Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-342
Az országgyűlés képviselőházának ê^Ê, sem véve, az eljárást lehetetlen indokok alapján megszüntette? Hajlandó-e a miniszter úr odahatni, hogy ezen ítélet az Ofb. elnöki tanácsa által felülyizsgáltassék s az igénylők sérelmei a jog és igazság alapján reparáltassanak? Budapest, 1929. december hó 14-én. — Csik József s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Csik József: T. Ház! (Felkiáltások: Megadjuk.) Igen köszönöm a kedves ajánlatot, a jelen esetben azonban nem vehetem igénybe. • A magam részéről szintén szerettem volna, ha a mélyen t. miniszter úr résztvett volna ezen az ülésen és interpellációmat végighallgatta volna, azonban, amint értesültem, fontos ügyben tárgyalása van, amely miatt lehetetlen neki eljönnie. (Peyer Károly: Akkor kár elmondani!) Amint felolvasott interpellációmból kitűnik, azt az újpesti házhelyesek sérelme tárgyában jegyeztem be. Ez az interpelláció ugyan lokális jellegű, azonban annyi szomorú érdekességet tartalmaz, hogy azokat, akik a nép ügyesbajos dolgaival szeretnek törődni, bizonyos mértékben érdekelhet. Egyébként ez az interpoláció tipikus példája annak, hogy bizonyos megtévesztések r folytán hogyan lehet elhalványítani azt a célt, amely a földbirtokreformról szóló törvényben van lefektetve. Ennek az interpellációnak meritumához tartozik, hogy Újpestre nézve az Ofb. annakidején kimondotta, hogy közérdekű cél kívánja a házhelyrendezés ügyének megindítását. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintettel Újpestnek a fővároshoz való közelségére, valamint a környék közismert lakásínségére, a házhelyrendezést közérdekű földbirtokpolitikai célnak tartja. E megállapításból kifolyólag az Ofb. el is rendelte a házhelyigénylési akciót és pedig kétízben. Az első házhelyrendezési akció 1925. júniusában nyert befejezést. Ennek az akciónak keretében 510 egyén kapott házhelyet, többnyire 200 négyszögölnyi terjedelemben. Az igénylők száma ugyan megütötte az 1500-at, azonban (bizonyos rostálás következtében leapadt 510-re, akik azután bizonyos megegyezés folytán tényleg házhelyhez is jutottak. Ma már az az örvendetes tény tapasztalható ennek az akciónak következtében, hogy a házhelyek tetemes részén tényleg építettek is házakat. A második házhelyrendezési akció közvetlenül az első befejezése után indult meg. Annak idején ugyanis a bíróság kimondotta, hogy úgy Újpesten, mint a szomszédos Rákospalotán szükségesnek tartja egy új házhelyrendezési akció megindítását, mert az előző eljárásban az igénylőket nem sikerült kielégíteni és közmegnyugvást csak az kelthet a két városban, ha új eljárást indít a bíróság. Ez az eljárás meg is indult. 1207 igénylő jelentkezett, a bíróság azonban úgy intézkedett, hogy azonnal össze kell szedni az eljárási költséget, körülbelül 150 milliót, minek következtében az igénylők száma 1207-ről 950-re apadt le. Az igénylők számának lecsökkentését eredményezte az is, hogy a bíróság kimondotta, hogy csak az lehet jogos igénylő, aki 240, illetve 300 pengőt vételárelőlegképpen befizet a Földhitelintézetek Országos Szövetségének pénztárába. Ennek a megszorításnak következtében a 950 igénylő száma 470-re zsugorodott össze. Most már az eljáró bíró megkezdte a maga működését a házhelyhez váló juttatást ülése 1929 december 18-án, szerdán. 2Í1 illetően. Több, házhelynek alkalmas föld állt rendelkezésre, amelyeknek egy része hadibirtok volt, miután tulajdonosaik a háború alatt vásároltak, másik része pedig gróf »Károlyi László Ősi tulajdona volt. T. Ház! Az első, amelyet a bizottság igényelni óhajtott, az úgynevezett Márkus La:ios cégnek két haditelke volt. Az első telek Újpesten, a Baross-utcában fekszik, és egészen természetesnek látszott, hogy az 1920. évï XXXVI. te. 28. $-a alapján az igénylőknek sikerül megkapniok ezt a területet. Sajnos azonban, olyan körülmény játszott közre, amely minden különlegesebb ok és indok nélkül az igénylőket elütötte ennek a teleknek búitokba jutásától, t. i. felmerült az a szempont, hogy itt a tulajdonos egy új gyárat, úgynevezett nehéz láncgyárat akar építeni, és ennek céljaira szüksége van az illető birtoktestre. Megszerezte az iparengedélyt, megszerezte az építési engedélyt, sőt még a vámmentes behozatali engedélyt is az illető» gépekre, így tehát minden előfeltétel megvolt — legalább papiroson — árira nézve, hogy neki komoly szándéka van ott láncgyárat építeni. Nem ez volt azonban a döntő indok arra néizve, hogy a telek az illető igénylők birtokába ne juthasson, hanem az, hogy a közegészségügyi tényezők megállapítása szerint ez a terüket Újpestnek bűzövébe — gyárövébe — esett bele, tehát nem alkalmas arra, hogy ott lakóházak építtessenek. Megállapította tehát a bizottság, illetve nem a bizottság, hanem a városi tanács felterjesztése folytán maga az Országos Földbirtokrendező Bíróság, hogy miután köz^ egészségügyi szempontból nem lehet ezt a területet igénybe venni, épp azért mentesíteni kell. Ennek az ügynek pikantériájához, tartozik, t. Ház, hogy ugyanezt a területet, amelyet közegészségügyi szempontból károsnak ítéltek az igénylők ' számára, néhány hónappal később Újpest város tanácsa járvány kórház céljára megvásárolta. Ez a tény eléggé rámutat arra, hogy vájjon az az indok, amelyet közegészségügyi szempontból felhoztak ennek a teleknek igénybevétele ellen, megállhatott-e, amikor — ismételten — néhány holnap múlva, éppen kórház céljaira, vásárolta meg a város ezt a területet és pedig nem olyan áron, mint ahogy az igénylőknek juttattuk volna, hanem jóval magasabb áron, négyszögölenként 13 aranykoronáért. T. Ház! Volt ennek a Márkus-cégnek egy másik területe is és pedig az úgynevezett Turjánban, Újpest budapesti oldalán. Ezt a másik területet is sikerült azonban ügyes fifikáyalaz érdekelteknek mentesíteni a házhely céljára való igénybevételtől, nevezetesen úgy, hogy a város ennek közelségében szeméttelepet létesített. Amíg tehát ennek a cégnek első telkét sikerült a bűzöv jeligéjével mentesíteni, ennek a második teleknek mentesítése egy új fogalommal, a bűzrádiusz jeligéjével sikerült, mert azt mondották, hogy >a szemétteleptől bizonyos távolságú sugárban nem lehet házhely céljára alkalmas földet kiutalni. Tudjuk, azonban, hogy ennek a telepnek szomszédságában van a Máv, gépgyár 4000 munkásstal dolgozó műhelye, és itt van körülbelül 50 méterre a népjóléti minisztérium többszáz lakossal bíró baraktelepe is, akiket elfeledtek védeni a bűztől. Megállapították ezt a 250 vagy 300 méteres bűzrádiuszt annak ellenére, hogy a baraktelep mindössze 50 méterre fekszik ettől a területtől. Es ez elegendő ok volt arra, hop-v az igénylőket ennek a teleknek igénylésétől elüssék.
