Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

Az országgyűlés képviselőházának 340. ülése 1929. évi december hó 13-án, pénteken, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Usetty Béla előadó, Peyer Károly, Pakots József. — A mentelmi bizottság benyújtja jelentését Propper Sándor ügyében. Felszólalt Fábián Béla. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Scitouszky Béla, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének háromrendbeli átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház az Ország Szent Koronája egyik őrének megválasztásáról, a Spanyolországgal kötött békéltető eljárási, bírósági és választottbírósági szerződés • becikkelyezéséről, a Bulgáriával kötött békéltető eljárási és választottbírósági szerződés becikkelyezéséről, a természettudományok fejlesztésének érdekében teendő intézkedésekről, az elemi népiskolai beiratási díjak újabb szabályozásáról és felhasználásáról, a kir. közjegyzők és közjegyző jelöltek nyugdíjintézetéről és végül a székesfővárosi törvényhatósági bizottság és a kerületi választmányok újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslatokat a Képviselőház szövegezésében változatlanul elfogadta. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. A törvényeket kihirdetésük eszközlése végett a miniszterelnök úrhoz fogom áttenni. Napirendünk szerint r következik Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 865, 880.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a belügyminiszter úr a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottakként dr. Blaha Sándor h. államtitkár, dr. Tatits Árkád, miniszteri főtanácsos és dr. Horváth Béla miniszteri osztálytanácsos urakat bejelentette. Méltóztassék ezt a bejelentést tudomásul venni. (Helyeslés.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. (Szilágyi Lajos: Egyik sincs jelen! — Jánossy Gábor: Már itt vannak, csak az írásokat szedik össze. — Szilágyi Lajos: Tizenharmadika van, péntek van és Luca napja! — Fábián Béla: Es tizenhármán vagyunk a parlamentben! — Szilágyi Lajos: Stílszerű!) Az előadó urat illeti a szó. Usetty Béla előadó: T, Képviselőház! Azt hiszem, az utóbbi időben kevés törvényjavaslat volt, amelyet olyan érdeklődés előzött volna meg, mint a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Annak ellenére, hogy kevesen vannak a képviselő urak, mégis elég zajosan vannak! (Fábián Béla: Kénytelenek vagyunk vele! — Pakots József: Lássunk valami érdeklődést!) Usetty Béla előadó: Ez érthető is, mert Budapest az ország fővárosa, ' a legnagyobb törvényhatósági joggal felruházott város, s legnagyobb vagyona van az egész ország területén. Amint méltóztatik látni az indokolásból is, az 1928-as zárószámadás szerint 1243 millió pengő vagyona van, amelyből levonva adósságait, a 490 milliót, 753 millió tiszta vagyont mutatott ki a múlt esztendei zárszámadás a főváros vagyonaként. Méltóztatik azonban tudni azt is, hogy a főváros a gócpontja az ország szellemi és gazdasági életének. Szellemi és gazdasági téren minden szál a fővárosba fut Össze és innen is indul ki. Az egész ország a fővárostól várta és várja az irányítást, s minden tényét és minden cselekvését igen erősen figyeli. Érthető tehát, hogy amikor a törvényhozás a főváros közigazgatását újból rendezni kívánja, előzően úgy a sajtó, mint az érdekeltek —• s érdekeltként be lehet állítani magát az országot — igen erősen figyelt, és a közhangulat teljesen erre a törvényjavaslatra terelődött. Nem volt vitás az, t. Képviselőház, hogy szükség van a közigazgatás rendezésére a főváros területén, mert 1872. óta nem rendezték Budapest székesfőváros közigazgatását. (Esztergályos János: De nem ilyen rendezésre van szükség, ezt senki sem várta!) Volt ugyan egy törvény, az 1893 : XXXIII. te, amely azonban csak ' a kerületi elöljáróság és a kerületi választmányok hatásköréről rendelkezett, egyébként min20