Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-341

160 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: Csendet kérek. Gr. Hunyady Ferenc: Súlyosan kifogásolnom kell a főpolgármesternek azt a jogát is, hogy az üzemigazgatóságokba egy tagot és egy póttagot nevezhet ki. Egyrészt teljesen felesleges, hogy a kormány által adományozható állások számát ismét szaporítsuk, (Ügy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Szinekurák!) másrészt pedig ellenmondás is, hogy az ellenőrzéssel megbízott . magasabb hatóság az ellenőrzendő testületnél rendelkezési jogot gyakoroljon. Csak mellékesen akarok rámutatni arra, hogy a törvényjavaslat szerint a törvényhatósági tanács által választott hat bizottsági tagnak állandó helyettesítéséről nincs szó, de ennél az egy igazgatósági tagnál, aki a főpolgármester kinevezésének köszönheti stallumát, már maga a törvényjavaslat gondoskodik állandó helyettesről. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Ez az autonómia védelme!) Talán azért, hogy eggyel több legyen a lekötelezettek száma, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon!) és talán az állandó helyettesnek állandó javadalmazásáról is kíván gondoskodni a főváros terhére a t. miniszter úr? (Bródy Ernő: Ügy van! Ügy van! Szinekúra) Mindezt egybefoglalva, a főpolgármesteri hatáskörnek rendkívüli és indokolatlan kiterjesztése ellen határozottan tiltakozom és kérem a t. Házat, hogy az általam előterjesztett vonatkozó módosításokat bölcs mérlegelés tárgyává tegye. Észrevételeimnek második csoportja az úgynevezett garanciális állásokra vonatkozik. A törvény és a hagyomány szerint három olyan állás van a fővárosnál, amely először a törvényhatóság autonómiáját és független végrehajtó hatalmát, másodszor a törvények betartását, harmadszor pedig pénzügyeinek szigorú ellenőrzését garantálja. Ez a három: a polgármester, a tisztifőügyész és a főszámvevő. Ez a törvényjavaslat ismét úgy szeretné feltüntetni, mintha a polgármester jogkörét respektálná. A 48. § 1. bekezdése kimondja, hogy a polgármester a törvényhatóság első tisztviselője, a 2. bekezdés a) pontja azt, hogy képviseli a székesfővárost, — igaz, hogy hat sorban foglalt megszorításokkal — ugyanennek a bekezdésnek e) pontja szerint rendelkezik az autonómia tisztviselőivel; viszont a régi szokáshoz híven fenntartj törvényjavaslat a polgármester személyes felelősségét is. Valójában azonban ez a törvényjavaslat a polgármesterrel, mint az autonómia igazi képviselőjével szemben bizalmatlansággal viseltetik és ahol lehet feltűnés nélkül törekszik az ő jogkörét szűkíteni és őt a főpolgármesterrel szemben másodrangú helyzetbe le-zorítani. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Először is itt van az a kontroverz kérdés, hogy valójában ki is képviseli a fővárost és a törvényhatóságot. Véleményem szerint kétségtelen tény az, hogy a főváros törvényhatóságának és ezáltal a törvényhatósági bizottságnak képviseletére kizárólag a polgármester hivatott, (Rassay Károly: Ez csak természetes!) aki ezen törvényjavaslat szerint is az autonómiának, a törvényhatóságnak első tisztviselője és akit ebbe az állásba a törvényhatósági bizottságnak kevé«bbé korlátozott bizalma emel, mert ez is korlátozott, de kevésbbé korlátozott. A főpolgármester, aki akormány megbízottja, legfeljebb elnöki minőségéből kifolyólag képviselheti bizonyos esetekben a törvényhatóságot. (Rassay Károly: Képviseli a belügyminisztert! Az ő . ülése 1929 december 17-én, kedden. exponense. Azt mondotta a miniszterelnök úr!

y Másodszor szerintem éppen ilyen kétségtelen az is, hogy a törvényhatósági bizottság határozatait csak a törvényhatóság első tisztviselője írhatja alá, mert e törvényjavaslat szerint is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó vagy vagyonjogi természetű ügyekben a székesfővárost a polgármester képviseli és az e hatáskörben kiállított iratokat ő írja alá, tehát a törvényhatósági bizottságnak ebben a tárgyban hozott határozatait is kizárólag a polgármester írhatja alá. Harmadszor kifogásaim vannak a napirend összeállításának kérdésében is. Habár az előadói tervezettel szemben a bizottsági szöveg már némi haladást mutat, mégis a polgármester jogköre a főpolgármesterével szemben háttérbe van szorítva. A polgármester felelős az egész ügymenetért, az egész ügyvitelért, az egész közigazgatásért és egyáltalában a törvényhatóság működéséért, (Ügy van! balfelől.) tehát úgy a törvényhatósági bizottság, mint a törvényhatósági tanács napirendjét neki kell összeállítani, mert hogy a munkában fennakadás ne történjék, egyedül ő van abban a helyzetben, hogy megítélje, hogy milyen sorrendben kell tárgyalni, hogy a folyamatos munka meg ne szakíttassék. A főpolgármester úr részére szívesen koncedálnám azt a jogot, hogy a napirenden módosítást^ kívánhasson, de ha kettejük között összeütközés van, a döntés jogát egyiknek sem adnám, hanem a törvényhatósági tanácsra bíznám a döntés jogát. Negyedszer a polgármesterrel szemben méltánytalan az a rendelkezés is, mely szerint a szakbizottságok elnökségét a törvényhatósági tanács választja. Véleményem szerint a szakbizottságok arra valók, hogy elsősorban a végrehajtó szervek működését mozdítsák elő, hogy a végrehajtó szervek működését támogassák szaktanácsokkal.^ Minthogy pedig a végrehajtás egész menetéért a polgármester felelős, természetesnek látszik előttem, hogy minden szakbizottságnak hivatalból a polgármester volna az elnöke, helyettesének pedig megnevezheti azt a tisztviselőt, aki .működése következtében úgyis közvetlen összeköttetésben áll az illető szakbizottsággal. Ötödször a főpolgármesteri hatáskörrel kapcsolatban a kinevezéseknél már megemlítettem, hogy a polgármester hatáskörét a megkötöttségek mellett a segédszemélyzet felvételére és a viszonylag nem fontos előléptetésekre akarják korlátozni. Evvel szemben aggályaimat már kifejeztem. Ki akarom fejezni azonban aggályaimat abból a szempontból is, hogy a polgármester hatásköre az üzemek vezetésében nincs eléggé kidomborítva. Ha a polgármester — úgymint minden másért — az üzemekért is felelős, akkor neki erősebb, egyetemesebb diszpozitív jogokat is kell adni, hogy ezeknek birtokában a felelősséget valójában vállalhassa is. Benyújtott módosításom a polgármesteri hatáskör tágítását és a polgármesteri függetlenség erősítését célozza. • A második garanciális jellegű a tisztifőügyész állása. Ezt meglehetős intakt óvta meg ez a törvényjavaslat; evvel szemben nekem észrevételeim nincsenek. De teljesen megszűnteti ez a törvényjavaslat a főszámvevői állás függetlenségét és ez által az autonómiát pénzügyi szempontból tökéletesen védtelenné teszi. Egészen objektíven és nyugodtan mérlegelve ezt a kérdést, világos, hogy minden önkormányzat, amely széleskörű pénzügyi jogkörrel van felruházva és amelynek működéséhez széleskörű rétegek anyagi érdekei fűződnek, elsősorban sa-