók számának apasztását. Teljesen felesleges tehát továbbmenni, úgyhogy a kormány egészen nyugodtan elfogadhatja ezt, mint saját szerzeményét arra, hogy még messzebbmenő jogfosztások legyenek lehetségesek. Kérem a módosító indítvány elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Bródy Ernő! Elnök: Bródy képviselő úr nincs jelen; töröltetik. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Gál Jenő! Elnök: Gál Jenő képviselő úr nincs jelen; töröltetik. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Senki feljegyezve nincs. Elnök: Senki sincs feljegyezve,. Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A 15. §-ban az eddigi rendelkezésektől eltérő intézkedések foglaltatnak, ami ismét az autonómia megerősítését kívánta szolgálni, mert elsősorban magára az autonómiára kívánja bízni a névjegyzékek összeállítását, elsősorban a törvényhatóság első tisztviselőjére, a polgármesterre, aki ennek a kötelezettségének a székesfőváros statisztikai hivatala útján tesz eleget. Az eddigi tapasztalások lazt mutatták, hogy a hivatalos Összeírás mindig sokkal megbízhatóbb, mintha laikus elemekre bízatott ezeknek a névjegyzékeknek Összeállítása. Ebből a tapasztalásból kiindulva, gondoltuk, — ahogyan más államokban is meg van ez — hogy a fővárosi statisztikai hivatalnak igénybevételével felelősség mellett, — amennyiben felelősségre is vonható ezeknek a kérdéseknek intézésénél elkövetett esetleges mulasztásaiért — magára az autonómia első tisztviselőjére, a polgármesterre bízzuk a névjegyzékek összeállítását. Az evvel kapcsolatos intézkedéseket és rendelkezéseket természetszerűleg a végrehajtási utasításban kell majd megállapítanom. Ott fogjuk megállapítani azokat a rendelkezéseket, amelyek különösen a kérdésnek végrehajtási részét illetik. Természetes jognak találom, hogy maga az autonómia legyen elsősorban az a jogosult tényező, amely megállapítja azt, hogy kit tart a választók névjegyzékébe felveendőnek a töirvényben megállapított rendelkezések és feltételek alapján. Ez nem bízható másra, mint hivatalos fórumra, amely ezeket a kérdéseket pártatlanul kell hogy elbírálja, (Propper Sándor: Kellene! De nem bírálja el pártatlanul!) annál is inkább, mert minden ilyen közjognak az egyes polgárok által való érvényesítésével szemben, amennyiben a törvények be nem tartatnak, a közigazgatási bírósághoz úgyis panasznak van helye v A bíróságnak függetlensége alá tartozik tehát ezeknek a kérdéseknek végleges elintézése. Ennél nagyobb garanciát nem is nyújthatunk. Éppen ezért vettük bele ebbe a törvényjavaslatba is ezeket a garanciákat, amelyek teljes biztosítékot nyújtanak minden esetleges visszaélés, félreértés, vagy félremagyarázás ellen. Ezért kérem, méltóztassanak a szakasz második és harmadik bekezdését Farkas István képviselőtársunk és társainak módosító indítványával szemben az eredeti szövegezésben elfogadni. Ugyancsak elvetni kérem Farkas István . ülése 1930 február 26-án, szerdán. képviselőtársamnak többi idevonatkozó indítványát is, amelyek egyikében magát a polgármestert, mint ilyent, kívánja kihagyni és az összeírást magára az igazolóválasztmányra óhajtja bízni. Az igazolóválasztmány nem egyéni testület, hanem egy több tagból álló testület, amelynek hivatása is egészen más, mert hiszen elsősorban ide lehet fellebbezéssel élni. (Propper Sándor: De ott volna ellenőrzés, mert pártokból tevődik össze!) Teljesen kizárt dolog tehát, hogy egy olyan összeíró küldöttség legyen, amely maga is fellebbezési fórumként szerepelhetne. (Prosper Sándor közbeszól.) Elnök: Csendet kérek! Scitovszky Béla belügyminiszter: Lehetetlen dolog ilyen hatáskörrel felruházni az igazolóválasztmányt, amely ugyanezekben az ügyekben esetleg, mint fellebbviteli fórum szerepelne. De diszparitást jelent Farkas István képviselő úr és társainak az az indítványa is, hogy a jogosulatlan felvétel és kihagyás miatt bármelyik választó felszólalhasson; diszparitást jelentene eddigi törvényes rendelkezéseinkkel szemben, amelyek úgy az országgyűlési választójogra, mint a törvényhatósági választójogra vonatkozólag — a vármegyéknél és. a törvényhatósági városoknál egyaránt — már megállapíttattak. Nem volna helyes, — amint hogy azt az életben láttuk — ha ez így nyerne rendezést. A választójog egyéni jog és nem pártjog. A fellebezéseket ebben az esetben gyakran az illető félnek tudomása nélkül szokták beadni, ami természetesen konfiskálná ezt az egyéni jogot, amelyet egyébként annyira megbecsülendőnek méltóztatnak tartani, mert magam is annak tartom. Az illető félnek tehát illik ez iránt a fontos közjoga iránt annyira érdeklődni, hogy utána nézzen, fel van-e véve a választók névjegyzékébe, vagy ha nincsen felvéve, jogosultan vagy jogosulatlanul van-e abból kihagyva. Ezt a jogot tehát nem pártszempontokból, hanem egyéni szempontból és a közjog szempontjából kell elbírálás tárgyává tenni. Hogy tehát evvel visszaélés ne történhessék, ezt a jogot mint közjogot egyéni jognak kell tekinteni, úgyhogy akit jogtalanul kihagytak, kihagyás ellen csak saját személyében appellálhat, ha pedig jogtalanul vétetett fel valaki, ez ellen bármely választó felszólalhat. Ezek alapján kérem, méltóztassanak az öszszes beadott indítványokat elvetni s a 15. §-t eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szembenáll Farkas István és társai képviselő uraknak házszabályszerűen előterjesztett négyrendbeli indítványa. Ezeket az indítványokat az eredeti szöveggel szemben határozathozatal alá bocsátom. Amenynviben a t. Képviselőház az eredeti szöveget fogadná el, elesik Farkas István és társai képviselő uraknak négyrendbeli indítványa. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget szemben Farkas István és társai képviselő uraknak négyrendbeli indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget elfogadta s Farkas István és társai képviselő uraknak négyrendbeli indítványát- elutasította. Következik a 16. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek!
