Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

126 Az országgyűlés képviselőházának 3A den úgy maradt, mint amikor a három város, Buda, Pest és Öbuda egyesíttetett. Az pedig kétségtelen tény, hogy azóta az élet megváltozott, a rohanó élet követelményeinek már nem felelt meg az a közigazgatási rendezés, amely 1872-ben történt s így feltétlenül szükség volt arra, hogy újból rendeztessék a közigazgatásról szóló rész. Nem volt azonban ilyen egyöntetű a megállapítás arra vonatkozóan, hogy csak a közigazgatási része rendeztessék-e ennek a javaslatnak, vagy pedig a közigazgatási résszel együtt közigazgatási politikai része is? Voltak egyesek, akik azt mondották, maradjon meg a politikai rész, tehát a törvényhatósági bizottság szervezetére és összeállítására vonatkozó rész úgy, ahogy az az 1924 : XXVI. .tc.-kel rendeztetett és csak a közigazgatásra vonatkozó rész rendeztessék újból. T. Képviselőház ! Én is azok közé tartoztam, akiknek az volt az álláspontja, hogy az egészet egységesen, egyöntetűen kell rendezni. Nem lehet különválasztani a közigazgatási részt a közigazgatás politikai részétől, mert ez szorosan egymásba fonódik, a közigazgatási rész teljesen Összefűződik a politikai résszel s azt hiszem, nem is lehetett volna külön megoldani. Mert ha csak arról van szó, hogy most már a testületi elintézési mód megszüntettessék és helyébe az egyéni elintézési mód tétessék, amikor a kollegiális felelősség helyébe az egyéni felelősséget akarom állítani, lehet-e itt különválasztani a közigazgatási részt a politikai résztől, vagy amikor azt mondom, hogy törvényhatósági tanácsot akarok létesíteni, mert nem volt megfelelő az a régi tanácsi szervezet és nem volt megfelelő az, hogy minden tárgy a közgyűlés elé tartozott, amikor egy-egy tárgysorozatra 180— 200 ügy volt felvéve, ami megakasztotta annak gyors és pontos elintézését. Elképzelhetetlen ugyanis az, hogy amikor egy közgyűlés tárgysorozatán 200 ügy szerepel, akkor az egyes ügyeket behatóan és mélyrehatóan lehessen megvitatni s kellő mértékben, pontosan és jól lehessen elintézni. TTgy is történt ezeknek az ügyeknek az elintézése, hogy bizony csoportosan járult hozzá a közgyűlés, ami nem volt az ügy érdekében való és nem volt a székesfőváros polgárságának érdekében való. Ezért meg akarta csinálni a törvényjavaslatba törvényhatósági tanácsot. Mélyen t. Ház! En azt hiszem, hogy amikor a törvényhatósági tanácsot megalkottuk, akkor a közigazgatási rész mellett igenis, foglalkozni kellett annak politikai részével, mert a törvényhatósági tanács összeállításánál is szóba került ez, s nem lehetett különválasztani a kettőt. De kérdem, hogy amikor a polgármester hatáskörét körülirtuk, amikor a polgármester hatáskörébe nagy ügyeket és dolgokat adtunk, mert hiszen ma a polgármester, aki a törvényhatóság első tisztviselője, maga elintézhet mindent, ráruházhat másokra is egyes dolgokat, de magához vonhat iminden ügyet, amikor a polgármesternek olyan hatalmas kinevezési jogot adunk, akkor^nem vált volna-e kétessé az, hogy a közigazgatási részt külön lehet választani a politikai résztől? (Szilágyi Lajos: Budapest polgármesterének kevesebb a hatásköre, mint a debreceninek.) Amikor tehát a törvényjavaslat úgy járt el, hogy mind a kettőt egységesen szabályozta, akkor helyesen járt el, és úgy van egyedül helyesen megoldva a kérdés, a hogy azt a javaslat megoldani kívánja. A másik, ami igen nagy vitára adott okot, és amit a képviselők egyrésze a közigazgatási bizottságban is állandóan felhozott, az volt, hogy ez a" törvényjavaslat az autonómiát sérti. 0. ülése 1929 december 13-án, pénteken. • Pár szóval ezzel is foglalkozni kívánok, mert nem akarok kitérni előadói jelentésemben e kérdés elől, s igenis, rá akarok mutatni arra, hogy úgy a közigazgatási bizottság álláspontja szerint, mint a magam álláspontja szerint is, nincs az autonómia sérelméről szó. Mert mit jelent az autonómia? (Halljuk! Halljuk! — Szilágyi Lajos: Semmi esetre sem jelenti a kisebbség uralmát! — Esztergályos János: Halljuk, mit jelent az autonómia? — Bródy Ernő: Kossuth másként értelmezte s Magyarországon idáig máskép értelmezték! — Jánossy Gábor: Még nem mondta meg az előadó, hogy hogyan érti. — Zaj. — Szilágyi Lajos: Szítja az ellenhangulatot! Gyúnyolódik. — Esztergályos János: Egyenesen provokál. — Jánossy Gábor: El se mondta még a véleményét! — Zaj!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak és kérem a képviselő urakat, hogy szíveskedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni. Nyugalmat, türelmet és higgadtságot kérek a tárgyalás érdekében, minden oldalon! (Platthy György: Az előadóval nem szokás így kikezdeni! — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Üsetty Béla előadó: Amint már voltam bátor említeni, az autonómia a nemzet szuverenitásából folyik, nem kerülhet tehát ellentétbe a nemzet összeségével, a nemzet általános érdekeivel és a nemzet általános felfogásával. Helyes ez, ha megállapítjuk, hogy nem lehet egyetlenegy város,_ tehát a főváros se ellentétben az állammal, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) a főváros igazgatásával, tényeivel és cselekvéseivel, feltétlenül kell, hogy összhangban legyen az állam általános igazgatásával (Bródy Ernő közbeszól) az általános nemzeti érdekkel stb. és nem kerülhet szembe a közérdekkel. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Nem lehet elképzelni és azt mondani, hogy az állam egy területén egészen más igazgatást, egészen más tényeket és cselekvést folytasson egy testület, mint amilyeneket maga a nemzet helyeseknek és jóknak tart. Egyetlenegy város sem szakíthatja ki magát az államnak, a nemzetnek területéből, és nem követelhet magának nagyobb jogot, mint amennyi a nemzetnek, az államnak magának van, és nem helyezkedhetik ezzel ellentétbe. Felfogásom szerint tehát az autonómiának ez a helyes értelme és a közérdekkel összeegyeztethető felfogása. (Esztergályos János: Ezek olyan rémek, amelyek nincse1 nek és nem voltaki! — Zaj.) Elnök: A képviselő uraknak lesz idejük és módjuk véleményüket elmondani, most azonban ismételten kérem a képviselő urakat, hogy ne méltóztassanak az előadó urat zavarni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Ha vizsgáljuk azt, hogy ez a javaslat ellentétbe kerül-e az autonómiáról eddig megalkotott felfogással, akkor meg kell állapítanom azt, hogy nem. (Esztergályos János: Ez az ön véleménye!) Az én véleményem, és a közigazgatási bizottság véleménye. (Szilágyi Lajos: A közgyűlésen más volt a véleménye. — Jánossy Gábor: Majd elmondhatja ki-ki a maga véleményét! — Zaj.) A képviselő uraknak módjukban lesz az ellenkező álláspontot is kifejteni. (Szilágyi Lajos: Mi van az egyhangú közgyűlési határozattal?) Ha meg méltóztatik engedni, én egyes részleteiben fogok rámutatni azokra, amiket méltóztattak sérelmezni az autonómia szempontjából. Szerintem az autonómiának nem sérelme, hanem megerősítése az, hogy az 1924 : XXVI. tcikkel szemben nincs most már kinevezési jog a törvényhatósági bizottsági tagoknál. Ez teljesen