Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-333

Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1929 november 22-én, pénteken. 413 javaslat címét és 1. §-át, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. Olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Krüger Aladár előadó; T. Ház! Módosítást kívánok beterjeszteni a 2. § első cikkéhez. Itt ugyanis egy sajtóhiba var., ennek következtében módosításom a következő: a 2. H. cikkének első bekezdésében «járuléknak» szó helyett «járulékoknak» szó teendő. Elnök: A 2. $. 1. cikkével szemben az előadó úr egy módosítást javasolt. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnának elfogadni, abban az esetben a szöveget az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a szöveget az előa.dó úr módosításával fogadta el. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 3. §-t, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a hajóselismervényekre vonatkozólag az 1924. évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom, 818, 867.) Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Ház! Az erre a törvényjavaslatra vonatkozó általános indokolást már előadtam és így tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot is általánosságban és részleteiben elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Szólásjoga többé senkinek nincs. Következek- a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi, külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi, külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánossághan, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—3. §-okai, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). I Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a törvényes elsőbbségekre és tengeri jelzálogjogokra vonatkozólag az 1926. évi április hó 10. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 819, 868) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Ház! A törvényes elsőbbségekre és a tengerig jelzálogjogokra vonatkozó egyezmény^ szintén olyan jogszabályokat tartalmaz és fejleszt tovább, amelyeknek alánjait a magyar tengeri jogban már megtaláljuk. Ugyanis, a tengeri jelzálogRÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXIII. jogokról említést tesz. már a tengeri hajók lajstromozásáról szóló 1879 : XVI. te. 12. §-a, amikor előírja, hogy (olvassa): «Ezenfelül a hajólajstromban egy rovat szolgál jegyzeteknek (milyenek a hajó-, vagy a hajórészletek zálogolásának, a zálogolások átruházása vagy törlésének stb.) beiktatására». A belvízi hajózást illetőleg a belvizi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokró'I szóló törvény a 12. ^-ában előírja, hogy a hajójelzálog bejegyzésével és pedig kizárólag ezzel a bejegyzéssel a lajstromozott hajónak vagy annak egyes részbirtokára zálogjog jegyezhető.' A jelzálogjog bejegyzésének alapjául csak közokirat s^agy az 1911. évi I. te 317. §-ának megfelelően kiállított magánokirat szolgálhat^ amelynek tartalmi lényeges kellékeit a törvény részletesen felsorolja. A beterjesztett egyezmény szerint a tengeri jelzálogokat valamennyi szerződő állam el fogja ismerni, ha azok: 1. abban a szerződő államban, amelybe a hajó tartozik, szabályszerűen létesültek és 2. valamely nyilvános lajstromba bevezettettek, A tengerészet nemzetközi jelentőségénél fogva nem közömbös az, hogy az egyik államban szabályszerűen szerzett hajójeizálogjogot más államok elismerik-e, vagy sem. Amikor mi

; magyarok immár negyedszer állunk az ellőtt a világtörténelmi feladat előtt, hogy újra kezdjük kiépíteni kereskedelmi tengerészetünket, a nemzetközi hitelvilágba való bekapcsolódás szempontjából nem lehet közömbös előttünk az, hogy a Magyarországon lajstromozott ha.jókra szerzett jelzálogjog ilyen nemzetközi oltalom alatt álljon és viszont magyar állampolgárok is nemzetközileg biztosított hajójelzálogjogot szerezhessenek bárhol a világon, A ha jó jelzálog kérdésével kapcsolatosan természetesen rendezni kellett a törvényes elsőbbséggel biró követeléseket, amelyek minden más követelést megelőznek, hajókra, fuvardíjakra és a hajót illető járulékokra. Ezeket a törvényes elsőbbségeket az általános jogszabályoknak és a méltányosságnak megfelelően szabályozza az egyezmény, miért is kérem, méltóztassék azt általánosságban és részleteiben elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva senki sincs. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, akkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi, külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi és külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. , Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni ! Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1-—3. §-ait

t amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. _ Napirendünk szerint következik az állami hajók mentességére vonatkozó egyezmény beül