Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-335

14 Az országgyűlés képviselőházának 335. hogy eljárás indíttassák, ennek folytán ilyen eljárásra sem látok indító okot. Méltóztassék az igen t. képviselő úrnak megengedni, hogy még csak azt jegyezzem meg, hogy a Pénzintézeti Központnak eljárása ebben az ügyben az egész vonalon nemcsak szigorúan a szabályoknak megfelelően bonyolíttatott le, hanem — mint az igen t. képviselő úr is szíves volt felhozni — a Pénzintézeti Központ több ízben, majdnem állandóan vizsgálatokat rendelt el rf- mondjuk röviden a szanálandó részvénytársaságnak ügyeiben, és állandóan figyelemmel kísérte azt, vájjon veszteség előáll-e vagy sem? A Pénzintézeti Központ természetesen ma még nem csinálhatott e vállalatnál leszámolást, hiszen a ház ma — természetesen kényszer útján — a tulajdonába ment és nem tudom, hogy mikor fogja azt megfelelően értékesíthetni. (Rassay Károly: Soha!) Magának a leszámolásnak kétharmada van lebonyolítva, cça egy harmada függ még és — mint a képviselő úr is, gondolom, említette, ha nem is említette, biztosan tudja — még egy sereg függő dolog van, többek között egy függő per is, valami valorizációs per a korábbi részvényesek révén, amelyek még nincsenek elintézve és amíg ezek bíróilag el. nem intéztettek, addig természetesen nem lehet. végszaldót csinálni arról, hogy vájjon ebből az ügyből hogyan fognak végeredményben kijönni azok a követelések, amely követeléseknek cca 40%-ig való kielégítését vállalta az új részvénytársaság, amely a Budapesti Hirlap kiadóvállalatát is átvette. (Rassay Károly: A Pénzintézeti Központ új kölcsönöket nem adott azóta?) A Pénzintézeti Központ azóta új kölcsönt nem adott, amivel növekedett a teher, az előállott azon kamatdiffereneiák folytán, amelyekre az előbb ráutaltam. A feltett kérdésekre ezekben voltam bátor válaszomat megadni és kérem a t. Házat, méltóztassék az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Propper Sándor: Szánalmas válasz volt! Ennek tudnak tapsolni? — Zaj.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván nyilatkozni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az interpelláló képviselő úr által előterjesztett interpelláció a miniszterelnökségi sajtóirodát is említette, ennek folytán a magam részéről is pár szóval válaszolni kívánok azokra, amiket ő előterjeszteni szíves volt. (Várnai Dániel: Mindenki ártatlan!) A Budapesti Hírlap Sajtóvállalat eredetileg a kormánnyal közelebbi nexusban nem állott. (Várnai Dániel: Hogyne volna az ön sajtókomornyikja!) Nem értem, miért kell jelen nem lévő és magát nem képviselhető vállalatot ilyen diffamáló kifejezésekkel illetni. (Ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) En ezt a parlamentáris felfogással teljesen összeegyeztethetetlennek tartom. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Farkas István: De sajtópanamát lehet csinálni! — Zaj.) Elnök: Farkas István képviselő urat rendreutasítom. Gr. Bethlen István miniszterelnök: A Budapesti Hírlap politikai irány tekintetében nem volt a kormány szolgálatában, ^különösen az első evekben bizonyos differenciák voltak sok kérdésben. Hiszen méltóztatnak emlékezni, hogy Rákosi Jenő volt annak a szellemi vezére azokban az időkben, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: El is ment!) — nem ezért mentei,hanem egészen másért — úgyhogy az a beállítás, mint hogyha a Budapesti Hírlap eo ipso kormánylap lett volna, már ennek kifolyásából is ülése 1929 december '5-én, csütörtökön. téves. (Malasits Géza: Kiderül, hogy ellenzéki újság!) De én konkrété kívánok felelni azokra a kérdésekre, amelyeket a t. képviselő úr előterjesztett. ö azt mondja: honnan származnak azok a pénzek, amelyek interpellációjának második része szerint a Pénzintézeti Központ kölcsönökön kívül a sajtóosztály részéről nyújtattak a Budapesti Hírlapnak? Én 'most nem térek ki válaszomban azokra a kérdésekre, amelyekre a pénzügyminiszter úr a maga válaszát megadta. A kormánynak két forrás állott itt rendelkezésére. Az egyik: a rendelkezési alapjai, amelyek az én felfogásom és minden belátó politikus felfogása szerint bizonyos fokig azért bocsáttatnak a kormány rendelkezésére, hogy a maga sajtópolitikáját is folytathassa. (Ügy van! a jobboldalon. — Rassay Károly: A nemzet sajtópolitikáját!) Ennem akarok itt nomenklatúrákkal élni, de azt hiszem, képmutatás volna részemről, ha ezt nyíltan nem mondanám meg, mint ahogyan t. képviselőtársaim is tisztában vannak ezzel telj es - mértékben és ha most felháborodást mutatnak, úgy abban semmi komolyság és őszinteség nincs (Ügy van! jobbfelöl. —Rassay Károly: Szóval az én adómból irat ellenem cikkeket! Ez az igazság! — Zaj.) A kormány sajtópolitikája nem csak abból áll, hogy a t. képviselő úr ellen cikkeket írjanak, (Derültség a jobboldalon.) a legkevésbbé áll ebből és a legutolsó foglalkozása a kormány sajtópolitikájának az, hogy ilyen személyes téren foglalkozzék az egyes képviselő urakkal,. inkább az ellenzéki t. képviselő urak cikkeinek a privilégiuma az, hogy személyes téren támadnak egyes férfiakat. (Rassay Károly: De nem államkölcsönből! — Farkas István: Nem az adózók pénzén!) Elnök: Farkas István képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni! Gr. Bethlen István miniszterelnök: Ismétlem, képmutatás volna tehát, ha azt állítanám, hogy a rendelkezési alapok nem ilyen célokra használtatnak fel. Ezzel tisztában van teljes mértékben a Ház minden tagja. Aki ezt nem akarja látni, nem akarja tudni, az csak azért háborodik fel, mert fel akar háborodni. (Derültség a jobboldalon. — Bródy Ernő: Kérdezze meg az adózókat!) Elnök: Bródy képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Megjegyzem, t. Képviselőház, hogy ezeket nem Friedrich i képviselő úrnak mondom, mert hiszen a t. képviselő úr a maga interpellációjában objektív alapon fejtette ki a kérdést... (Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas István képviselő urat rendreutasítom. Ne folytassa tovább a képviselő úr közbeszólásait! Gr. Bethlen István miniszterelnök: ...és rámutatott arra, hogy a rendelkezési alap ellen nem emel kifogást, ha ilyen célokra használtatik fel. (Friedrich István: Ügy van!) A másik forrás pedig bizonyos gyűjtés volt. Nem tudom, hogy a t. képviselő úr hajlandó-e elhinni nekem, vagy nem, de én felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy igenis a lap barátai maguk között egy gyűjtést indítottak, amely, igenis, nagy és tetemes összegeket hozott Össze ebben az ügyben. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez kivételes eset, de Magyarországon vannak még önzetlen emberek, akik minden ellenszolgáltatás nélkül hajlandók egy politikai irányt támogatni és azért áldozatot hozni. A magam részéről ezt, igenis, dicséretes és szép cselekedetnek tartom. (Malasits Géza: Pláne, amikor az adóvégrehajtók voltak a gyűjtők!)