Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-355
Az országgyűlés képviselőházának 35 hatásköre kibővül, hatalma nagyobb lesz, kinevezéseket eszközöl, olyan felügyeletet gyakorolhat, hogy 'még vizsgálatot is rendelhet el, stb. Ügy látszik, hogy ezek a körülmények a mostani főpolgármester előtt nagyon tetszetősek s ezért történhetett meg, hogy amikor Budapest polgármestere jogosnak tartott egy olyan kérést, amely a törvényben gyökerezik, amely — mint a törvényhatósági bizottság .ioga — ebben a javaslatban is szerepel, hogy tudniillik 40 tag kérheti, követelheti a rendkívüli közgyűlés • összehívását, akkor a főpolgármester — ellentétben a polgármesterrel — ezt a körülményt figyelmen kívül hagyta s a kérést nem teljesítette. A közigazgatási bíróságnak kellett kioktatnia a főpolgármestert arra, hogy tévedett, hogy a törvényt nem helyesen interpretálta, magyarázta, hogy tehát eleget kell tennie a 40 bizottsági tag kérésének. Hiszen nagyobb szerencsétlenség nem^ történt, de én azt hiszem, hogy egy olyan fővárosban, amely gyors tempóban fejlődik világvárossá, a főpolgármesternek és a polgármesternek a főváros érdekében össze kell dolgoznia. Nem tudom felfogni, hogy erre miért van szükség, ha csak azért nem, mert a kormánynak érdeke, hogy a főváros közönsége testületében olyan embere legyen, aki közvetlenül gyakorolhatja a kormány befolyását erre a testületre s vigyázhat arra, hogy ott ne történhessék olyasmi, ami a kormányzati rendszernek nem megfelelő. Ezt máskép nem lehet érteni, hiszen a törvényjavaslat mindjárt az 1. §»-ában azt mondja, hogy a főváros törvényhatósági bizottságának autonómiája olyan, hogy ő maga gyakorolja ezt, eltekintve azoktól az intézkedésektől, amelyek kivételt képeznek, de amelyek ebben a törvényjavaslatban bőven szerephez jutnak. A főpolgármesteri állás, ennek hatásköri kibővítése, a miniszteri felügyelet azzal a kibővítéssel, hogy ezután nemcsak ep" r vagy két miniszterrel, hanem többel lesz baja a törvényhatósági bizottságnak, ha olyan határozatot hoz,^ amely a minisztereknek nem lesz megfelelő és kielégítő: mindezek az érvek a mellett szólnak, hogy a főpolgármesteri állás Bndapesten nemcsak felesleges, hanem csak arra jó, hogy a főváros fejlődését megakasszák vele. Londonnak csak egy lordmayorja van, ha ott nincsen a lordmayornak felettese, akkor nem lehet belátni, hogy itt Budapesten amiért kell lennie egy főpolgármesternek is, aki gyámságot gyakorol az autonómia felett Mindezeknél fogva ismételten^ támogatom Farkas István és társai indítványának elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Igaza van 'azoknak a képviselőtársaimnak, akiknek az az álláspontja, hogy ez a főpolgármesteri állás voltaképpen teljesen felesleges, hiszen az autonómiát törvényhatóság választottjának kell képviselnie. Másfelől azokból a botrányokból leszűrt tanulság, amelyeket legutóbb a sajtóban olvastunk és a parlamentben is hallottunk, maga az a nagy vagyonkomplexum is szükségessé teszi, hogy az ország első és legnagyobb törvényhatósága felett >a közvetlen felügyeletet maga a belügyminiszter gyakorolja. r (Bródy Ernő: Helyiben is van!)^ így a főpolgármester voltaképpen a régi törvény alapján állva, nem volna egyéb, mint postázó szerv és a magam, részéről azt gondolom, hogy takarékossági szempontból sokkal helyesebb volna ezt az állást megszüntetni, az ezzel az állással járó fényt és 5. ülése 1930 február 18-án, kedden. 137 tekintélyt a törvényhatóság választottjának adni, az ellenőrzést pedig odautalni, ahol voltakép ma is gyakorolják az ellenőrzést: a belügyminiszter hatáskörébe. (Ügy van! balfelől. — Strausz István: Csak a belügyminiszter, nean pedig a pénzügyminiszter hatáskörébe is.) A régebbi 1872-es és 1886-os állapotok szerint az úgynevezett területi politikai exponensek között a fiúméi kormányzó és Budapest székesfőváros főpolgármestere különleges állást képviseltek. Közjogilag bizonyos nagyobb tekintélyük volt, mint a főispánoknak, jogkörük azonban nem volt több, sőt a 72-es törvényhozás tekintettel a főváros nagy arányaira, bizonyos megszűkítéseket is tett. Innen volt benn iaz 1872. évi XXXVI. toben az,' hogy három egyént jelölnek ki és nem úgy, mint a vármegyékben, törvényhatósági városokban, hogy kinevezik a főispánokat, hanem három egyént kellett kije, lölni és azok közül választották meg a főpolgármestert. • Ennek a törvényjavaslatnak . egyik legnagyobb szerencsétlensége és hibája az, hogy a székesfőváros főpolgármesterének kedvéért olyan intézkedéseket vesz fel, amelyek az önkormányzati gondolattal, a közigazgatási alapelvekkel a legteljesebb mértékben ellenkeznek, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hiszen itt felgyűrt kézzel kellett még az autókat is kilöketni a következő szakaszokból, ahol minden a jelenlegi polgármester kedvéért volt elrendezve, aki véletlenül a jelenlegi polgármesterrel talán egyetért, (Szilágyi Lajos: Hadilábon van!) de lehet, hogy a maga részére ugyanannyi fizetést kér, autókat stb. (Zaj ) így azután ez a törvényjavaslat a főpolgármesteri jogokat nem hagyja meg a főispáni hatáskörben, hanem többet ad, mint amennyit a főispánoknak adtak. Szóval Budapest székesfőváros kárára az autonómiát, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselőjének jogkörét a javaslat megszűkíti. Így történt, hogy az előző szakaszban at. Ház azt a lehetetlenséget fogadta el, hogy a. törvényhatóság képviseltetése bizonyos elasztikus szabályok szerint változzék. Bár kimondja azt, hogy a főpolgármester közvetlenül alá van rendelve a kormánynak, mégis az autonómiát bizonyos esetekben a főpolgármester képviseli. Ez lehetetlen rendelkezés, mert hiszen az is megtörténhetik, hogy a főpolgármester, az autonómiát úgy fogja bizonyos tekintetben képviselni, hogy az autonómiának kedvére egyáltalában nem lesz és a főpolgármestert felelősségre sem lehet vonni. Szóval bizonyos tekintetben autonóm jogkörök adatnak a főpolgármester hatáskörébe, az úgynevezett kormányhatósági felügyelet és ellenőrzés pedig bizonyos tekintetben annyira kiszélesít' tetik, hogy azok a kénviselőtársaim, — így Szilágyi Lajos képviselő úr — akik látták, hogy mi van a 6. $-ban, Önkénytelenül felvetették azt a kérdést, hogyha ilven tág jogokat adnak a főpolgármesternek, akkor hogyan lehet szabadulni ettől a főpolgármestertől, ha nem megfelelő? (Szilágyi Lajos: Ez ma is probléma!) Mint nagyon jól tudjuk, a főispánokra vonatkozólag fegyelmi szabályok nem állanak fenn. Vágyba büntetőtörvénvkönyv, vagy pedig a kormány bizalmánaka megvonása az, ami a főispánnal szemben hibás és törvényellenes eljárás esetén... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Megvárom, amíg Ernszt Sándor képviselő úr letárgyalja mondanivalóját. (Zaj. — Elnök csenget.) ... módot ad a kormánynak, vagy pedig a lakosoknak r a szabálytalanságokkal szemben való védekezésre. Ugyanez az eset áll a főpolgármesterre is, akivel szemben semmiféle té-
