Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-333

Az országgyűlés képviselőházának BBS. ülése 1929 november 22-én, pénteken. 421 szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Fizet vagy nem fizet?) Rassay t. képviselőtársunk tegnap azt mondotta, hogy Szófiában tüntetnek, s ugyanakkor Budapesten némaság van. En ezt nagyon helyeslem. Hol vannak azok a hazafias szervezetek? — kérdi a képviselő úr. (Rassay Károly: Elkésett! Már reggel jelentkeztek!) A Tesz. jelentkezett. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A Baker Josefine ügyben ki tudtak vonulni az utcára és tüntetést rendeztek — mondja a képviselő úr. En nem hiszem, hogy hazafias szervezetek voltak azok, amelyek Baker Josefinnek reklámot csináltak. Tiltakozom az ellen, hogy ezek hazafias szervezetek lettek volna. Most pedig örülök annak, hogy vannak hazafias szervezetek, amelyek nem vonulnak ki az utcára. Az utcai tüntetés semmivel sem viszi előbbre a jóvátétel ügyét. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Az a némaság, amely itt az országban uralkodik, minden zajnál élénkebben beszél, hogy tiltakozunk a jóvátételnek minden krajcárja ellen. Nem kell ezt a tüntetést kivinni az utcára, ismeri a mi álláspontunkat mindenki, ismerik odakint is. En nemtudom, de ha igazaz ellenzéknek az a beállítása, hogy a kormány már valamit igért, (Felkiáltások jobbfelől: Dehogy igért!) akkor mindenesetre olyan kényszerítő körülmények voltak... (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Aha!) Bocsánatot kérek, hogyan méltóztatnak elképzelni, hogy CsonkaMagyarország hétmillió lakosa fog diktálni Európának s hogy az fog történni, amit mi akarunk?! Ne méltóztassék ezt gondolni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a hétmilliós nép nem tudja a maga akaratát ráerőszakolni egész Európa népére. (Rassay Károly: Ne mondjon ilyeneket! Ez defetista beszéd! — Zaj.) Ez nem defetista, hanem konkrét beszéd. (Zaj.) A külügyi bizottságban elhangzottak napirendretűzését pedig, amit Gál Jenő képviselőtársam^ indítványozott, azért nem tehetem magamévá, mert a külügyi bizottság ülései titkosak, (Rothenstein Mór: Rosszul tanulta meg a leckét! — Gál Jenő: Kommünikék jelentek meg róla a lapokban!) az ott elhangzott nyilatkozatok vita tárgyává nem tehetők. Tisztelettel kérem az elnöki napirendi indítvány elfogadását! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Halljuk a miniszterelnököt!) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani! Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Sajnos, a bizottságban való elfoglaltságom — nem pedig úgy, mint tegnap Rassay t. képviselőtársam mondotta: «bizonyos személyeknek vadászati szenvedélye ...» — akadályozott abban, hogy tegnap a napirendi vitánál jelen legyek. (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Azt hiszem, ezt a célzást mindenki megértette és legkevésbbé én járnék el helyesen, ha nem értettem volna meg. Tegnap is bizottságban voltam elfoglalva, amikor a t. képviselő úr jónak látta ezt a célzást személyemre megtenni; még pedig a külügyi bizottságban, tehát a Háznak abban a bizottságában, amely hivatva van arra, hogy a kormány felvilágosításait bizalmas téren is megkapja, tehát a Ház részéről ebből a célból van kiküldve. Éppen akkor beszéltem azokról a kérdésekről, amelyekre nézve t. képviselőtársam és ma nem tudom, kik, napirendi felszólalásuk alkalmával itt a plénumban felvilágosítást kértek. Tehát kötelességemet teljesítettem abban az ügyben, amelyre vonatkozóan a t. képviselő úr itt a plénumban akart felelősségrevonni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIII, T. Képviselőház! Azt hiszem, mindenki, aki figyelemmel kíséri Franciaország legutóbbi eseményeit, észrevehette, hogy egy kormány abba bukott bele, hogy megtagadta a felvilágosítást külpolitikai vonatkozásban a plénum előtt azokra a kérdésekre nézve, amelyek ma külpolitikai téren folyamatban vannak. Nem tűnhet fel tehát, mint valami rendkívüli esemény, mint valami visszaélés a magyar kormány részéről az, hogy ezeket a kérdéseket ma nem tartjuk éretteknek arra, hogy itt a plénumban tárgyalás alá vétessenek. Ez nem magyar specialitás, ez világszokás, hogy Éjidig, amíg a tárgyalások folynaü, az illető kormány nincs abban a helyzetben, — különösen akkor, mikor ezeknek a tárgyalásoknak bizalmassága biztosíttatott és amikor csak ezzel a feltétellel lehet ilyen tárgyalásokba belemenni — és nem járulhat hozzá a maga részéről, hogy ezek a tárgyalások plenáris tárgyalás elé vitessenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért a magam részéről nem tartom időszerűnek és felelősségem tudatában jelentem ezt ki itt, a Ház előtt, hogy a plénum ezekkel a kérdésekkel foglalkozzék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Én elismerem, hogy ez bizalmi kérdés a kormánnyal szemben s fel is vetem a bizalmi kérdést ebből az ügyből kifolyólí g (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) és kérem, hogy a magyar parlament nyilatkozzék abban a tekintetben, kelyesli-e a mf gyár kormány álláspontját, igen vagy nem? (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen, zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, én semmi körülmények között sem tehetem ki az országot annak, hogy akkor, amikor igenis folyamatban vannak nagyon fontos, az országra nézve lényeges jelentőségű kérdések, azok itt indiszkrét módon tárgyaltassanak, olyan stádiumban, amikor a kormány sincs még abban a helyzetben, hogy ezekre a kérdésekre nézve felvilágosítást adjon. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ennyit voltam bátor kijelenteni és kérem a t. Házat, méltóztassék nyilatkozni. (Taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs, következik a határozathozatal. (Östör József (Rassay Károly felé.): Még nem olvasta el az Esti Kurirt? Itt az Esti Kurir, egészen világos a célzás, hogy a miniszterelnök úrra értette! Ne tagadja le! — Nagy zaj a balközépen. — Rassay Károly: Szemtelenség! — östör József: Visszautasítom, mert így nem lehet beszélni! — Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben... (Östör József: Olvashatja saját beszédeit az Esti Kurírban!) östör képviselő urrt rendreutasítom! (Felkiáltások a joboldalon: Halljuk a Rassay rendreutasítását is! — Rassay Károly: Na mi baj van? Azt mondtam igenis, mert az mondta, hogy ne tagrd^am le! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! így nem lehet határozni. Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben ellentétes indítványt nyújtott be Propper Sándor képviselő úr és Gál Jenő képviselő úr. Propper Sándor képviselő úr indítványának 2. pontját, minthogy az a házszabályok 32, §-a 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, szavazás alá nem bocsátom. (Rothenstein Mór: Ez nagyszerű házszabály!) Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, szemben Propper Sándor képviselő úr napirendi indítványának 63