Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-338
Àz országgyűlés képviselőházának S SB. lapokat nyomattak iki, és ebben a baloldalnak követnie kellett őket, mert elő van írva, hogy a szavazólapoknak egyformáknak kell lenniök, s a pártok maguk produkálják a lapokat. Folyton szaladgáltak <a jobboldaliak a nyomdába, amely permanenciában volt s egyre újabb formájú szavazólapokat nyomattak, hogy ne legyenek egyenlőek az előbbivel. A baloldal természetesen követte őket a szavazólapok nagyságában, úgyhogy a baloldalnak is permanenciában kellett tartania egy nyomdát, és félóránként, óránként kellett a különböző alakú, méretű és színű szavazólapokat a jobboldal után utánanyomni. A törvény bölcs rendelkezése és a keresztény nemzeti uralom 10-ik esztendeje, a 'keresztény demokrácia ilyesmit tud produkálni, egy lüktető, nagyjövőjű városban megköti a kezét-lábát a választópolgárságnak, lehetetlenné teszi a megmozdulását, megcsúfolja a titkos szavazást, bemutatja, hogy nemcsak nyilt szavazással lehet csalni és hamisítani, hanem a titkos szavazást is meg lehet hamisítani és azzal is lehet csalni. Elnök: A képviselő úr ismételten használja a választásnál közreműködött hatósági közegekre nézve a «csalás» és «hamisítás» kifejezéseket. Sértő kifejezéseiért a képviselő urat rendreutasítom. Propper Sándor: Eri inkább azokat tartom a belügyminiszter úr részéről rendreutasítandóknak és megtorlandóknak, akik a csalást elkövették és nem azokat, akik ezt felfedik és a nyilvánosság tudomására hozzák. Elnök: A képviselő úr nem teheti az elnöki intézkedést kritika tárgyává. Ezt nem engedhetem meg! (Kabók Lajos: Csaltak vagy nem csaltak?) Kabók képviselő urat is rendreutasítom. Propper Sándor: T. Képviselőház! Nagyon jól tudom, hogy mi lesz a t. miniszter úr válasza. Az, hogy ott van az igazolóválasztmány, amely nyolc nap alatt megvizsgálja az ügyet s ott van a közigazgatási bíróság, amely felülbírálja. (Seitovszky Béla belügyminiszter: Közbe van még a közigazgatási bizottság is, azután jön a közigazgatási bíróság!) Igen, én azonban kijelentem, hogy ezzel nem vagyok hajlandó megelégedni, (Seitovszky Béla belügyminiszter: Pedig elég fórum van!) mert én igen élénken el tudom képzelni, hogy a miniszter úr a vizsgálatot megindítja és ott, ahol megtorlásra van szükség, a visszaélést megtorolja, hogy többé hasonló dolgok elő ne forduljanak, a miniszter úr akár egy 1. szakaszos novellával kiküszöböli azokat a félreérthető és félre magyarázható és Szolnokon szándékosan félreértett és félremgyarázott tételeket, amelyek a törvényben ezidőszerint bennfoglaltatnak s amelyekkel ezidőszerint vissza lehet élni. Ismétlem és hangsúlyozom teljes felelősséggel, tessék vizsgálatot indítani, tessék akár többszáz tekintélyes szolnoki polgárt meghallgatni, ezek valamennyien azt fogják mondani, hogy a szolnokvármegyei és a szolnokvárosi klikk előre elhatározott stratégia szerint választási csalást követett el. Elnök: A képviselő urat ismételten rendreutasítom sértő kifejezéséért. A belügyminiszter úr kíván válaszolni. Seitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! Interpelláló t. képviselőtársam a szolnoki képviselőtestületi tagválasztásokkal kapcsolatban több olyan kifejezést használt, melyeket én nem kívánok ismételni, de erről a helyről is visszautasítom t. képviselőtársamnak ezeket az insinuációit, (Várnai Dániel: Előbb tessék vizsgálatot indítani!) és különösen arra vonatkozólag is kénytelen vagyok visszautasí19$9 december 11-én, szerdán. M) tani állításait, mintha ezen úgynevezett fasiszta törvény alapján történt volna ez a választás, holott utalnom kell arra, hogy az 1886. évi XXIII. törvénycikk alapján történtek a választások, mert az új törvényhatóságokra nézve megalkotott törvényben ezek a választások nóvumot nem jelentettek, tehát t. képviselőtársam is igen helyesen a régi törvényre hivatkozott, amely e választásokra vonatkozólag érvényben van, és abból citált. Fő kifogása t. képviselőtársamnak az, hogy a bizalmiférfiak kiküldésénél állítása szerint nem tartották be a hivatkozott törvény 47. §-ának 3. bekezdését. Igen t. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy mi történt s a jelentésekből én is informálva vagyok. Az igazoló választmányhoz éppen a blokk részéről is már egy fellebbezés adatott be. Kifogásolja azt, hogy bár jelentheztek volt ott, akik különböző neveket kívántak hangoztatni, abból a célból, hogy az elnök úr által bizalmiférfiakul jelöltessenek ki, még sem jelöltettek ki. A helyzet az, hogy az elnök a többségből vett ki egyes neveket, ezek a nevek... (Halljuk! Halljuk! — Propper Sándor: A többség a baloldal volt!) En nem voltam ott, nekem megbízható informátoraim vannak (Propper Sándor: Akik elkövették a csalást!) és addig, amíg ennek ellenkezője, amit nem tartok valószínűnek, be nem igazolódik, informátoraimnak teljes hitelt kell adnom. T. képviselőtársam maga is mondotta, hogy fizikai lehetetlenség, hogy^ egyszerre nyolc helyen legyen jelen; képviselőtársam is csak egy helyen volt jelen a nyolcadik kerületben. Hogy Bródy képviselőtársam tanuja lehetett volna ezeknek az eseményeknek, azt nem tudom. Ügy tudónk hogy az elnök úr szíves ^szavakkal felkérte arra, hogy a választóhelyiséget legyen szíves elhagyni, tekintettel arra a viselkedésre, amelyet a képviselő úr tanúsítani szíves volt. A képviselő úr kijelentette, hogy csak az erőszaknak hajlandó engedni. Ezeket a szavakat úgy látszik magára nézve erőszaknak vette és elhagyta a helyiséget. (Derültség. — Zaj balfelől.) Az elnökök a törvényt mindenesetre betartották volt, s azokból jelölték ki a bizalmiférfiakat, akiket részükre ott ajánlottak, és akiknek neve a közfelkiáltásokból vagy kiáltásokból kivehető volt. Az igen t. képviselő úr fő krimenje ez. A magam részéről ezt lehet szabálytalanságnak tekintenem, de semmiesetre sem olyan dolognak, amelybe a belügyminiszternek beleszólási joga van, (Fábián Béla: Amikor ezt a törvényt megalkottuk, megmondottuk, hogy_ez lesz a baj !) Azt nem tudom, hogy a képviselő úr hol volt 1886-ban, de azt tudom biztosan, hogy itt a Képviselőházban nem volt. (Zaj. — Elnök csenget. — Fábián Béla: A bizottságban megmondottam a miniszter úrnak, hogy itt visszaélések lesznek!) Ezt nem is tárgyaltuk, t. képviselőtársam, mert az 1886-iki törvény érvényben van. (Fábián Béla: A bizalmi kérdést mégis felvetettük a választásokra való tekintettel. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, kénviselő urak! Seitovszky Béla belügyminiszter: Itt nincs módosulás, az új törvény nem módosítja a régit. Amint azt^ t. képviselőtársam nagyon jól tudja, a választási elnököt a törvényhatóság küldi ki, aki jelen esetben egy érdemes független polgára Szolnok városának: dr. Kiss Ernő volt. A törvény ráruházta azt a kötelességet, hogy a körzetek elnökét ő jelölje ki. Kötelességét megtette, mert az összes körzetekben az elnököket a város Szolnok megye érdemes polgárai közül jelölte ki. (Propper Sándor: Saját segédjét jelölte ki! — Zaj. — Propper Sándor:
