Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-347

Az országgyűlés képviselőházának 3 hogy azelőtt a városházán csak az időt lopták, most már a méreteket és anyagokat is lopják. Szóval most már a bécsi városi építések időlopásból, anyaglopásból és'méretlopásból állanak. (Elénk ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Azt hiszem, ezért felelni kellene!) Elnök: A képviselő úr beszédét félbe kell szakítanom és figyelmeztetnem kell, hogy nem felel meg sem a parlamenti szokásnak, sem & nemzetközi illemnek egy más város háztartásáról ilyen megbélyegzően nyilatkozni. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Nagyon ihelyes! (Petrovácz Gyula felé): Seipélnek meglesz a véleménye önről! —- Derültség.) Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Az ellenőrzés kérdésében semmi néven nevezendő akadályt nem gördítünk az elé, hogy minden illetékes tényezőnek, akinek erre^törvényadta joga van, a székesfőváros háztartásának ellenőrzésébe beleszólása legyen. Magam részéről azt vallom, hogy minden kormányzópártra csak megnyugtató az, hogy egy ellenőrzésen felül még egy másik ellenőrzés történik, csak azt kérem, hogy ne menjünk ebben túlzásba. Magyarországon általában baj az, hogy az ellenőröket is ellenőrzik és a főellenőröket még vezérellenőrökkel is ellenőrzik és ez a rendszer vonul itt is végig. (Kozma Jenő: Itt nincs a Beszkár-ról szó!) Ma nem elég az, hogy magának a főpolgármesternek van ilyen ellenőrzési joga, nem elég az, hogy a belügyminiszternek is van ellenőrzési joga... (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Pintér László képviselő urat kérem, maradjon csendben. Petrovácz Gyula: ...hanem az ellenőrzési jog ezentúl minden illetékes miniszterre is kiterjed a törvény szerint, minden illetékes miniszternek joga van az ellenőrzés terén a főváros bármely üzemébe, hivatalába, bármely apparátusába beleszólni, az iratokat felkérni, vizsgálóbiztosokat kiküldeni, külső szakértőket kirendelni a város költségére, szóval az ellenőrzésnek olyan túltengése van ebben a javaslatban, amelyet okosan redukálni és megfelelő mértékre szorítani véleményem szerint szükséges. (Rassay Károly: Miért nem ellenőrizték a lillafüredi fúrást!) T. Képviselőház! Beszédem befejezéséül vagyok bátor még egy-két megjegyzésre szorítkozni. (Várnai Dániel: Nagyon jó volt a beszéd, de a pártsercintés Bécs felé elmaradhatott volna!) A szociáldemokratapárt ismét bejelentette, hogy passzivitásba fog lépni, ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz. (Rothenstein Mór: Magánál bejelentette? — Derültség és felkiáltások jobb felől: Móricka érdeklődik!) Itt a Képviselőházban méltóztattak bejelenteni és ez a bejelentés nem okozta azt a páni félelmet, azt az ijedtséget, amelyet méltóztattak várni. (Baracs Marcell: Egyszer a kereszténypárt ebből nagy hasznokat húzott!) Bátor leszek arra is kitérni. (Propper Sándor: Tudom, hogy szeretnének még egyszer magukra maradni s a magános örömöknek áldozni!) Se nem új, sem nem megdöbbentő ez a dolog, mert hiszen 1924-ben méltóztatott akkori vezérszónokuknak, Farkas István úrnak, így kezdeni beszédét (olvassa): «Kijelentem elöljáróban, hogy a szociáldemokratapártrá nézve nem fontos a választás. Ha úgy látjuk, részt sem fogunk benne venni. A törvény, a jog a fontos, az a fontos, hogy demokrácia vagy sötét berendezkedés lesz-e ebben az országban.» (Baracs Marcell: Ezt helyesen mondotta!) Az utána következő képviselő, a párt ve. ülése 19S0 február k-én, kedden. 339 zére, Peidl Gyula, szintén bejelentette a következőket (olvassa): «Amennyiben a kormányzat ezeket a demokráciát meghamisító, a választók akaratát megkorrigáló rendelkezéseket a fővárosi törvényben keresztülerőszakolja, akkor mi, tekintet nélkül az előálló következményekre, nagyon alapos megfontolás alá fogjuk^ venni, vájjon odaadjuk-e magunkat az ilyen játékoknak, vájjon résztvegyünk-e a főváros választásában.» Ez volt 1924-ben. (Propper Sándor: Erre Petrovácz megkönnyebbülten dörzsölte a kezét, hogy egyedül maradnak!) Es akkor Propper képviselő úr a következő napon ufvanazt mondta, amit most is mond (olvassa): «Meg fog « könnyebbülni a keresztény községi párt helyzete, mert ha mi a választásokon nem veszünk részt, s ha megint egyedül marad, majd okkupálhatja a fővárosi uralmát, és ha lesz valakinek még kedve oda bemenni, megint kizárhatják őket a bizottságból.» (Baracs Marcell: Erre alapították uralmukat! — Propper Sándor: Tehát konzekvens vagyok!) Tehát már 1924-ben azt .méltóztattak mondani, hogyha a törvényjavaslatnak ezek a reakciós rendelkezései benmaradnak, meg fogják gondolni, részt vesznek-e a választásban. Ma is ezt mondják. (Propper Sándor: Minden okos ember meggondolja, amit tesz, csak önök cselekszenek meggondolás nélkül, meg a kormány!) De amint akkor résztvettek a választásokon, úgy megjósolom, hogy most is részt fognak venni a választásokon. Önök csak egyszer nem vettek részt a választásokon és pediff 1920-ban, annál a választásnál, amelyről nem lehetett azt mondani, hogy reakciós választójog alapján történik a választás, mert akkor példának okáért (Baracs Marcell: Hat kerületben nem állítottak ellenlistát!) nem mi, hanem egy tőlünk távol álló fél, (Propper Sándor: A naplóban egy oldallal tovább! Ott van a kezében! — Derültség.) Vázsonyi Vilmos mondotta, hogy a Friedrich István-féle választójogi rendelet teljesen mintaszerű, tisztességes választójogi rendelet volt, amely valóban bevitt a választásokba mindenkit és egyszerű összeírással, egyszerű bizottságok működésével három hónapra kitűzte a választást. (Baracs Marcell közbeszól.) Elnök: Baracs Marcell képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Propper Sándor: A terrorról nem beszél!?) Propper képviselő urat ismételten figyelmeztetem, szíveskedjék tartózkodni a közbeszólásoktól. Petrovácz Gyula: Ebben a legtisztességesebb választási eljárásban nem vett részt a szociárdemokratapárt. (Baracs Marcell: Lebunkózták az embereket^ Beverték a fejeket!) Passzivitásban volt a nárt, de szerintem nem a terror miatt, mert terrorról talán csak a zsidók panaszkodhattak volna, de ta szociáldemokraták nem. (Baracs Marcell: Tehát mégis volt! — Propper Sándor: Félbeismerés!) A szociáldemokratapárt meghátrált és ha ma nem venne részt a választásokban, azt sem tudnánk másnak tekinteni, minthogy meghátrál a választásban való részvétel elől, vagyis előre beismeri azt a gyöngeségét, amely mutatkozott 1920-ban. Es egy másik fenyegetőzés is elhangzott 1924ben, amely ideszólt mifelénk, s ez a fenyegetőzés bejelentette a mi pártunk, a keresztény községi párt teljes halálát a választások alatt, amit a különböző urak az ő frazeológiájuk szerint különbözőképpen fejeztek ki. Ezt például Rassay t. képviselőtársam Wolff Károly felé fordulva így fejezte iki (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «Az urak a magyar közéletnek egy szomorú korszakból itt maradt modern fehér jakobinusai, modern sansculotte-jai, akik az alkot-