Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

136 Az országgyűlés képviselőházának végeredményben ez a törvényjavaslat. (Gál Jenő: Ez a keresztény és nemzeti alap!) Számszerűleg fogom bebizonyítani, ' hogy mindaz, amit elmondottam, teljesen helytálló és ezek a számok világosan fogják bebizonyítani azt, hogy a főváros polgársága mennyire távol áll attól a politikától, (Zaj. — Elnök csenget.) attól a politikai irányzattól, amelyet a kormány képvisel, illetőleg amelyet az ő expoziturája képvisel lenn a városházán; amely már szüksé­gesnek tartja azt is, hogy letagadja, hogy ő kor­mánypárti, mert azt hiszi, hogy ilyenmódon még akadnak választók, akik bizalommal visel­tetnek iránta. Ott tart tehát már a fővárosi kormánypárt, a fővárosi expozitura, hogy leta­gadja a közösséget a kormánnyal, nem mer vele közösséget vállalni, mert érzi, hogy ez a közös­ségvállalás terhet jelent reá nézve. (Szilágyi Lajos: Közben a vacsorákra úgy toboroznak, hogy: ott lesz Bethlen István is!) Ügy érzi, hogy ez^ a megállapítás terhet jelent a főváros­ban és éppen azért igyekszik ezt a közösséget letagadni és ezt a közösséget inkább más téren tartja fenn szorosabban, ott, ahol a választók kevsbbé tudják azt ellenőrizni. Legyen szabad számszerűleg bemutatnom, hogy a legutóbbi 1925-ös választásnál miképpen alakult ki a választók akarata és hogy milyen arányban kaptak az egyes pártok szavazatokat. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Kezdem talán a legkisebbnél. Akkor ott, azt hiszem, — most nem tudom bizonyosan, hogy ki volt a vezér, Ugrón, vagy Heinrich, de ez olyan mindegy, — (Rassay Károly: Heinrich ott­hagyta) azt hiszem, a liberálispárt — ez volt a Heinrich-párt — kapott 1317 szavazatot egész Budapesten. (Bródy Ernő: Mennyi közül?) Osz­szesen leadtak 219.972 szavazatot. 219.000 szava­zatból kapott tehát abban az időben az úgyne­vezett kormánypárt — mert hiszen ez volt kife­jezetten a kormánypárt, amely Heinrich veze­tése alatt állott és amely liberális köpenyegben jelentkezett a választók előtt, (Friedrich István: De csak Pesten, Budán nem!) — 1317 szavazatot egész Budapest területén. A másik, a szabad­elvűpárt... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Peyer Károly: ... — amely ugyancsak a kor­mány politikáját próbálta képviselni s amely már egy kicsit konzervatív köpenyegben jelent­kezett a választók előtt, hogy mindenféle árnya­latnak legyen valamelyes képviselete — kapott összesen a 219.000-bŐl 4290-et. A községi párt, amely kifejezetten kormánypárt volt, amely már abban az időben úgy jelentkezett, mint az a párt, amely ezt a kormányzati irányt képvi­seli, (Rassay Károly: A Déli Vasúttól elindult!) ez a kormánypárt kapott a 219.000-ből 19.000-et. 200.000 volt tehát, aki nem akart róla tudni. (Rassay Károly: Mennyi volt az aláírás?) Az aláírás, azt hiszem, négyszerannyi volt, mert az összes hivatali főnökök behívták alkalmazottai­kat a pályaudvarokon, a fináncoknál, a vendég­lőkben és a trafikokban jártak, mindenhol alá kellett írni az ívet és volt legalább ötszörannyi ajánlás, aki nyíltan a kormány mellett adta le ajánlását, titokban azonban ellene szavazott. Úgyhogy 200.000-rel szemben maradt kisebbség­ben a kormánypárt; 219.000 volt a szavazók szá­ma, ebből 19.000 szavazott a kormánypártra és 200.000 szavazott ellene. (Friedrich István: Abból is a fele tévedésből! Rossz helyre tették a keresz­tet! — Derültség a szélsőbaloldalon.) A kereszténypárt 80.616 szavazatot kapott, ami azt bizonyítja, hogy ez olyan párt, amely tényleg komoly tömegekre támaszkodott és amely abban az időben még a választók nagy . ülése 1929 december 13-án, pénteken. tömegét tudta e mellé az eszme mellé sorakoz­tatni. (Rassay Károly: Ezért kár volt elárulni a választókat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Szi­lágyi Lajos: A kereszténypártnaík a többi párt­tal együtt kellett volna haladnia! — Petrovácz Gyula: Mi balfelé nem haladhatunk! — Szilágyi Lajos: En sem haladok balfelé!) Peyer Károly: A kereszténypárt jobbra, a kormány felé halad. (Friedrich István: Nem tu­dom, hogy ez a kormány jobbon van-e? Állam­szocializmusban élünk ma! Nem tudom, hogy olyan nagyon jobbon van-e a kormány!? Ha lát­juk a Budapesti Hirlapot és egyéb dolgokat, nem tudom, hol van itt a reakció? Gáspárdy Elemér felé: Igen, képviselő úr! Legyinthet! Csodálkozom azon a sok pénzen, amit elher­dálnak!) Elnök: Csendet kérek! (Friedrich István: Nagyon csodálkozom! — Gáspárdy Elemér: Ki a szónok?) Peyer Károly: A demokratikus blokk, amely ezen a választáson a szociáldemokratapártot a nemzeti demokratapártot, a liberális pártot... (Friedrich István: Es a Dőri konzervgyár! Ezekből letartóztatások lesznek a végén, a tette­sek letartóztatását fogjuk követelni! Elnök csenget. — Friedrich István: Letartóztatásokat, bizony, elnök úr, így van! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A szó Peyer Károly képviselő urat illeti. (Friedrich István: Letartóztatásokat fogunk kívánni ! — Zaj.) Peyer Károly: A demokratikus blokk, amely célul tűzte ki magának szembeszállni azzal a rendszerrel, amely akkor a városházán volt, a leadott szavazatokból 114.551 szavazatot kapott. (Mozgás.) A szavazás tehát százalék arányban felosztva így alakult: a liberálispárt kapott 0'5%-ot, a másik szabadelvűpárt, nevezzük őket így, kapott 1'9%-ot, a kormánypárt kapott 8'7% szavazatot, (Zaj és mozgás.) a keresztény­párt 36'6%-ot, és a demokratikus blokk 52'6%-ot kapott. (Rassay Károly: Mi pedig megkaptuk ezt a javaslatot.) Mi történt tehát a választáson? A választás eredménye szerint, összeadva az Összes irányza­tokat, összeadva azt a két irányzatot, amely most a paktum alapján idehozta ezt a törvény­javaslatot, akkor sem tudják összehozni, illetve nem tudták összehozni a választók többségét, a szavazatoknak csak 45—46%-át tudták: össze­hozni, amihez ha hozzászámítom az azóta kimnlt két liberális irányzat választóit, akkor a legjobb erőlködéssel, a legnagyobb művészettel is csak 48%-ot tudtak kihozni, ami abban az időben esetleg helytállhatott, ma azonban ezek a szá­mok semmiesetre sem helytállók már. Ma ez az arány lényegesen megváltozott ezekkel a pár­tokkal szemben. Hiszen ezek egyikéről tudjuk, hogy mint a kormány képviselete, legkevésbbé sem szolgálta a főváros érdekeit úgy, ahogyan kellett volna, tudjuk, hogy azt az irányzatot képviseli, amely gazdaságilag az országot tönkretette; erre tehát senki sem fog szavazni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A má­sik párt pedig a keresztény jelszót tűzte ki cé­gérül. Tudjuk, hogy minden irányban dolgozik, csak a kereszténység érdekében nem. És éppen ez mutatja ennek a pártnak gyengeségét és mu­tatja azt, hogy ez a párt nem lesz abban a hely­zetben, hogy a külföldi pártokhoz hasonlóan, itt is kialakuljon egy olyan, a német centrum­hoz hasonló, vagy az ausztriai keresztényszo­cialista párthoz hasonló párttá, amely elveken épül fel, amelynek vannak céljai, mert hiszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom