Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-338

iOO Az országgyűlés képviselőházának 3í Alárendeltjét jelölte ki! Hol itt a függetlenség? — Erődi- Harr ach Tihamér: Ugyvédtársa neki!) Elnök: Csendet kérek mindkét oldalon, képviselő urak. (Zaj.) Scitovszky Béla belügyminiszter: Ezek közül az urak közül egyik sem áll a belügyminiszter ellenőrzése és felügyelete alatt, hanem a köztörvények ellenőrzése alatt állanak. Ha igaz az, amit nem tételezek fel, hogy büntetésre méltó cselekményt követtek el, megvan_ minden mód arra, hogy velük szemben eljárjanak; ha pedig ezen eljárásban szabálytalanságot követnének el, a korrekciónak egész sorozata áll rendelkezésükre. Az igazoló választmányhoz tehetnek panaszt, onnan a közigazgatási bizottsághoz, azután pedig a közigazgatási bírósághoz mehetnek panasszal. Magának a belügyminiszternek ezekben a kérdésekben, amennyiben nem az ő felügyeleti és ellenőrzési hatásköre alá tartozó egyénekről van szó, semmiféle ingerenciája nincs. (Helyeslés a jobboldalon.) Miután a törvény sem ad felhatalmazást, nem kívánhatok egy ilyen törvénytelen eljárást inaugurálni azokkal szemben, akik kizárólag a köztörvények rendelkezései alá tartoznak. (Fábián Béla: De azért mégis csak jó, ha ott vannak a pártok bizalmiemberei!) Ezeknek a kérdéseknek az elbírálása tartozik az igazolóválasztmányhoz és fokozatosan a további fórumok elé. Ott élhetnek jogorvoslattal s úgy tudom, élnek is. Gergelyfy Géza nyugalmazott kir. ügyész a szolnoki szociáldemokratapárttal szövetkezve úgynevezett demokratafrakciós blokkot létesítettek. Ennek nevében adatott be fellebbezés a választások ellen az igazolóválasztmányhoz. Nagyon helyesen tudják tehát a korrektívomukat, amelyekkel az eljárás esetleges hibái ellen orvoslást lehet szerezni. Ugyancsak kifogásolja t. képviselőtársam a szavazó jegyekkel való visszaéléseket. (Propper Sándor: Manipulációkat!) Azt hiszem, sem hamisításokról, sem visszaélésekről nem lehet szó, mert az 1886. évi törvény erre vonatkozólag semmiféle intézkedést nem tartalmaz, csak anynyit, hogy a szavazás titkos szavazólapon történjék, de arra nézve semmiféle rendelkezés nem adatott ki, hogy ezeknek a szavazlapoknak egyformáknak kell lenniök. Kiadatott egy rendelet, mely szerint hivatalos szavazólapokat kell alkalmazni. Ez az új 1929 : XXX. törvénycikk alapján történik a törvényhatóságoknál úgy a vármegyékben, mint a városokban. Ezek a rendelkezések nem terjesztetnek ki, mint mondottam, ezekre a választásokra, és ezt ismételten hangsúlyozva mondom, mert hiszen az 1886. évi XXII. te. vonatkozó rendelkezései az irányadók ezekre a választásokra. Az interpellációra vonatkozólag abban reasszummálok tehát, t. Képviselőház, hogy nekem semmiféle ingerenciám sincs ezekbe a választásokba való beavatkozásra. A törvény megállapítja azokat a fórumokat, amelyek előtt a választások ellen jogorvoslattal lehet élni. Csak azt ajánlom a polgártársak figyelmébe, hogy amennyiben a törvények megsértettek volna, vagy jogaik bármiféle vonatkozásban korlátoztattak volna, méltóztassék e miatt jogorvoslattal élni és ha igazuk van, feltétlenül meg fogják kapni a maguk igazát. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszontválasz jogával kíván élni. Propper Sándor: T. Ház! Mindazt, amit én interpellációm indokolása folyamán mondottam, az utolsó szóig fenntartom. Minden úgy történt, \ ülése 19&9 december 11-én, szerdán. ahogy én elmondottam. Ezzel szemben áll a miniszter úr információja, amelyet a saját bizalmifárfiától, Almásy főispántól, a visszaélések elkövetőjétől és irányítótol kapott. (ScitovszKy Jtíela belügyminiszter: Tévedés.) Akkor Alexander alispántól. (Felkiáltások: Tévedés!) Hát kitől kapta? A hajdútól csak nem kaphatta? Ügy történt, ahogy mondottam; nem fogadhatom el azt az információt, amely az érdekeltektől végigélt tapasztalatok alapján származik. Hogy a miniszter úr előlegezi a bizalmat saját közegeinek, ezzel tisztában vagyok és tisztában voltam. Én tudtam, hogy «az ördögöt nagyanyjánál perlem» az, ha én ezt a kérdést idehozom. Es valamint Gergelyiit éá társait. Elnök: A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogyha hasonló kifejezést használ, a szót megvonom tőle. {tíelyesies! — t'eactattásotc a jobboldalon: Ügy van! Ügy van! — Zaj. — Jánossy Gábor: Mindennek van határa, nem idevaló!) Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: Oda módosíthatom, hogy az angyalt a nagybátyjánál, vagy nagynénjénél. Az mindegy, (várnai uaniel: öcitovozüy mint nagymama, elég öreg hozzá! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Nemis vonatkoztattam magamra!) Akkor úgy módosítom, hogy a nagynénjénél vagy nagybácsijánál. Ez közismert magyar mondás, ami egyáltalán nem hívja ki a kritikát, nem imparlamentáris kifejezés. Elnök: A képviselő úr nem teheti kritika tárgyává az elnöki intézkedést. Ezt ma már egyszer mondottam volt! Kérem, hogy ettől tartózkodjék. Propper Sándor: Megmaradok az eredeti kifejezés mellett. Elnök: A képviselő úr kijelentette, hogy megmarad eredeti sértő kifejezése mellett. A szót a képviselő úrtól megvonom. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások: Üljön le! — Ka bók Lajos: Így azután el van intézve az egész dolog! — Zaj.) Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Kabók Lajos: Nem hagyják kibeszélni!) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Kabók Lajos: Itt mindent tudomásul vesznek! — Propper Sándor; Mégis csaltak!) A képviselő urat a sértő kifejezésért rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) és kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a képviselő urat a .mentelmi bizottság elé utasítani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a mentelmi bizottsághoz kívánják utasítani, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. (Propper Sándor: Mégis csak hallatlan! Ilyent igazán nem lehet csinálni. Csak Olaszországban és Oroszországban! — Zaj.) Csendet kérek! (Erődi-Harrach Béla: Tessék argumentumokat hozni! — Rassay Károly: Megvonták a szót! — Zaj.) Csendet kérek! Következik Haller István képviselő úr interpellációja. Miután azonban értesülésem szerint a képviselő úr halasztást óhajt kérni, interpellációja felolvasását mellőzzük. A képviselő urat illeti a szó. Haller István: Kérem a t. Ház engedélyét arra, hogy interpellációmat a következő vnteipellációs napon mondhassam e!, miután reményem van arra, hogy azok a sérelmek, amelyeket panasz tárgyává kívántam tenni, orvosoltatni fognak. (Helyeslés a jobboladoln.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ehhez? (Igen!) A Ház az interpelláció elmondására halasztást adott, az tehát a