Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-333

412 Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1929 november 22-én, pénteken. egyéb vagyonát mentesítse. A német jog szerint az átengedés kötelező, viszont azonban a német jog nem ismerj a fedezetnek a tonnatartalom alapján meghatározandó^ összegekben való kiszámítását.' Az angol-szász jog pedig a tonnatartalom alapján számít. Az egyezmény ezeket egyesíti. A hajó értéke az utazás utáni állapot szerint^ számítandó ki. A baleset tehát érinti a hitelezőt, érinti a szállítót is, de viszont a hitelező jayára esik a biztosításból eredő kártérítés, mint járulék. Halál vagy testi sértés esetén az összegszerűen előre meghatározott kielégítési alap az irányadó, aminek indoka az, hogy ilyen fontos esetekben a kártérítés alapja minden eshetőségre fixirozva kell, hogy legyen. A második javaslat a hajóselismer vény ékre vonatkozó egyezményt tartalmazza és e hajóselismervényekkel összefüggő szabályokat, az azokból folyó jogokat és kötelezettségeket rendezi. A hajóselismervény nem új intézmény a magyar jogban. Ismeri már a kereskedelmi törvény 379. §-a is, igaz, hogy csak említi. Hogy a hajóselismer vénnyel az ember tisztában legyen, hasonló intézményt kell keresnünk és ilyen hasonló intézményt találunk a magyar kereskedelmi jogban a rakj egy fogalmában. A kereskedelmi törvény 415. §-a értelmében a feladó és a fuvarozó abban állapodhatnak meg, hogy a fuvarozó a neki átadott árukról rakjegyet állítson ki. Arakjegy által a fuvarozó az árú kiadására kötelezi magát az okmány minden jogszerű birtokosa irányában. A 419. § szerint a rakj egy forgatható papiros. A tengeri hajóselismervény ugyanilyen papiros, árupapiros, amelyben a fuvarozó, a tengeri hajó tulajdonosa elismeri a fuvarozás végett átvett áruk átvételét és kötelezi magát arra, hogy azokat meghatározott helyen kiszolgáltatja. A hajóselismervény tehát áru átadására irányuló papiros, árupapiros. A nálunk érvényes^ francia Code de Commerce és a legtöbb törvényhozás szerint a hajóselismervény bemutatóra is szólhat, itt tehát különbözik a magyar kereskedelmi jogban szabályozott rakjegytől. Az egyezmény szerint csak az olyan szállítás esik az egyezmény hatálya alá, amelynél hajóselismervény, vagy más hasonló okmány állíttatott ki, és ha a szerződés nem vonatkozik élőállatok vagy kifejezetten a fedélzeten viendő áru szállítására. A hajóselismervényt csak a berakás után és csak a feladó kifejezett kérelmére tartozik a fuvarozó kiszolgáltatni. Az egyezmény részletesen felsorolja, mit kell tartalmaznia a hajóselismervénynek. Az elismervény az ellenkezőnek bizonyításáig vélelmül szolgál a mellett, hogy az áru az elismervényben foglalt adatoknak megfelel. Természetesen a hajóselismervénynek csak akkor van meg a rakjeggyel egyenlő forgalmi értéke, ha a fuvarozó az áruért az elismervény értelmében felel. A felelősség tekintetében azután az egyezmény meglehetősen enyhe szabályokat állapít meg: általában mentesíti a fuvarozót a felelősség alól, ha a rendes gondosságot a hajónak hajózható állapotba helyezése, felszerelése, személyzettel való ellátása, az áru megőrzése, meiróvása és kiszolgáltatása tekintetében kifejtette. Ezek a szabályok túlságosan enyhék, ha a magyar jogszabályokkal összehasonlítjuk, viszont azonban vannak olyan rendelkezések, ame lyek a fuvarozó helyzetét nehezítik és a feladó helyzetét könnyítik. Itt van mindjárt elsősorban az a szabály, hogy a bizonyítás vitás esetekben a fuvarozót terheli. Igaz ugyan az is, hogy betíne van, hogy a fuvarozó nem felel a hajóskapitány és a személyzet ténykedéseiért, mulasztásaiért, erőhatalomért, véletlenért, az útról való indokolt letérésért, viszont azonban ki lehet kötni ezen a határon túlmenő felelességet is, a feladónak tehát módjában áll saját érdekeit bőségesen megvédeni, mert bár az egyezmény szerint erre precíz kötelezettség nem terheli a szállítmányozót, az egyezmény mégis megengedi ezeknek a szűk köröknek tágítását. így tehát ha meg is állapítjuk azt, hogy a veszélyes felelősség elvétől való ez az eltérés a magyar magánjoggal és a magyar kereskedelmi joggal ellenkezik, és a feladó kereskedő érdekeit is sérti, mindazonáltal megvan a lehetőség arra, hogy a feladó a magyar magánjog és a magyar kereskedelmi jog határainak megfelelő mértékben a biztonságot megszerezze magának. A legmagasabb kártérítési összeg csomagonként, vagy pedig egységenként 100 font sterling, amivel szemben azonban ismét •módjában áll a feladónak a hajóselismervénybe bevenni az ő árujának valóságos értékét, amely esetben azután a hajóselismervény alapján a szállítmányozó felelős azért a teljes értékórt, amelyet a hajóselismervény biztosít. Így egészében tekintve, azt kell látnunk, hogy a hajóselismervény éknek a javaslatban, az egyezményben foglalt rendezése, bár meglehetősen tág jogszabályokat enged alkalmazni, mégis olyan kereskedelmi forgalmi értékű papírt fog eredményezni, amelynek biztonsága nemzetközi védelem alatt állván, a magyar kereskedelem érdekeit elő' fogja mozdítani és kívánatos is, hogy kívülünk minél több állani csatlakozzék ehhez az egyezményhez. A harmadik javaslat a törvényes elsőbbségekre és tengeri jelzálogjogokra vonatkozik és... Elnök: Kérem, előadó úr, nines kimondva az együttes tárgyalás ezekre a javaslatokra nézve. Krüger Aladár előadó: A másodikat is ismertettem már. Hiszen így kértük a tárgyalást. Elnök: Nem lett kimondva az együttes tárgyalás és ennélfogva kérem, méltóztassék a többi javaslatot később ismertetni. Először az elsőnek ismertetett javaslatot fogjuk általánosságban ós részleteiben letárgyalni. Krüger Aladár előadó: Az első javaslatot ezzel ismertettem, a második javaslatot szintén. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki. :- Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván nyilatkozni? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt és a tengerig hajók tulajdososainak felelősségére vonatkozó egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot az igazságügyi, külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi, külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. (Propper Sándor: Tiszta komédia! — Fiiedrich István: Ideális állapot!) Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvény-