Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-322

86 Az országgyűlés képviselőházának 322. ülése 1929 október 25-én, pénteken. egyik a rendészeti ellenőrzés, amelyet a belügy­miniszter úr gyakorol, a másik a műszaki, üz­leti stb. ellenőrzés, ezt a hajózási főfelügyelőség fogja megoldani, s itt nem lesz más szerv. Ter­mészetesen a hajózási főfelügyelőségnek egyes szakértőket kell majd igénybe vennie, mert hi­szen ezt a kérdést a maga személyzetével meg­oldani nem tudja. Az tehát, hogy külön az Auto­mobil Szövetség végezze az ellenőrzést, meg­nyugtathatom, nem fog bekövetkezni; legfel­jebb igénybe vesszük azok szakembereit, de a központi szerv részére. Igen t. képviselőtársam szóvátette az úgy­nevezett körzeti fuvarozást is és felhozta^ azt a példát, hogy Budapestről — ha jól emlékszem — Nagymarosra (Szilágyi Lajos: Igen!) nem tud kiköltözködni. Megnyugtathatom az igen t. képviselő urat, hogy a törvényjavaslatnak ilyen célzatai nincsenek. El kell olvasni a törvényja­vaslat indokolását; ott nem egész terjedelmük­ben ugyan, de ki vannak fejtve azok a lehetősé­gek, amikor ezektől a körzeti megállapításoktól okszerűen és okosan el lehet, el kell térni és a végrehajtási utasítás feladata az, hogy ezt a kérdést helyesen és jól megoldja. Ami a kedvezményeket illeti, azt hiszem, mindenki csak örömmel üdvözölheti azokat és én a pénzügyminiszter úrnak itt köszönetet kell hogy mondjak, hogy ezekhez a kedvezményekhez hozzájárult, sőt készséggel járult hozzá, mert itt tulajdonképpen nagy lendítőerőt kap az egész kérdés és a vállalkozási kedv erősen fokoztatik. Amit az igen t. képviselőtársam kér, hogy ne egy éven belül kérhessenek kedvezményeket az érdekeltek, nem tudom magamévá tenni; nem abból az indokból kifolyólag, hogy az iparfej­lesztési törvényben miképpen van ez a kérdés rendezve, hanem egyszerűen abból az indokból, hogy a kedvezmények megadásának egy célja van: a kedvezmények megadása feltételezi azt, hogy mégis a meginduláskor bír a leggyengébb vagyoni erővel egy vállalat, akkor van neki a legtöbb kiadása, a legtöbb nehézsége, akkor kell rajta segíteni. (Ügy van! jobbfelŐÍ) En tehát nem is hiszem, hogy sok vállalat lesz, amely nem kéri a kedvezményeket, amelyik vállalat pedig nem kéri, az olyan erősnek érzi magát, hogy nem tartja szükségesnek maga részére a kedvezményeket; de egy év elég hosszú idő arra, hogy a válalat a kedvezményeket kérje és a megindulás első éveiben a maga helyzetén segít­sen. Hogy később a gazdasági helyzet változása folytán, vagy egyéb okok következtében milyen helyzet következik az illető vállalatra, ez már nem lehet meggondolás tárgya ezeknek a ked­vezményeknek szempontjából, úgyhogy nem tu­dok eltérni ettől a szakasztól és kell hogy ezt változatlanul fenntartsam. Igen t. képviselőtársam felvetette az úgyne­vezett objektív felelősség kérdését is. A magam részéről ezt olyan nagy elvi kérdésnek tartom egész jogéletünk szempontjábólö, hogy nem tar­tanám helyesnek, ha ez a kérdés itt, ebben a tör­vényjavaslatban nyerne szabályozást. Nem is hiszem, hogy az igen t. képviselőtársam ezt cé­lozta; ő inkább csak felvetette a kérdést, mert ez a magánjog keretébe tartozik. Az új magán­jogi kódex, azt hiszem, rövidesen a Ház, illető­leg a bizottságok elé kerül, ott kell rendezni en­nek a kérdésnek általános kihatásait az egész gazdasági életre. Ami a biztosító intézetek kérdését illeti, itt a t. képviselőtársamnak inkább csak aggá­lyai vannak, — mert különben helyesli az egész vonalon való szavatossági biztosítást — hogy a biztosítási intézetek ebből kifolyólag úgy fogják megítélni a dolgot, ha jól értelmezem, hogy ez 'monopolis ztikus helyzetet fog terem­teni számukra és olyan díjtételekkel fognak élni, amelyek nem lesznek arányban az egyes vállalatok teherviselő képességével. A magam részéről nem tudok ezekben az aggályokban osztozni és nem tartom szükségesnek, hogy mi előre ilyen pesszimisztikusan foglaljunk állást a biztosító intézetekkel szemben, de minden­esetre a végrehajtás rendjén, ha netalán mégis előadódik ez a helyzet, meg lesznek azok az^ esz­közök, amelyekkel ezen a helyzeten segíthe­tünk, (azonban »meg vagyok róla győződve, hogy a biztosító intézeteknek nem az az érde­kük, hogy itt túlzott követelésekkel álljanak elő, hanem az az érdekük, hogy minél több biz­tosítottjuk és minél nagyobb biztosítási üzlet­körük legyen. A magam részéről nem is akarok tovább időzni ennél a törvényjavaslatnál, ennek nem látom szükségét, mert hiszen az elvekben, azt lehet mondani, teljesen egyetértünk, sőt egyet­értünk még a részletekben is, a felszólalók ré­széről nem is hallottam olyan észrevételeket, amelyek ellentétben állanának a törvényjavas­lat intézkedéseivel. En csak még egyszer kö­szönöm, hogy ilyen behatóan foglalkozott a Ház a törvényjavaslattal, és kérem annak általá­nosságban, a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Elénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént letárgyalt törvényjavaslatot az f együttes bi­zottságok szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a letárgyalt törvényjavaslatot álta­lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául el­fogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és az 1. §-t, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 2. §-t). —­Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Nagy hiba' volna a törvényhozás részéről, ha ezt a törvényjavaslatot tisztán a cím után úgy ítélné meg, hogy itt csak autóbuszokról és teherautókról, azok tulajdonosairól van szó. Ez a törvényjavaslat voltaképpen minden vo­natkozásban magát a nagyközönséget érinti s magának a nagyközönségnek, amely igénybe­veszi, — akár személyek, akár áruk fuvarozá­sára — ezeket a járműveket, érdeke az, hogy ez a törvényjavaslat elejétől a végéig gondosan bíráltassék el, s abból minden olyan rész kikü­szöböltessék, amely a nagyközönség érdekeit csak kicsiben is veszélyezteti. En ennél a szakasznál nem ilyen törlési in­dítványt teszek, csupán kérelmet intézek az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz, ké­relmet, amely a végrehajtás tartalmát illeti. Ez a szakasz tartalmazza ugyanis a fogalom­meghatározásokat, ez a szakasz határozz meg, hogy mit értsen mindenki, akit illet, tehát ha­tóság és közönség egyaránt, bizonyos fogalmak alatt, hogy ezalatt: géperejűtársaskocsi, mit értsen a hatóság és a közönség. Ez nagy fon­tossággal bír, mert a törvényjavaslat későbbi folyamán már csak a fogalom ismétlődik meg, és hogy melyik szabály kire vonakozik, csak úgy értelmezhető helyesen, ha a fogalom­meghatározás tekintetében kétség nem forog fenn. . A törvényjavaslat indokolása világosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom