Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-334

426 Àz országgyűlés képviselőházának Si adtam és így elsősorban Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azért kértem felszólalásra engedélyt, hogy megvilágítsam azt, ami a főváros rendkívüli közgyűlése összehívásának megtagadása tárgyában történt. Mindenekelőtt méltóztassanak megengedni, hogy elmondjam a tényállást. (Halljuk! Halljuk!) A tényállás a következő: (Pakots József: Félnek a közgyűlés kritikájától!) A fővárosi törvény és ügyrend érteimében a múlt hét csütörtökén 40 bizottsági tag beadványt intézett Budapest főváros főpolgármesteréhez, mint a közgyűlés elnökéhez és törvényadta jogánál fogva kérte, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze a következő tárgyban: felirat a Képviselőházhoz a fővárosi törvényben foglalt rendelkezések tárgyában. Ez volt a törvényszerű kéreiem, amely a fővárosi törvény és ügyrend alapján állott. A főpolgármester úr péntekre igérte válaszát, ezt azonban nem adta meg, ellenben az a hír jött, hogy beteg lett. Erre a szocirluemokratapárt titkára, Büchler József tegnap jelenlétemben kérdést intézett a főpolgármesteri hivatalhoz, hogy mi van ezzel a mi kérelmünkkel? A főpolgármesteri hivatalban Günther Tivadar tanácsjegyző azt válaszolta, hogy miután a főpolgármester beteg, a kérvényt áttette a polgármesterhez intézkedés végett. Miután a törvény úgy rendelkezik, hogy a főpolgármester akadályoztatása esetén a polgármester hivatott és jogosult intézkedni, ez az eljárás teljesen törvényszerű volt. Ekkor azután felhívtuk Sipőcz Jenő polgármester urat, kérdezvén tőle, hogj

r megérkezett-e a kérvény hozzá és tesz-e intézkedést. Sipőez polgármester úr elsőízben azt válaszolta, hogy még nem érkezett át hozzá az ügy, később, félóra múlva azonban azt válaszolta, hogy most már nála van és közli velünk, hogy a rendkívüli közgyűlést péntek délután 4 órára összeSívta, tehát kérésünknek eleget tett és ennekfolytán intézkedik a rendkívüli közgyűlés öszszehívása iránt. És mi történt? Kifüggesztették a városháza kapujában lévő hirdetményi táblájára, hogy a főváros 1929 november 28-á.n, pénteken délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Ez történt délelőtt 11 órakor. Egy órával később pedig^ a következő esemény történt. Ripka főpolgármester úr, aki betegen fekszik, visszakérte az ügyet elintézés végett és a visszakérés eredménye az lett, hogy a főpolgármester úr megtagadta a rendkívüli közgyűlés összehívását és ezt az elhatározását közölte Peyer Károllyal, mint aki a bizottsági tagoik^ nevében a rendkívüli közgyűlés összehívását kérte. Ez a rövid tényállás. Méltóztassanak megengedni, hogy ebből a tényállásból levonjam a következtetéseket, elsősorban azt, hogy a főpolgármester úr betegsége idejére átadta a hatalmat a polgármester úrnak. Hogyan történhetik, hogy miután a polgármester úr intézkedett a főpolgármester úr egy óra múlva viszszavonja a polgármester intézkedését? (Gál Jenő: Eögtön meggyógyult! — Pakots József: A belügyminiszter úr meggyógyította!) A hatósági tekintélynek micsoda lejáratása, hogy a főpolgármester átadja a hatalmat a polgármesternek, az cselekszik (Zaj. — Elnök csenget.) és egy óira múlva a főpolgármester másképp intézkedik. Alkotmányos államban lehetséges az, ihogy egy átruházott hatáskört azért, mert nem tetszik az intézkedés, nyomban visszavonjanak? (Gál Jenő: Nem főnöke a főpolgármester a polgár mesh. ülése 1929 november 26-án, kedden. térnek! Nem fellebbvalója! — Szilágyi Lajos: Vagy beteg vagy egészséges! Az egyik órában beteg, a másik órában egészséges! — Gaal Gaston: Mindenki beteg!) Ez a hatósági tekintélynek lejáratása. Nem tudom, az autótartás is ezzel együtt jár-e, nem tudom, hogy azok a rendkívüli költségek, amelyeket fizetni fog kelleni a főpolgármester úrnak, henné foglaltatnak-e ezekben a jogosítványokban, de mindenesetre a tekintély teljes lejáratása az, ha egy polgármesteri intézkedést, ame.y jogos hatásköu-ben történik, egy óra múlva az, aki ezt az intézkedési jogot neki átadta, visszavon. Itt megszűnik minden hatósági tekinti y. (Felkiuhüsuk a bal- és a szétsőbalolda.on: Nem is lehet, ez hivatalos hatalommal való visszaélés. — Zaj. — Pakots József többször közcbszól.) Elnök: A képviselő úr megfeledkezik arról, hogy Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Tessék csendben maradni. Bródy Ernő: Ennél a pontnál sokáig kell időzni, mert ez nem egyszerű eset. (Szilágyi Lajos: Tessék a megyére gondolni, mi volna a megyénél, ha ott történt volna ez!) Ennél a kérdésnél meg kell állani, mert e.őször is a polgármester úr közölte az Összehívókkal, másodszor pedig kihirdette, a táblán megjelent, hogy Budapest főváros rendkívüli közgyűlést tart. Mi történt tthát közben? Micsoda esemény jött közbe, hogy a po.gármesteraek jogos hatáskörben tett intézkedését egy óra múlva a beteg főpolgármester megváltoztatta? Micsoda kéz nyú.t közbe, micsoda hatalom lépett közbe, talán megint a centralizmus képe jelentkezett? A belügyminiszter hivatott ebben a kérdésben felvilágosítást adni. Ez az egyik sérelem, súlyos sérelem, lamely a fővárost autonómiájában érte, mert a polgármester az autonómia képviselője és ha az autonómia képviselőjének határozatát a felsőség ennyire semmibe sem veszi, ez magának az autonómiának legsúlyosabb sérelme. A főpolgármester úrnak azonban a dolog érdemében sincs igaza, mert a főpolgármester úrnak nincs joga elutasítani 40 bizottsági tag kérését. A főpolgármester úr nincs hivatva megbírálni azt, vájjon indokolt vagy felesleges-e a riendkívüii közgyű'és, ezt indokolni hivatva csakis a közgyűlés maga van, nem pedig a főpolgármester. Nem a főpolgármester kényére-kedvére van ez a jog megadva, mert mit mond az 1872. évi törvény, amely, azt hiszem, jelenleg még érvényben van; tudjuk, hogy még érvényben van. Ennek 2. §-a ezt mondja (olvassa): «A főváros gyakorolni fogja a törvény korlátai közt: a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő (tovább olvassa): «... c) foglalkozhat ezenkívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal és a kormánnyal közölheti s kárvény alakjában a Képviselőházhoz közvetlenül felterjesztheti.» Ez az autonómiának legősibb, legelemibb joga; a törvényhatóságtól ezt a jogot elvitatni nem lehet. Talán a cári Oroszországban lehetett, vagy Szovjet-Oroszországban lehet, de egy önálló jogállamban ezt elkövetni nem lehet, különben leleplezték ezzel céljaikat és szándékaikat. Azt mondja a főpolgármester úr, hogy a főváros törvényhatóságának nincs joga foglalkozni magával ezzel a fővárosi törvényjavaslat-