Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-322
Az országgyűlés képviselőházának 322. van az úttörvénnyel, és mi van az útépítési programmal? Az úttörvény meggondolás tárgyát képezi, és hogy milyen keretek között lesz megoldva, ma nem tudom megmondani, mert arra óvatosan ügyelni kell, hogy ennek kapcsán ne következzék be a közgazdasági életnek olyan megterhelése, amelyet az nem bír el. Ez indokolja meg azt, hogy azt a törvényjavaslatot, (amelyet a minisztériumban (találtam, nem tudom magamévá tenni és nem is hiszem, hogy a mai gazdasági viszonyok olyanok, hogy ilyen messzire lehetne elmenni, meg kell várnunk a jobb időket. Csak azokat a reformokat kell keresztülvinni ezen a téren, amelyek a gazdasági viszonyokkal összhangba hozhatók. Igen t. képviselőtársam azt 'mondotta, hogy itt van egy útprogramm, amelyet elődöm kidolgozott, azonban a megvalósítása roppant lassan történik. Engedelmet kérek, ha azt tudnám, hogy legalább egy éve ülök itt, akkor elfogadnám ezt a szemrehányást, de mikor még kinevezett miniszter sem voltam, csak helyettes miniszter és menten kihirdettem a pályázatot, — a pályázatnak megvan a maga határideje, most érkeztek be a nyilvános árlejtés alapján — talán egy kicsit nem egészen méltányos ez a szemrehányás, (Kabók Lajos: Nem a miniszter úrra mondtam!) mert azt hiszem, hogy ennél gyorsabban intézkedni nem lehet. Azt, hogy a végleges elintézés mikor fog megtörténni, most még nem tudom megmondani, egy irányban azonban mindenesetre lekötöm magam. Bármennyire is elkerülhetetlennek tartom az útépítés problémáját és azt tartom, hogy ezen a téren nagyon sok a tennivaló, hiszen az autó mindjobban előtérbe kerül minden más közlekedési eszközzel szemben, egyet megjegyzek: amikor egy munkát juttatok itt a gazdasági élet egy részének, akkor — remélem, hogy nem ez fog bekövetkezni, azonban bizonyos előjelek vannak — nem engedem magam semmi körülmények között^ sem kihasználtatni. (Helyeslés a bal- és a jobboldalon.) En, igenis, az állam és a köz érdekét teszem előtérbe és lehetetlennek tartom, hogy azért, mert mi utakat akarunk építeni, lehetetlen árakon építsünk. (Szilágyi Lajos: Tessék megsemmisíteni a beérkezett ajánlatokat!) Meg fogok tenni mindent abban a tekintetben, hogy itt az állam érdekei az egész vonalon megóvassanak, de remélem, erre : nem lesz szükség. Ma még azonban ismétlem, végleg nyilatkozni nem tudok. Szilágyi Lajos és Kabók Lajos t. képviselőtársaim együttesen említették azt a szakaszt, amely a hazai r ipar védelmére vonatkozik. Én a magam részéről azt az intézkedést, amely ebben a szakaszban benne van, teljesen kielégítőnek találom. Szükségesnek tartottam azt, hogy ez a kérdés ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban is szabályoztassék, mert azt hiszem, minden törekvésünk az kell hogy legyen, hogy ahol a magyar ipart munkához tudjuk juttatni, elsősorban annak biztosítsuk a munkát, nem tudnék azonban olyan messze menni, mint igen t. képviselőtársam, aki az 1907 : III. törvénycikknek ezt a rendelkezését, hogy mégis el lehet térni ettől, fel akarná oldani. Nagyon nehéz ^helyzeteket termethetne ez, mert végeredményben oda is vezethetne igen könnyen, hogy olyan monopolisztikus helyzetet biztosítana egyes iparágaknak és vállalkozásoknak, amellyel szemben nehéz volna megküzdeni. Ez egy szelep, amellyel^ tudok élni akkor, ha azt látom, hogy az árajánlatok nem kielégítők és nem megfelelők. Viszont, ami azt illeti, hogy az a 30% nem elég magas, igazat adok igen t. ülése 1929 október 25-én, pénteken. 85 képviselőtársamnak és az előadó úr javaslatot fog tenni, hogy ez 50%-ra emeltessék fel, hogy ezáltal is védelmet nyújtsunk a jogosulatlan külföldi beszerzés ellen, hogy arra az esetve, eltekintve attól, ha az a beszerzés engedély nélkül történt, annyi büntető és' egyéb rendelkezés van a törvényben, hogy azt minden körülmények között meg lehet akadályozni. Ezzel kapcsolatban méltóztatott igen t. képviselőtársamnak a munkáskérdést felvetni. Én ezzel nem akarok foglalkozni. (Kabók Lajos: Elég baj, miniszter úr!) Majd fogunk vele foglalkozni. (Kabók Lajos: Éppen a miniszter úrnak kellene ezzel foglalkoznia a legjobban!) Fogok vele foglalkozni, megnyugtatom igen t. képviselőtársamat, de e törvényjavaslattal kapcsolatban nem akarok ezzel foglalkozni. Most csak felszólalásának arra,a részére térek ki, ahol igen t. képviselőtársam az autógyártással foglalkozott. Hiszen a közeli napokban megindítunk égy munkát, amely megállapítja a rendszeres iparfejlesztés módozatait és kereteit. Egészen bitzos vagyok a felől, hogy ez^ a kérdés ott is megfelelő tárgyalás alá kerül és megnyugtathatom a képviselő urat, hogy ; igenis, mi törekszünk egy okos, helyes és egészséges iparfejlesztésre s ezen belül nemcsak elbírálást, hanem megoldást is kell hogy találjanak mindazok a kérdések, amelyek alkalmasak ; arra, hogyaz ország egészséges iparosodását előmozdítsák. A részletkérdések közül, amelyeket nagy tanulmányok alapján Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam vetett fel, a következőkre térek ki. A képviselő úr kifogásolta az üzletszabályzat kiterjesztését azon az alapon, hogy fél. hogy ennek révén az egyes vállalatokra olyan kötelezettségek fognak háramolni, amelyeknek nem tudnak megfelelni, s amelyek őket esetleg exisztenciájukban is érinthetik. A vasúti üzletszabályzat kiterjesztése nem ezt célozza és — mint a bizottságban is mondottam az igen t. képviselő úr felszólalására nem is azt akarjuk, hogy ezt esetről-esetre alkalmazzuk; mi csak felhatalmazást kérünk abban az irányban, hogy élhessünk ezzel az üzletszabályzattal és előzetesen generálisan szabályozni akarjuk azokat a kérdéseket, amelyele ezen belül nyernek elintézést. Természetesen ezen generális szabályozás alapján fog azután esetről-esetre intézkedés történni, — és mindig előzetesen, amikor az illető kéri az engedélyt — annak meghatározására, hogy tulajdonképpen hogyan és mint kell megfelelnie az intézkedéseknek. Erre nagy szükség is van, mert — engedelmet kérek — én nem egészen úgy fogom fel ezt a kérdést, hogy csak az autójáratokat szabályozzuk. Az autó járatok akkor felelhetlek meg céljuknak, ha szerves kapcsolat fog megszületni az autó járatok és egyéb közlekedési eszközök között, akár a személyforgalmat, akár a vasúti forgalmat veszem. Akkor lesz ez egészséges forgalom s éppen ezt célozza az üzletszabályzat kiterjesztése. Azt hiszem, hogyha ezt így értelmezzük, — aminthogy nem is lehet másként értelmezni — akkor csak örömmel lehet üdvözölni. T. képviselőtársamnak bizonyos kifogásai vannak az ellenőrzést illetőleg. Ügy veszem észre, helyeseli azt, Hogy ez a kérdés a vasúti és hajózási főfelügyelőség körébe tartozik. Vannak azonban bizonyos aggályai — hogy az ő szavaival éljek — abban a tekintetben, hogy túlsók gazdája, túlsók ellenőrzője lesz az autóforgalomnak. Megnyugtathatom igen t. képviselőtársamat, hogy itt csak kétféle ellenőrzésről lesz. szó. Az
