Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-333
414 Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1929 november 22-én, pénteken. cikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 820, 869) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! Az állami hajók mentességére vonatkozólag megkötött egyezmény azért vált szükségessé, mert az államok mint vállalkozók fokozottabb mértékben vesznek részt a kereskedelmi tengeri hajózásban és így szabályozni kellett azt, hogy a tengeri jog általános szabályai mennyiben terjednek ki ebben a vonatkozásban az államokra vagy mennyiben esnek az államok különleges szabályok alá. Ezt a kérdést az egyezmény egészen határozottan eldönti. Az állami tulajdonba tartozó hajókra, állami rakományokra, az állam által használt hajókra és az állami hajók által szállított utasokra és rakományokra nézve az egyezmény kijelenti, hogy azok úgy anyagi, mint alaki jog tekintetében az általános tengeri jog szabályai alá esnek. A hadihajókra és általában nem kereskedelmi célt szolgáló egyéb állami hajókra és rakományokra nézve kijelenti az egyezmény, hogy azok nem esnek a hajótulajdonos felelősségét megállapító általános nemzetközi szabályok alá, külföldi bíróság által nem foglalhatók le és zár alá nem vehetők. Ez a rendelkezés következik abból, hogy a hadihajók és hasonló jellegű állami hajók az államok szuverenitását mintegy magukban hordozzák és így különleges elbírálásra taíthatnak igényt. Altalánosságban irányadó elv az egyezményben az, hogy az állam külföldi bíróság előtt nem perelhető, ha ez szuverenitását sértené. Ennek az elvnek felállításával rendezi azután az egyezmény a különböző felmerülhető kérdéseket is. A nem állami hajókkal szállított, de kormányzati célú rakományoknál például a szuverenitás nem domborodik ki annyira, mint a hadihajóknál. Itt tehát az egyezmény bizonyos esetekben a külföldi bíróság előtti perlést is megengedi. Különleges rendelkezés van, — és ez közjogi szempontból különösen fontos — a törvényjavaslat 3. Vában, mely szerint a kormány felhatalmaztatok, hogy ennek az egyezménynek módosí- • tása, kiegészítése és értelmezése tárgyában az egyezményben részes államokkal vagy közülük egyesekkel megállapodást létesíthessen és azt rendeleti úton életbeléptethesse. Ez a felhatalmazás a magyar közjog szempontjából bizonyos tekintetben aggályosnak látszik. A magyar kormány kifogásolta is az életbeléptetésnek f ezt a tervezett módját, azonban az egyezménynél természetszerűleg nálunk sokkal jobban érdekelt angol és belga kormányok ragaszkodtak ehhez a rendelkezéshez. A magyar törvényhozás elé tehát ilyen formában került a javaslat. Amikor a magyar törvényhozás a 3. §-ban kért felhatalmazást kizárólag az angol és a belga kormányok álláspontjára való tekintettel ebben az esetben a kormánynak megadja, le kell, hogy szögezze azt az álláspontját, hogy a nemzetközi szerződések bárminő megváltoztatása csak a törvényhozás kifejezett hozzájárulásával érvényes, rendeletileg, elvileg megállapítom és — leszögezhetjük ezt általánosságban — nem eszközölhető^ a nemzetközi szerződések ilyen módosítása. A jelen esetben a 3. $-ban foglalt rendelkezésekkel különleges felhatalmazást kivánunk adni a különleges okokra való tekintettel a kormánynak, amivel annál is inkább leszögezzük magunkat a magyar közjog általános elvei mellé. T. Képviselőház! Ezekkel körülbelül a végére értünk a jelenleg tárgyalás alatt álló tengerjogi javaslatok általános ismertetésének. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Még egyszer a t. Képviselőház figyelmébe kívánom ajánlani azt, hogyha ma nincs is tengerünk, de van tengeri dicsőségünk a magyar történelembe beírva és Magyarországnak ma is van módja arra, hogy tengerészetét fejleszthesse, mert még a trianoni békeszerződés is biztosítja nekünk az utat az Adriához. Magyar hajók magyar lobogó alatt ma is járják a világ tengereit. A magyar hajósszellemnek élnie kell és a magyar hajósszellemet nem szabad engedni elpusztulni. Németország azóta, amióta elvesztette gyarmatait, a gyarmati szellemet >valami csodálatos ösztönszerű érzéssel fejleszti és a német ifjúságot a gyarmatok iránti lelkesedésre szinte ráneveli. Nekünk sem szabad a magyar tenger gondolatát kipusztulni hagyni az ifjúságból, nekünk is tudományos munkával, jogszolgáltatással, agilitással, minden lehető módon be kell kapcsolódnunk a magyar tenger eszméjébe és a tengeri magánjog terén is lépést kell tartanunk a nemzetközi jog fejlődésével. Ha törekszünk a magyar tengerre, akkor el fogjuk érni azt, hogy a magyar tenger kérdése éppenúgy napirendre fog kerülni, mint ahogyan napirenden tartják a németek a német gyarmatok kérdését. Ajánlom, hogy méltóztassék a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Éljenzés jobb felől.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva senki sincs. r Elnök: Kíván valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván-e szólni? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem kívánok.) Miután szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi, külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi, külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedési bizottságok szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a 'törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy mai napirendünk anyaga ezzel kimerült, előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó évi november hó 26-án, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, 2. Östör József országgyűlési képviselő és társai indítványának tárgyalása a Balaton természeti szépségeinek védelméről, végül 3. a mentelmi bizottság 870—878. számú jelentésének tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem?
