Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-355

136 Àz országgyűlés képviselőházának i legteljesebb pártatlansággal eljárni, és tisztán logikai alapon gondolkozni minden pártszem­pont nélkül. Azt mondom, hogy a kormánynak nincs szüksége arra, hogyha el akarja küldeni egy emberét, ezt neki törvényben biztosítsák. A kormánynak megvan a hatalma és módja minden törvénybeli intézkedés nélkül is arra, hogy azt a férfiút menessze. Nem olyan módon, hogy felmenti állásától, hanem azzal, hogy olyan helyzetbe hozza, amelyben az ő bizalmasa önként felajánlja lemondását arról az állásról. Ezt a kormány meg tudja csinálni -minden kü­lönösebb erőlködés nélkül. De viszont így ez teljesen hermafrodita dolog. Ezenkívül még egy szempontot méltóztassa­nak megengedni. Ha ez nincs meg ebben a tör­vényben, akkor az a főpolgármester könnyebben és hamarabb kel as autonómia védelmére, mert nincs felette az a Damokles-kard, hogy őt a kor­mány állásától felmentheti. Később az egyik paragrafusban azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy a főpolgármester a törvényhatóság érde­keinek szószólója. Ha ő nagyon szószólója, ha nagyon megerőlteti magát a törvényhatóság ér­dekében, akkor mindig szembeszegezhetik neki ezt a 2. bekezdést, amelynek alapján fel fogják menteni öt állásától abban az esetben, ha túlsá­gos mértékben megerőlteti magát az autonómia érdekében. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A 10. § első bekezdése azt mondja, hogy (ol­vassa): «A főpolgármester szószólója a minisz­tériumnál a törvényhatóság érdekeinek.» Erre azt mondom, hogyha ő nagyon szót szól, akkor jön a felmentés. Ennélfogva az autonómia szem­pontjából ez a bekezdés nem kívánatos. De ha már azt méltóztatnak határozni, hogy ilyen módon akarnak megszabadulni a főpolgár­mestertől, akkor ennek az állásnak különleges jellegénél fogva feltétlenül meg kell adni a tör­vényhatóság közgyűlésének is azt a módot és lehetőséget, hogy bizalmát vagy bizalmatlansá­gát nyilvánítsa a főpolgármesterrel szemben. Mert utóvégre egy bizalmatlansági indítványt most is készül például a tanáccsal szemben. En­nek ugyan nem tudom, hogy mi lesz a gyakor­lati jelentősége, (Usetty Béla előadó: Semmi!) mindenesetre azonban a törvényhatóságnak módja és alkalma van a maga véleményét kife­jezni a tanács gesztiójával szemben. De ha meg­teszi ugyanezt a főpolgármesterrel szemben, an­nak szerintem gyakorlati jelentősége is kell hogy legyen. Mert ha annak a törvényhatósági közgyűlésnek bizalmából lett megválasztva a fő­polgármester, egy vele szemben benyújtott és elfogadott bizalmatlansági indítvánnyal szem­ben a legkevesebb az, r hogy neki le kell mon­dani állásáról. En tehát ugyanazt a jogot, ame­lyet a kormány a maga számára kíván biztosí­tani, amikor beleveszi a törvényjavaslatba ezt az intézkedést, ugyanezt a jogot kérem a tör­vényhatóság számára is, ha már egyáltalában ez a második bekezdés bent marad. De szerintem bármilyen intencióból t is kérték ennek a máso­dik bekezdésnek a felvételét, én mégis helyesebb­nek tartom a jelenleg'érvényes törvény megál­lapítását és helyesebbnek tartöm magának az eredeti törvényjavaslatnak is a felfogását, amely ebben a kérdésben nem intézkedett. Az eredeti törvényjavaslat ugyanis egyszerűen el­inondta, hogy mi a főpolgármester választásá­nak a módja, de a felmentés tekintetében nem intézkedett, úgy, amint e tekintetben az 1872-iki törvény sem intézkedett. Ebben a tekintetben inkább ragaszkodom az 1872-iki törvényhez, amely mindig elvi alapon állt és ezt a kérdést nem akarta felvenni, mint,a jelenlegi törvény­javaslathoz, amely ezt a kérdést megint herma­155. ülésé 1930 február 18-án, kedden. phrodita módon intézi el. Mert ha már beleveszi a szakaszba a második bekezdést a felmentésről, ennek logikai folyománya, hogy belevegye a : törvényhatóság közgyűlésének megnyilatkozási : lehetőségét is és ebben a tekintetben is tartal­mazzon rendelkezést. Én tehát a magam indít­ványát ilyen értelemben fenntartom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Eothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 7. §-nál elfogadom Earkas István és társai indít­ványát, amely azt célozza, hogy mindazok a szakaszok, amelyek a főpolgármesteri állásról szólnak, töröltessenek. Amikor ezt az indítványt támogatom, úgy látom, hogy ezt nemcsak azért kell megtennem, mert a főpolgármesteri állást feleslegesnek tartom, hanem azért is, mert úgy látom, hogy a főpolgármester a főváros fejlő­désének megakasztó ja. Ha nézem a 7. §-t, lá­tom, hogy két bekezdésből áll. Az egyik abban a tekintetben intézkedik, hogyan kell a főpol­: gármestert megválasztani, a másik pedig arról rendelkezik, hogy mely esetben lehet állásától felmenteni. Mind a két bekezdésből az tűnik ki, hogy a főpolgármester nem az autonómia, ha­nem^ a kormány embere. Megválasztása úgy történik, ^ hogy a ' belügyminiszter a kor­mányzó útján három egyénre vonatkozó ja­vaslatot tesz a törvényhatósági bizottságnak, ; az pedig kénytelen ebből a három egyénből hat évre főpolgármestert választani. Ebből láthat­juk, mint ezt különösen a törvényjavaslat in­dokolása is mondja egy helyen, hogy a főpol­gármester a kormány" bizalmi embere, tehát hiába győződik mes- a törvényhatósági bizott­ság arról, hogy a főpolgármester megakasztja tevékenységét, nem találhat kivezető utat arra­nézve, hogy a főpolgármestert bizalmatlansági szavazattal y agy ^ valami más úton meneszt­hesse. A főpolgármester állása attól függ, : hogy felfelé a minisztérium felé eléggé meg­bízható ember-e, megteszi-e a minisztériumnak azokat a szolgálatokat, amelyéket a belügymi­nisztérium el akar érni 1 ? Demokratikus, a mai kor kívánalmai szerint megalkotott autonó­miáról ilyen körülmények között egyáltalában nem lehet beszélni. Ha a törvényhatósági bizottság a saját ke­beléből megválaszthatná főpolgármesterét, vagy ha egy kívül álló egyént választana, akkor a főpolgármester a törvényhatósági bizottság bi­zalmi embere lenne, akkor lehetne szó arról, hogy Budapest székesfővárosnak van autonó­miája, de szerintem a fennálló körülmények azt mutatják, hogy tényleges autonómiáról nem lehet szó. Indokolt és jogosult tehát az az ál­láspont, hogy a törvényjavaslatból mindazok a szakaszok._ töröltessenek, amelyek a főpolgár­mester állásáról szólnak, mert ezen az úton még : megtakarítást is lehetne eszközölni. A törvény­javaslat nem mondja meg, hogy a jövőben , mennyi lesz a főpolgármester fizetése, csak any­nyit árul el, hogy a törvényhozó testület'álla­pítja meg .az állami költségvetésben a minden­kori főpolgármester fizetését. Nem tudom tehát, hogy milyen összeg az, amelyet a jövőben meg lehetne takarítani, ha főpolgármester nélkül működnék Budapest szé­kesfőváros. Ha a multat nézzük, s azt, hogy a gyakorlatban a főpolgármester és a polgármes­ter hogyan működik együtt, akkor bizony rossz tapasztalatokat lehet szerezni. Különösen az utóbbi időben lehet tapasztalni, hogy a főpolgár­mester azt reméli, hogy ez az új törvény neki a főpolgármesteri székben nemcsak reprezentá­lásra nyújt alkalmat, amint eddig volt, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom