Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-342

212 Az országgyűlés képviselőházának 34-2. ülése 1929 december 18-án, szerdán. így jártak az igény lök a Márkus cég hadi telkeivel. Következett a Chinoin-gyárnak hadi­telke, körülbelül 7 katasztrális hold területű te­lek, amelyet az igénylők szintén igényeltek. A gyár arra hivatkozott, hogy neki erre a terü­letre a gyár fejlesztése szempontjából szüksége van. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak, mert hiszen ez a telek téglaalakú és gyárfejlesz­tés szempontjából egyáltalán nem jöhet számí­tásba. Az is ok volt, hogy gyógynövény termesz­tésre használják. Amióta ember él Újpesten, senki emberfia nem látott azon a területen gyógynövényeket termelni. De azért ez elegendő ok volt arra nézve, hogy az Országos Földbir­tokrendező Bíróság ne ítélje meg ezen kis­embereknek ezeket a házhelyeket. Volt azután még egy telek, az úgynevezett Wolfner-telek, amelyet már az első ítélet alkal­mával is kihagytak a juttatásból és erre való hivatkozással s ugyanazon indokok alapján most sem jöhetett számításba. Végre jött az úgy­nevezett Tomola-féle telek, amelyet annak az indoknak alapján mentesítettek, hogy azon göd­rök vannak, — mert homokot bányásztak ki ab­ból a területből — következőleg nem alkalmas építkezés céljára. Valami csodálatos, hogy azok, akik ezt mindenkép tekintetbe vétették a bíró­sággal, nem gondoltak arra, hogy nekik hivata­los kötelességük lett volna őrködni a felett, hogy ezen a területen 3—4 méteres gödröket ne ássanak. Végre maradt gróf Károlyi László ősi bir­toka. A bíróság ezzel kapcsolatosan azzal szün­tette meg az eljárást, hogy ez a birtok ősi bir­tok, következőleg kímélni kell, annál is inkább, mert hiszen ebből a területből elégítették ki az első igénylés alkalmával is az igénylőket. Tud­nunk kell azonban, hogy ezt a körülbelül 1600 katasztrális hold terjedelmű, egészen Alagig terjedő birtokot f gróf Károlyi László parcel­lázni óhajtotta és pedig eladás szempontjából. Újpest városával kötött is egy szerződést, (Hódossy Gedeon: Nem ősi birtok, ha parcel­lázni lehet!) amelynek alapján 2*5 millió négy­szögölet parcellázni fog belőle. Elnök: A képviselő úr beszédideje egy perc múlva lejár. Szíveskedjék beszédét be­fejezni. Csik József: Kérem a t. Házat, méltóztas­sék öt perccel beszédidőmet meghosszabbítani. Elnök: Méltóztatik a kért meghosszabbí­tást; megadni? (Igent) A képviselő úrnak még öt perc áll rendelkezésére. Csik József: Tehát csak egy birtoktest ma­radt, amelyből az igénylőket még ki lehetett elégíteni, a gróf Károlyi László-féle birtok. En respektálom azt, hogy talán méltánytalanság volt éppen ehhez a birtokhoz nyúlni, az igény­lők azonban nem tehettek róla. Hogy a hadi­birtokokat minden különös jogalap nélkül a bíróság mentesítette. Az igénylők igénye első­sorban a hadibirtokok ellen irányult és csak azok mentesítése után törekedtek arra, hogy innen kapjanak földet; igazán nem vádolhatók tehát^ azzal, hogy különös vágyuk lett volna egy ősibirtok parcellázására. Mint említettük, körülbelül 1207 igénylő volt, aki_ a maga igényét bejelentette, ez azon­ban az általam említett körülmények folytán 470-re olvadt le. Bizonyos megegyezés történt <a tárgyaló bíró és az igénylők választmánya között. A megegyezés az igénylőkre járt hát­ránnyal, mert mindössze csak 200 igénylőt elé­gítettek volna ki a bírói javaslat szerint Új­pesten, a többit pedig átvitték volna Kákos­palotára. Az igénylők választmánya tehát, a leghumánusabban járt el, mert hiszen bele­egyezett, hogy 470-ből mindössze 200-at elégít­senek ki. Beletörődött abban a reményben, hogy leg­alább abból a földreformeljárásból» amely im­már több, mint négy éve folytatódik, amelyre nézve a bíróság maga kijelentette, hogy szükség van reá, s amely földre nézve az igénylők már 300 pengő vételér-előleget is fizettek, végre lesz valami. Azonban csodák-csodájára az Országos Földbirtokrendező Bíróság, annak dacára, hogy az eljáró bíró ezt a közmegelégedést keltő előter­jesztést tette, a bíró előterjesztését elutasította és az eljárást Újpesten megszüntette. A bíróság hangsúlyozta megszűntető eljárásánál, hogy Új­pesten nincsen szükség házhelyigény lésre, mert hiszen részben szabadforgalomból lehet kielégí­teni az igényeket, részben mert a város bizonyos szerződést kötött gróf Károlyival, amely szerző­dést respektálni kell, részben azért, mert bizo­nyos ipari és kereskedelmi érdekekkel függ ösz­sze a birtoknak megtartása. Ezekre az indokokra idő hiányában n^m akarok részletesen rátérni, csak hangsúlyozom, hogy, ami a parcellázási tervet illeti, az első íté­letben maga a bíróság helyezkedett ari-a az ál­láspontra, hogy azt respektálni nem tartozik a bíróság, és hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy az igénylők a maguk jogos igényét meg kaphassák. Ami azt illeti, hogy szabadforgalom­ból lehet az igénylőket kielégíteni, mese. Ezt csak olyanok mondják, akik nem ismerik otc a viszonyokat. Négyszögölenként 40^-60 pengős ár alapján ki lehet az igénylőket elégíteni, de olyan árban, amelyet az igénylők úgy, ahogy meg tud­nának fizetni, nem. (Usetty Béla: Forgalmi áron ki lehet elégíteni!) Ha a forgalmi áron akarták volna az igényeket kielégíteni, akkor — ezt kép­viselőtársam, mint ügyvéd, nagyon jól tudhatja — nem lett volna szükség földreformtörvényre, mert Magyarországon mindig lehetett földet és házhelyet forgalmi áron kapni. Éppen azért hoz­ták a törvényt, hogy forgalmi áron alul juthas­sanak az igénylők házhelyhez. Az ipari és keres­kedelmi érdekeket sem lehet tekintetbe venni, mert azok semmivel sem változtak az első ítélet­ben szereplő körülményekhez képest. T. Ház! Ez a helyzet Újpest város házhely­igénylőit illetőleg. A bíróság megszüntette az eljárást, természetesen a házhelyigénylők ebbe nem nyugodtak bele, felebbeztek az elnöki ta­nácshoz, és — mint az Ofb. elnökétől és másod­elnökétől értesültem — ügyük megértésre ta­lált, és van remény arra, hogy a Tanácsban si­keresen fogják elintézni. Ennek dacára is ké­rem az igaaságügyminiszter urat, hogy miután nagyon sok kisembernek a boldogságáról van szó, helyezkedjék a szociális megértés alapjára és a maga főfelügyéleti jogát érvényesítse oly értelemben, hogy az újpesti házhely igénylők sérelmei reparáltassanak, s azok a kisemberek, akik már négy év óta várják a döntést, ház­helyeikhez hozzájuthassanak. Elnök: Az interpelláció kiadatik az igaz­ságügyminiszter úrnak. Következik Farkas Elemér képviselő úr interpellációja. A képviselő úr a Háznak beielentést kíván tenni. Farkas Elemér: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel arra, hogy időközben a kereskedelemügyi miniszter úrtól a kérdéses ügy tekintetében megnyugtató választ kaptam, s másrészt meggyőződést szereztem arról, hogv a kormány az általam elmondani szándékolt aggályok és sérelmek reparálása tekintetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom