Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-320

Az országgyűlés képviselőházának 321 ben felvetett, bizonyos mértékben magam is osztozom. Tökéletesen igaza van az előadó úrnak, — 100%-ig aláírja kereskedő és nem kereskedő egyaránt — hogy olyan nyereséget, amely nincs realizálva, felosztani nem lehet. Eddig az összes részvénytársaságok ezen a kérdésen csúsztak el. A papírforma szerint nyereségek mutatkoztak s ezt a nyereséget annak ellenére, hogy nem voltak realizálva, hanem csak papíron mutatkoztak, kiöntötték, felosztották egymás között és később bekövetkezett a visszafelé csúszás, a krach. Nagyon helyes tehát az igazságügyminiszter úrnak az az elvi állásfoglalása, amelyet majd a kereskedelmi törvény revíziójánál is alkalmazandónak tartok, hogy a kiöntött, illetőleg nem realizált nyereséget felosztani nem szabad. Itt azonban az elv érintése nélkül bizonyos aggodalom van. Ebben az irányban nem teszek javaslatot nem is tettem és így nem is tehetek, de van egy aggodalom, és pedig az, hogy a gazdasági okszerűség megköveteli a részvénytársaságtól, hogy az lehetőleg stabilis osztalékpolitikát űzzön. A nagyközönségnek, mely a papírt, a részvényt kezében tartja, lehetetlenség megmagyarázni tudni azt, hogy az idén miért ad csak 2%-os osztalékot, és tavaly miért adott 22%-os osztalékot? Az egyenletes és nyugodt osztalékpolitika tehát megkívánja azt, hogy a részvénytársaság rendelkezhessék bizonyos latentiák felett. Ennek a feladatának pedig az itt érvényesülő szigorú elv mellett csak úgy tud eleget tenni, ha rendszeres osztaléktartalékról gondoskodik. Abban a gondolatban, amely itt felvetődött, hogy tudniillik hogyha az egyik papírnál nyereség mutatkozik, a másiknál pedig veszteség, ez a nyereség és veszteség egymást az értékpapír mérlegtétel keretében kiegyenlíthesse, nem látnék veszedelmet. En tehát ebben a tekintetben hajlandó lettem volna koncessziót tenni abban a felfogásban, amelyet az igen t. előadó úr is felemlíteni szíves volt, azonban megnyugszom ebben a szigorúbb álláspontban is, mert ebben kétségkívül nagyobb realitását látom a mérlegkészítésnek és azon a hiányon, amelyet felvetni bátor voltam, a tisztelt részvénytársaságok igyekezzenek máskép segíteni és pedig akkép és úgy, hogy gondoskodjanak osztaléktartalékról, és akkor ki tudják egyenlíteni azt a hiányát, amely egyik-másik papírnál mutatkozik az árfolyam eltolódás folytán. Itt a szakaszban azonban van egy értelemzavaró körülmény. Tudniillik az van ebben, hogy a papírokat a mérlegben a valódi érték szerint kell felvenni, ez a valódi érték pedig magasabb nem lehet, mint a beszerzési érték. Ha magasabb a papír kurzusa, a különbözet el ne vesszen a mérlegre nézve, azt külön tartalékolni lehet. A dolog lényegében változtatást nem kívánok, csak világosabban kívánnám kifejezni, hogy mi ez a különbözet, és ezt úgy tenném, hogy az 57. § 2. bekezdése 1. pontjának második mondatát a következőkép szabályoznám: «Mégis ha ez az érték meghaladja a beszerzés vagy az előállítás árát, a beszerzési illetőleg előállítási érték s az előző mondat értelmében a mérlegbe beállított érték közötti különbözetet, mint nem realizált nyereséget, árfolyamkülönbözeti tartalék címén a terhek közé kell beállítani.» Így nincs vita a fölött, hogy mi tehát a mérlegbe beállított érték és kurzus közötti különbség. A mostani szöveg ugyanis elmagyarázásokra szolgálhatott volna okul. Kérem a miniszter urat és a t. Képviselőházat méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát bezárom, ). ülése 1929 október 23-án, szerdán. 33 . Az igazságügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Én Káinoki Bedő Sándor t. barátom indítványát elfogadom. Elfogadom és rámutatok arra, hogy ez nem az az indítvány, amelyre én céloztam, amikor beszédem során abban a hitben voltam, hogy a bizottsági tárgyalás alakalmával előterjesztett és ellenkező elvi állásponton levő javaslat tárgyalás alá fog kerülni. A t. képviselőtársiajm indítványa világosabbá teszi tényleg a szakaszt s ezentúl az ő szakasza értelmében sem lehet nem realizált nyereséget felosztani, tehát nem teszi lehetővé a nem rea- _ lizált nyereségnek az aktívák között való feltüntetését. Semimiesetre sem tüntethető fel nyereségként olyan valami, ami nincs realizálva. Minthogy így ugyanazon az elvi állásponton áll az ő javaslata, mint a törvényjavaslaté s világosabb is, aniint a törvényjavaslaté, örömmel fogadom el az ő módosítását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. ' Az 57. § eredeti szövegével szemben áll Káinoki Bedő képviselő úr indítványa, amely a szakasz 1. pontjának második mondatát más szövegezéssel kéri beállítani. Kérdem a t. Házat, méltóztatiik-e az 57. § eredeti szövegét elfogadni, szemben Káinoki BedŐ képviselő úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház nem fogadja el, tehát az 57. §-t Káinaki Berő képviselő úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik az 58. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa az 58—79. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Következik a 80. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 80. §-t). — Szólásra feliratkozott az előadó úr! Elnök: Az előadó urat illeti a szó! Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Kérem e szakasz 3. bekezdésének második sorába a «kell» szó helyett «szabad» szónak beiktatását, ami egy értelemzavaró hibának kiküszöbölését célozza. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Öhajt az igazságügyminiszter úr nyilatkozni? Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Az elő*adó úr módosításával kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánótom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 80. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosításával, igen vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a Ház a 80. §-t az előadó úr módosító javaslatával fogadta el. Következik a 81. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 81. és 82. §-t, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad, olvassa a 83. §-t.) — Káinoki Bedő Sándor! Káinoki BedŐ Sándor: T. Ház! Módosító indítványomat visszavonom. Elnök: A képviselő úr módosító indítványát visszavonta. Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, minthogy a szakaszt nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 84. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 8Í. és 85. §-t, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad, ol-