Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-342

212 Az országgyűlés képviselőházának 34-2. ülése 1929 december 18-án, szerdán. így jártak az igény lök a Márkus cég hadi telkeivel. Következett a Chinoin-gyárnak haditelke, körülbelül 7 katasztrális hold területű telek, amelyet az igénylők szintén igényeltek. A gyár arra hivatkozott, hogy neki erre a területre a gyár fejlesztése szempontjából szüksége van. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak, mert hiszen ez a telek téglaalakú és gyárfejlesztés szempontjából egyáltalán nem jöhet számításba. Az is ok volt, hogy gyógynövény termesztésre használják. Amióta ember él Újpesten, senki emberfia nem látott azon a területen gyógynövényeket termelni. De azért ez elegendő ok volt arra nézve, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság ne ítélje meg ezen kisembereknek ezeket a házhelyeket. Volt azután még egy telek, az úgynevezett Wolfner-telek, amelyet már az első ítélet alkalmával is kihagytak a juttatásból és erre való hivatkozással s ugyanazon indokok alapján most sem jöhetett számításba. Végre jött az úgynevezett Tomola-féle telek, amelyet annak az indoknak alapján mentesítettek, hogy azon gödrök vannak, — mert homokot bányásztak ki abból a területből — következőleg nem alkalmas építkezés céljára. Valami csodálatos, hogy azok, akik ezt mindenkép tekintetbe vétették a bírósággal, nem gondoltak arra, hogy nekik hivatalos kötelességük lett volna őrködni a felett, hogy ezen a területen 3—4 méteres gödröket ne ássanak. Végre maradt gróf Károlyi László ősi birtoka. A bíróság ezzel kapcsolatosan azzal szüntette meg az eljárást, hogy ez a birtok ősi birtok, következőleg kímélni kell, annál is inkább, mert hiszen ebből a területből elégítették ki az első igénylés alkalmával is az igénylőket. Tudnunk kell azonban, hogy ezt a körülbelül 1600 katasztrális hold terjedelmű, egészen Alagig terjedő birtokot f gróf Károlyi László parcellázni óhajtotta és pedig eladás szempontjából. Újpest városával kötött is egy szerződést, (Hódossy Gedeon: Nem ősi birtok, ha parcellázni lehet!) amelynek alapján 2*5 millió négyszögölet parcellázni fog belőle. Elnök: A képviselő úr beszédideje egy perc múlva lejár. Szíveskedjék beszédét befejezni. Csik József: Kérem a t. Házat, méltóztassék öt perccel beszédidőmet meghosszabbítani. Elnök: Méltóztatik a kért meghosszabbítást; megadni? (Igent) A képviselő úrnak még öt perc áll rendelkezésére. Csik József: Tehát csak egy birtoktest maradt, amelyből az igénylőket még ki lehetett elégíteni, a gróf Károlyi László-féle birtok. En respektálom azt, hogy talán méltánytalanság volt éppen ehhez a birtokhoz nyúlni, az igénylők azonban nem tehettek róla. Hogy a hadibirtokokat minden különös jogalap nélkül a bíróság mentesítette. Az igénylők igénye elsősorban a hadibirtokok ellen irányult és csak azok mentesítése után törekedtek arra, hogy innen kapjanak földet; igazán nem vádolhatók tehát^ azzal, hogy különös vágyuk lett volna egy ősibirtok parcellázására. Mint említettük, körülbelül 1207 igénylő volt, aki_ a maga igényét bejelentette, ez azonban az általam említett körülmények folytán 470-re olvadt le. Bizonyos megegyezés történt <a tárgyaló bíró és az igénylők választmánya között. A megegyezés az igénylőkre járt hátránnyal, mert mindössze csak 200 igénylőt elégítettek volna ki a bírói javaslat szerint Újpesten, a többit pedig átvitték volna Kákospalotára. Az igénylők választmánya tehát, a leghumánusabban járt el, mert hiszen beleegyezett, hogy 470-ből mindössze 200-at elégítsenek ki. Beletörődött abban a reményben, hogy legalább abból a földreformeljárásból» amely immár több, mint négy éve folytatódik, amelyre nézve a bíróság maga kijelentette, hogy szükség van reá, s amely földre nézve az igénylők már 300 pengő vételér-előleget is fizettek, végre lesz valami. Azonban csodák-csodájára az Országos Földbirtokrendező Bíróság, annak dacára, hogy az eljáró bíró ezt a közmegelégedést keltő előterjesztést tette, a bíró előterjesztését elutasította és az eljárást Újpesten megszüntette. A bíróság hangsúlyozta megszűntető eljárásánál, hogy Újpesten nincsen szükség házhelyigény lésre, mert hiszen részben szabadforgalomból lehet kielégíteni az igényeket, részben mert a város bizonyos szerződést kötött gróf Károlyival, amely szerződést respektálni kell, részben azért, mert bizonyos ipari és kereskedelmi érdekekkel függ öszsze a birtoknak megtartása. Ezekre az indokokra idő hiányában n^m akarok részletesen rátérni, csak hangsúlyozom, hogy, ami a parcellázási tervet illeti, az első ítéletben maga a bíróság helyezkedett ari-a az álláspontra, hogy azt respektálni nem tartozik a bíróság, és hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy az igénylők a maguk jogos igényét meg kaphassák. Ami azt illeti, hogy szabadforgalomból lehet az igénylőket kielégíteni, mese. Ezt csak olyanok mondják, akik nem ismerik otc a viszonyokat. Négyszögölenként 40^-60 pengős ár alapján ki lehet az igénylőket elégíteni, de olyan árban, amelyet az igénylők úgy, ahogy meg tudnának fizetni, nem. (Usetty Béla: Forgalmi áron ki lehet elégíteni!) Ha a forgalmi áron akarták volna az igényeket kielégíteni, akkor — ezt képviselőtársam, mint ügyvéd, nagyon jól tudhatja — nem lett volna szükség földreformtörvényre, mert Magyarországon mindig lehetett földet és házhelyet forgalmi áron kapni. Éppen azért hozták a törvényt, hogy forgalmi áron alul juthassanak az igénylők házhelyhez. Az ipari és kereskedelmi érdekeket sem lehet tekintetbe venni, mert azok semmivel sem változtak az első ítéletben szereplő körülményekhez képest. T. Ház! Ez a helyzet Újpest város házhelyigénylőit illetőleg. A bíróság megszüntette az eljárást, természetesen a házhelyigénylők ebbe nem nyugodtak bele, felebbeztek az elnöki tanácshoz, és — mint az Ofb. elnökétől és másodelnökétől értesültem — ügyük megértésre talált, és van remény arra, hogy a Tanácsban sikeresen fogják elintézni. Ennek dacára is kérem az igaaságügyminiszter urat, hogy miután nagyon sok kisembernek a boldogságáról van szó, helyezkedjék a szociális megértés alapjára és a maga főfelügyéleti jogát érvényesítse oly értelemben, hogy az újpesti házhely igénylők sérelmei reparáltassanak, s azok a kisemberek, akik már négy év óta várják a döntést, házhelyeikhez hozzájuthassanak. Elnök: Az interpelláció kiadatik az igazságügyminiszter úrnak. Következik Farkas Elemér képviselő úr interpellációja. A képviselő úr a Háznak beielentést kíván tenni. Farkas Elemér: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel arra, hogy időközben a kereskedelemügyi miniszter úrtól a kérdéses ügy tekintetében megnyugtató választ kaptam, s másrészt meggyőződést szereztem arról, hogv a kormány az általam elmondani szándékolt aggályok és sérelmek reparálása tekintetében