Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-350

Az országgyűlés képviselőházának 350. hogy előzőleg már a főpolgármester az alacsonyabb, a kisebb, a kezdő állásokba őket kinevezte volt. Ilyen körülmények között -*-. majd még visszatérek ezeknek az ismertetésére — megállapítható tehát az, hogy a főváros tisztikarát a jövőben nem az autonómia, hanem a kormány fogja alkalmazni, a kormány fogja kinevezni. (Propper Sándor: Ugyanezt csinálták a Munkásbiztosítónál is! A kormány parancsol, a nép fizet!) Azt mondja az indokolás, hogy a főpolgármester nem képviselője, hanem esak bizalmasa a kormánynak. (Propper Sándor: Politikai bizalmiférfi! — Bródy Ernő: Szószóló!) Megállapíthatom, hogy ez csak játék a szavakkal. Ezzel kapcsolatban én tennék egy ajánlatot és pedig azt, hogy inkább fordítsuk meg a dolgot: még mindig jobban járunk, ha a főváros nevez ki, illetőleg választ ki három egyént és ezek közül a kormány kinevez egyet. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Mi belemegyünk, csak a kormány nem megy bele!) Mondom, még mindig jobban járunk. Azt mondják, hogy a kormánynak a főpolgármester a bizalmasa. Fordítsuk meg a dolgot. Majd mi, fővárosi polgárok, fogunk három egyént választani, ebből aztán válasszon ki egyet a kormány. Mármost nézzük meg, hogyan állunk az örököstagokkan (Bródy Ernő: Hány lesz? Harminckettő?) Hát, lesz egy sereg. Esetleg azonban akkor, ha a részletes tárgyalás során, az ellenzéki hangulat még jobban terjed, lehet, hogy ezek számát időközben állam-érdekből a belügyminiszter úr lesz szíves felemelni. Azt mondja a törvényjavaslat: «Az lesz örököstag, aki a leadott szavazatok általános többségét kapja.» (Propper Sándor: Ötven évre való anyagot ad a kormány ezzel a javaslattal az o^erettlibrettó-íróknak! Ebből fogják írni ötven évig az operetteket!) Viszont ha arányos választás mellett választják meg a törvényhatósági bizottság tagjait, ebből logikusan csak az következik, hogy arányos választás alapján válassza meg a törvényhatósági bizottság ezeket az úgynevezett örököstagokat is. Azt hiszem, — nem tudom — talán életfogytiglan szól ez a tagság, mert azt mondják, Jhogy: «örököstag», de azt hiszem, hogy az illető örököstag élete fogytáig, talán helyesebb is lenne így kimondani. (Propper Sándor: Azt hiszem, hogy ezeket mindig meg kellene^ fiatalítani!) Abban még volna logika, ha az arányos választás alapján Összeülő törvényhatósági bizottság ugyancsak arányos választás alapján választaná meg ezt a harminckét örököstagot

% Itt azonban nem ez történik, hanem egyenként fogják megválasztani ezeket az örököstagokat. (Pakots József: Nem lehet azt örökölni?!) Örökölni azért nem szükséges, inert hiszen mindig akadnak bőségben olyanok, akik erre vállalkoznak, az örökösödési törvényt tehát erre nem okvetlenül szükséges kiterjeszteni. (Esztergályos János: Az örökösödési törvény egyik szakasza hasonlít ehhez!) Minthogy pedig egyenként, az általános többség alapján választják az Örököstagokat, ebből az következik, hogy mind a harminckét örököstag olyan lesz, aki a kormány politikáját lesz hivatva örökösen támogatni. (Esztergályos János: Ezek aztán minden kormány politikáját követik, támogatják!) Most itt van a tisztviselők szavazata. Ez éppen olyan nonszensz, mintha a Képviselőház, vagy a minisztériumok tisztviselői is szavazhatnának itt az országgyűlésben. Ez ugyanaz, s attól félek, hogyha ez jól beválik, — és a kormány ülése 1930 február »7-én, pénteken. 447 receptje szerint nagyszerűen be fog válni — akkor ezt majd alkalmazni fogják egyéb helyeken is. Nem tudom megérteni, ha józott, miért nem jó itt is, és ha itt nem jó, miért jó ott?! Ha tehát itt, ebben a testületben, amelyet parlamentnek nevezünk, nem adunk jogot másnak, mint csak annak, aki mandátummal jön ide, és nem ruházzuk fel szavazati joggal például a Képviselőház tisztviselőikarat, vagy nem adunk szavazti jogot a minisztériumok egyes főtisztviselőinek, akkor mi abban a logika, hogy a főváros főtisztviselőinek szavazati jogot adunk? Megítélésem szerint nagyon helyes az, ha a tisztviselők jelen vannak, nagyon helyes, — sőt kell is, hogy működésükről ott a választott tagoknak jelentést tegyenek, a választott tagoknak működésükről beszámoljanak, — ezeket azonban szavazati joggal felruházni nem helyes és nem szükséges. Most látjuk a törvényjavaslatban az úgynevezett érdekképviseleteket. Az egyes érdekeltségek kapnak képviseletet a székesfővárosi törvényhatósági bizottságban. (Bródy Ernő: Miért nem a nép választja őket?!) Itt is azonban azt tapasztaljuk, hogy pédául a kereskedelmi és iparkamarának lesz bent képviselete... (Bródy Ernő: Ki választja?) a kamara választja, (Bródy Ernő: Nem a kamara! A közgyűlés!) a kamara tagjaiból választja (Bródy Ernő: Igen, de kicsoda?) a közgyűlés. Mármost mi a helyzet? Az, hogy van érdekképviseletük az egyes ilyen közületeknek, de nem tapasztaljuk azt, hogy a törvényjavaslatba fel volna véve az, hogy a munkásokat ugyanilyen jog illeti meg. (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mert ha a társadalom minden rétegét felvesszük, — amit én nem is tartok egészen elvetendőnek, ha azoknak szavazati joguk nincsen — (Bródy Ernő: Azért vannak, hogy szavazzanak!) akkor tessék felvenni a munkások érdekképviseletét is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Éppen ezt akarják kitolni a közgyűlésből!) Ez az intézkedés is ezt igazolja tehát, hogy a kormány minden körülmények között a szavazók akaratát akarja meghamisítani. (Esztergályos János: Mi az, hogy akarja? Meg is fogja hamisítani! Nem akarja, fogja!) Azt akarja, hogy a törvényhatósági bizottság ne legyen hűséges kifejezője a főváros népe akaratának. (Propper Sándor: Erre megy a játék! — Esztergályos János: Erre! Ez a cél!) Ez a mai reakciós rendszernek intézményes körülbástyázása és konzerválása. (Esztergályos János: Dőry-féle konzerválás! — Zaj.) Nagy tévedés azonban azt hinni, hogy ez használ. Az idő ezt is meg fogja változtatni. Ha a fővárossal szemben a kormány ennyire bizalmatlan, ez azt mutatja, hogy nem számít a főváros népének, tehát a legintelligensebb es politikailag legérettebb tömegeknek bizalmára. Nyilvánvaló tehát az, hogy a kormány azért bizalmatlan a főváros népével szemben, mert a főváros népe a kormánnyal szemben való bizalmatlanságának már számos tanújelét szolgáltatta. Ha a város népe egy nagy kormánypárti többséget választott volna, akkor ez a törvényjavaslat ebben a formájában nem került volna ide. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De mert a főváros népének többsége ellenzéki tagokat választott, ebből következik az, hogy ezt a törvényjavaslatot kellett idehozni. Tisztelettel kérem beszédidőmnek egy félórával való meghosszabbítását! (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédideje félórával meghosszab65*