Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-354
124 Az országgyűlés képviselőházának , mert mindenki előtt kétségtelen, hogy a székesfővárost a polgármester képviseli. Mint ahogyan a vármegyét az alispán képviseli, éppen úgy kell, hogy a székesfővárost a polgármester képviselje. (Szilágyi Lajos: A debreceni polgármester képviseli Debrecent, a budapesti polgármester néni képviseli Budapestet!) Ha taxálni kezdünk, akkor ebben megállás nincs, mert az élet minduntalan felvet egy-egy iijabb momentumot, amely egy újabb intézkedést követel. Nem lehet taxálni. Ha nem fogadjuk el azt a kardinális álláspontot, hogy a fővárost a polgármester képviseli, akkor olyan helyzetbe jutunk, hogy úgyszólván minden esetet külön kell megvizsgálni, hogy kontroverziu ne keletkezzék a főpolgármester és a polgármester között. Ezzel a beosztással igen jó barátságot kell feltételezni a főpolgármester és a polgármester között, hogy örökös differenciák ne származzanak az ily módon való taxálásból. A magam részéről szeretném ezt a kérdést a törvénnyel kapcsolatban eliminálni, még pedig .azon elvi álláspont szerint, hogy a székesfővárost a polgármester képviseli. Bár a törvényjavaslat nem ezt 'kontemplálja, a miniszter úr pedig ragaszkodik a törvényjavaslat eredeti szövegéhez, mégis bátor vagyok megkísérelni az indítványaimmal kapcsolatban, — megjegyzem, hogy hat alternatívát indítványoztam, — hogy a 'kérdést leegyszerűsítsem. En a 2., 3., 5. és 6. alternatívát kikapcsolom és osalk kettőt tartok fenn. A legelsőt, amelynek érteimében a 6. § 5. bekezdésében a következőképpen hangzanék: Javaslom, hogy «a törvényhatósági bizottságot — elnöki jogkörének keretein belül, — a főpolgármester képviseli». (Scitovszky Béla belügyminiszter: De ez mit jelent?) Koncedáljuk, hogy a törvényhatósági bizottság elnöke a főpolgármester. A kegyúr képviselete azonban — hogy egy konkrét esetet említsek — ebbe a jogkörbe nem tartozik bele, mert az eddigi gyakorlat évtizedekre visszamenőleg a polgármester reprezentatív jogai közé sorozta azt, hogy a kegyurat ő képviseli. így tehát már egy esetet voltam bátor felemlíteni abban a tekintetben: hogyan értelmezem én azt, hogy «elnöfki jogkörének keretein belül a főpolgármester képviseli». Amennyiben iaz el nem fogadtatik, akkor a 4. helyen felsorolt alternatívát volnék bátor javaslatba hozni, hogy: «Mindazokban az esetekben, amelyekben érvényes jogszabályok azt kötelezőleg előírják, a törvényhatósági bizottságot — mint annak elnöke, — a törvény 48. §-ának 2. bekezdésében a) alatt felsorolt kivétellel a főpolgármester képviseli.» Ebben a dologban engem a jószándák vezet. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tessék csak egy jogszabályt mondani!) Szeretném kikerülni azt a kontroverziát, amely, sajnos, ez idő szerint fennáll. En azt hiszem, hogy, a mai helyzet szerint, a javaslatban foglalt rendelkezéssel ezt a kontroverziát nem fogjuk kiküszöbölni, a 'kontroverzia megmarad, s azt hiszem, hogy az a súrlódás, amely ez^ idő szerint fennáll, a székesfővárosnak nem válik javára. ' Nagyon kérem, (méltóztassék vagy az 1. vagy a 4. nont alatt felsorolt alternatíva szerint kicserélni a 6. § 5, bekezdését. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! A 6. $-ra vonatkozólag három módosításom fekszik a Ház előtt. Az első szerint ia 6. § második bekezdésének c) pontját, amely a közigazgatási bizottsá'4. ülése 1930 február Ih-én, pénteken. got említi, törölni javaslom. Törölni javaslom pedig azért, mivel ez a törvény javaslat^ nem gondoskodik és nem beszél a közigazgatási bizottság hatásköréről, tehát világos, hogy a Szilágyi Lajos képviselőtársam által felemlített 1876. évi VI. te. III. fejezete fog továbbra is provideálni a közigazgatási bizottság hatáskörének, ebben az esetben azonban a közigazgatási bizottságot nem tudom az autonómia egy szervének tekinteni, ami nemcsak a címből derül ki, amelyet Szilágyi Lajos képviselőtársam ismertetett, hanem a törvény szövegéből is, amely szerint a közigazgatási bizottság az államhatóság és az autonóm hatóság között közvetítő szerepet kell, hogy betöltsön. Tudom is, illetőleg gondolom, hogy miért lett ebbe a felsorolásba a közigazgatási bizottság is felvéve: azért, mert az 1914. évi Tisza-féle törvénytervezetben szerepelt a közigazgatási bizottság ebben a felsorolásban, de az a törvényjavaslat gondoskodni is kívánt a közigazgatási bizottság új hatáskörének megnevezéséről. Minthogy ebiben a törvényjavaslatban ez nem történt meg, szerintem nem lehet az autonóm-hatóságok közé a közigazgatási bizottságot belevinni. Amennyiben módosító indítványomat méltóztatik a t. Háznak elfogadni, akkor ennek logikus folyománya, hogy a 6. § 4. bekezdéséből is ki kell hagyni a felsorolásból a közigazgatási bizottságot. A 6. § 5. bekezdésének szintén a törlését javaslom. Ugyanis ha az 5. bekezdés szövegét összehasonlítjuk a 28. § szövegével, akkor meg tudjuk állapítani, hogy eszerint a főpolgármes-. ter Budapest székesfőváros közönségét fogja képviselni, ugyanis a főpolgármester a törvényhatósági bizottságot, a törvényhatósági bizottság pedig a székesfőváros közönségét képviseli. Szerintem szokatlan eljárás, hogy egy köztestület valamelyik szervének külön képviselete legyen, ^ amely már maga is képviseleti szerv s azonkívül az autonómia szempontjából kifogásolom, hogy az autonómia tulajdonképpeni forrását, az egész közönséget is ne az autonómia megbízottja, hanem a kormányhatalom megbízottja képviselje. A közigazgatási bíróság döntésének, amely szerint a főpolgármester az államhatalom bizalmi embere, valaminő konzekvenciáját is le kellene vomni e törvényjavaslat tárgyalásánál. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Az államhatalom közege!) Ahhoz, amit a főpolgármesternek ettől eltérő jogköréről Szilágyi Lajos képviselőtársam mondott, csatlakozom és ennek alapján a 6. § 5. bekezdésének törlését javaslom. Amennyiben ehhez a t. Ház 'nem járulna hozzá, akkor a Buday Dezső t. képviselőtársam által imént előterjesztett vagylagos módosításokat — amelyek közül az elsővel azonos szövegű indítványt magam is benyújtottam — ajánlom elfogadásra. (Helyeslés balf elől.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! A Szilágyi Lajos képviselőtársam által előterjesztett javaslattal minden tekintetben egyetértek. Ami gróf Hunyady Ferenc képviselőtársamnak a közigazgatási bizottság ellen támasztott nehézményét illeti, azzal nem tudok egyetérteni. Nem tudom elfogadni azt a minősítést, hogy a közigazgatási bizottság nem autonóm testület, illetőleg nem tartozik az autonómia szervei, körébe. Hacsak ^ a vármegyei törvényhatóságokra gondolok és a legutóbb letárgyalt törvényt tartjuk szem előtt, arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy a közigazgatási bizottság igenis az
