Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-320

34 Az országgyűlés képviselőházának ; vassá a 86. §-t.) — Szólásra feliratkozott Káinoki Bedő Sándor! Káinoki Bedő Sándor: T. Képviselőház! Ez a szakasz azt kívánja szabályozni, hogyha a társaság csődbe jut, a tagok a társaság csődjében ne érvényestíhessenek olyan követelést, amely őket a társasági viszony alapján illeti, vagy abból ered, hogy a társaságnak hitelt nyújtottak, vagy másoknál neki hitelt szereztek. — Ez a rendelkezésen nagyon okos elvet akar érvényesíteni, azt tudniillik, hogy a tagok a saját maguk követelésével más hitelezők követelését ne veszélyeztethessék. Azonban teljesen ilyen merevséggel mégsem szabad ezt a szakaszt felállítani, mert ezzel a legközvetlenebb hitelforrástól fosztjuk meg a társaságot, tudniillik a tagoknak saját zsebéből nyújtandó hiteltől. A tag ugyanis nem fog hitelt nyújtani saját társaságának, ha csőd esetén ezt a követelést nem fogja tudni érvényesíteni. Természetes, hogy visszaélések ne történhessenek és más hitelezők terhére összejátszás és kijátszás ne történhessék, bizonyos korlátozást magam is szükségesnek tartök. Éppen ezért azt indítványozom, hogy a 86. § 1. bekezdésének negyedik sorába az «abból ered, hogy» szavak után iktassuk be a következő szavakat «a csődnyitást megelőző egy éven belül». Ezzel a módosítással a szakasz így hangzik (olvassa): «A tagok a társaság csődjében nem érvényesíthetnek oly követelést, mely őket a társasági viszony alapján illeti, vagy abból ered, hogy a csődnyitást megelőző egy éven belül a társaságnak hitelt nyújtottak vagy másoknál neki hitelt szereztek stb.» Tehát az egy éven belüli hitelt nem védelmezem, csak a megelőző hitelt, mert egy éven belül minden tag tudhatja, hogy anyagi csőd van, tudhatja, hogy a fizetések megszüntetésére van-e kilátás a társaságnál vagy nincs. Ha azonban egy évnél előbb nyújtott hitelt ezt a hitelnyújtást a jogi védelemből nem zárnám ki. Ajánlom ezért módosító javaslatom elfogadását. Elnök: Kíván valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt nyilatkozni! Zsitvay Tibor igazságü^vminiszter: T. Képviselőház! Ennél a szakasznál felmerült jaz a kérdés, hogy a korlátolt felelősségű társaság gazdasági szempontból t voltaképpen hogyan gondoskodik tőkeszükségletéről a leghelyesebben gazdasági szempontból. Szerény nézetem szerint a korlátolt felelősségű társaság, amely éppen abban különbözik a részvénytársaságtól, hogy a nagyközönséghez nem fordul aláírással és részvénykihelyezéssel, tehát nem a nagyközönség tőkéjéhez fordul elsősorban, természetesen — ahogy t. barátom is mondotta — saját tagjainak tőkeerősségére van utalva. En azonban nem osztozom abban a nézetben, hogy ez esetben elsősorban az egyes tagoknak, mint hitelezőknek kellene a korlátolt felelősségű társaság részére a tőkét nyujtaniok, mert hiszen a helyes és egészséges fejlődés a gazdasági életben azt kívánja, hogy az ilyen tőkeszükségletet a tagok akár a tőke felemelése, akár pótbefizetések útján elégítsék ki, aminthogy általában a gazdasági életben helyesebb, ha a kereskedelmi társaságok és a részvénytársaságok is nem idegen hitellel dolgoznak nagymértékben, hanem elsősorban saját tőkéjük felemelésével gondoskodnak megfelelő tőkeszükségletről. Mégis azonban valóban lehetségesek olyan esetek, amelyekre t. képviselőtársam is célzott és minthogy egy évet megelőző határidő meg0. ülése 1929 október 23-án, szerdán. szabása szerény nézetem szerint kellő biztosítékot iád, mint enyhítést, a/mely ^szerintem talán nem is jelent enyhítést, készséggel elfogadom s a módosításhoz hozzájárulok. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 86. § első bekezdésének negyedik sorához Káinoki Bedő Sándor képviselő úr egy pótlást indítványozott. Kérdem, méltóztatnak-e az indítványozott pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a pótlást elfogadja, ennélfogva a 86. ^-t ezzel együtt jelentem ki elfogadottnak. ^ Következik a 87. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 87—127. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. A miniszterelnök úr kíván szólni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! Van szerencsém^ egy törvényjavaslatot benyújtani «az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról». Kérem javaslatom kinyomatását, szétosztását és a közjogi bizottsághoz való utalását. Továbbá van szerencsém a legfőbb állami számvevőszék elnökének az 1928/29. évi állami költségvetéssel szemben ezen számadási év második féléve végén mutatkozó eltérésekről szerkesztett jelentését és a hozzátartozó kimutatásokat beterjeszteni és kérem azokat a zárszámadási bizottsághoz utasítani. Elnök: A Ház a benyújtott törvényjavaslatot kinyomatja, szétosztatja és az, valamint a benyújtott jelentést is a miniszterelnök úr által említett bizottságoknak adja ki. Napirend szerint következik a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedéseikről szóló törvényjavaslat (írom. 812, 826) tárgyalása. Söpkéz Sándor előadó urat illeti a szó. SÖpkéz Sándor előadó: T. Ház! Ebben a törvényjavaslatban a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr egy Természettudományi Tanács felállítását és egy országos természettudományi alap létesítését hozza javaslatba. Az első pillanatban kissé időszerűtlennek látszik, hogy ma, amikor ezer gonddal és ezer bajjal küzd a magyar társadalom minden rétege (Ügy van!

f Ügy van!), a kultuszminiszter úr egy tudományos társaság felállításával járul a t. Ház elé. (Kabók Lajos: Csak ez hiányzik a magyarnak. — Jánossy Gábor: Nem kerül pénzbe!) Ha azonban meggondoljuk ennek a természettudományi társaságnak célját és rendeltetését, csakhamar meggyőződik az ember arról, hogy ennek a tanácsnak felállítása egyáltalában nem időszérűtlen és tulajdonképpen nagy kár, hogy ezek az intézkedések már évekkel ezelőtt meg nem történtek. (Farkas István: Bizony^ nagy kár, hogy nem vagyunk előbbre a természettudományok terén!) Ebben teljesen megegyezünk. (Rothenstein Mór: Ügy látszik, a miniszter nem is tartja érdemesnek, hogy itt legyen! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Söpkéz Sándor előadó: Ennek a tanácsnak tulajdonképpeni célja és rendeltetése volna az elméleti és az alkalmazott természettudományok rendszeres fejlesztése azáltal, hoey ez a tanács kijelöli az ország egyetemes érdekei szempontjából megoldásra váró legfontosabb és legsür-