Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-333

Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1929 november 22-én, pénteken. 407 annak, hogy mi történt a múltban a Balaton fejlesztése körül. Azt nagyon jól tudjuk, hogy a háború előtt a Balaton csak igen lassú mértékben fejlődött, hiszen a Felvidéken és Erdélyben megvoltak fürdőink és üdülőhelyeink, úgyhogy az ország publikuma ezek között megoszlott. Csak Trianon után, amikor ezeknek a fürdőhelyeknek és nemzeti kincseknek nagy részét elrabolták tőlünk, irányult a mi Balatonunkra az országos figyelem, és bár a Trianont követő első két esztendőben vajmi kevés történt a Balaton érdekében, bizonyos hálával tartozunk a kormányzatnak azért, hogy az utóbbi hat esztendőben sok mindent megtett Balatonunkért, ezért a nemzeti kincsünkért. Ez elsősorban érdeme azoknak a társadalmi szövetségeknek, amelyek minden alkalmat felhasználtak arra, hogy a kormánynak és az intéző köröknek figyelmét erre a drága természeti kincsre felhívják; ezek: a Balatoni Szövetség, a Balatoni Társaság és a, Természettudományi Társulat. Az utóbbi időben mi, balatoni képviselők számtalanszor hangot adtunk annak, hogy Balatonunk fejlesztése mennyire nemzeti érdek, és számtalanszor kifogásoltuk itt a Házban azt a barbár vandalizmust, amely szép tájaink és hegyeink pusztításával folyik. Az utóbbi időben újságcikkekkel támogatták ezt a törekvésünket és különösen ki kell emelnem itt a magyar írói gárda egyik legki valóbb jának, Herczeg Ferencnek (Elénk éljenzés.) a legutóbbi hetekben megjelent cikkeit, amelyekben polemizál azokkal, akik nem átallották védelmére^ kelni ennek a nemzeti vagyont pusztító vandalizmusnak. Aki a Balaton partján lakik, vagy lemegy oda, hogy a természetben gyönyörködjék vagy nyáron ott pihenjen, az előtt rettenetesen viszszatetsző az, hogy a déli órákban és este munka után ott olyan ágyúzás folyik, mintha harctéren volnának. (Östör József: Örökös háború!) Ekkor lődözik széjjel Magyarország egyik legszebb természeti kincsét: Badacsonyunkat, hogy a nagytőke a nemzetnek ezt a kincsét pusztítva, ebből is kivegye a maga hasznát. Akik ismerik a Badacsonyt, és annak gyönyörű táját és meg vannak győződve arról, hogy ez a szép táj hivatva lesz a jövőben a Balaton idegenforgalmát biztosítani, oda vonzó erőt gyakorolni, azok el vannak keseredve, hogy a kormányzat még máig sem találta meg a módot arra, hogy ezt a pusztítást egyszerűen megszüntesse. Úgy tudom, hogy a kormányelnök úr a múlt évben, amikor a Balatont beutazta, maga is megbotránkozott az ott látottak felett és utasította a földmívelésügyi miniszter urat, találja meg a módját annak, hogy akár törvény ' útján, akár rendeleti úton, a dolog valamiképpen szabályozható legyen. Hogy lett-e ós mi volt ennek az eredménye, erről még máig sincs tudomásom. Lássuk, hogy miért kell nekünk kímélnünk ezeket a szép hegyvidékeket, de különösen a Badacsonyt. Elsősorban a Badacsony gazdasági szempontból Európa leghíresebb bortermő helye, mert tudvalevőleg a bazaltmáíadék a legjobb bort termi. A bazaltkúp, amely a Badaosony felett van, amely porszerű _ láyamáladékot fed, amelytől az esőzés, az időjárás időnként a szükséges trágyaerőt lemossa ezekbe a szőlőkbe. Maga az a kúp peldig, amely a Badacsony tetején van, egy hőgyüjtő forrás, amelynek éjjeli kisugárzása adja meg agrobiológusok szakvéleménye szerint azt a na^y természeti erőt, amely a badacsonyi bort olyan híressé teszi. Másodszor kímélnünk kell a Badacsonyt íájszépsége miatt, mert ez Európának egyik legszebb tája; továbbá az idegenforgalom szempontjából, mert a Balaton fejlődése és jövője attól függ, hogy ezeket a szép tájakat megtarthassuk. Harmadszor kímélnünk nemzeti közérzés szempontjából, mert a jelenlegi generációnak kötelessége ügyelni arra, hogy i zek a nagy természeti kincsek, amelyek évezredek óta megvannak, ne legyenek kitéve a vandál pusztításnak. Itt különösen hivatkozom arra, iiogy Magyarország sok híres költője itt szerzett inspirációt gyönyörű költeményeinek és románcainak megírására, tehát már ők is felismerték hogy a Badacsony milyen természeti kincsünk nekünk. Negyedszer kímélnünk kell a Badacsony/t tudományos szempontból. Egy német geológus, egy híres tudós, Herr Ottó, aki egész Európának bazalt-vidékeit és maradvanyajt tanulmányozta, megírta egyik 'brosúrájában, hogy addigelé, amíg a Badacsonyt nem ismerte, az Eiffel hegyvidéket tartotta Európa egyik leghíresebb és legnevezetesebb bazalt vidékének, de mióta a Badacsony tájékát megismerte, állítja, hogy Európának ez a leghíresebb bazalt vidéke. Barbarizmusnak kell tehát ázt nevezni, amikor ebből a gyönyörű kincsünkből üzletet csinálnak. Itt nem akarom azoknak a bányáknak tulajdonosát vádolni, .mert meg vagyok arról győződve, hogy herceg Esterházy, a hitbizomány jelenlegi tulajdonosa, akinek mmden őse annyi fogékonysággal birt a magyar kultúra iránt, nem fog kifogást tenni az ellen, ha olyan kormányintézkedés jön, amely az ő magánjogi szerződését megtámadja, hanem gavallériából le fog mondani azokról az előnyökről, ame.yek reá ebből a szerződésből származnak. , ,,..,!! Sokan azt hozzák fel a mi érvelésünkkel szemben, hogy a Badacsonyból lehet a legjobb bazaltot kitermelni és ezt igyekeznek is a közönségnek úgy beadni, hogy azért szükséges a badacsonyi bányák fenntartása, mert azok adják a legjobb bazaltanyagot az útépítésre, (Östör József: Nagy Emil szakértői véleménye!) Nagyon jól tudjuk, hogy a legutóbbi években nagy munka indult meg nálunk, amelynek célja Magyarország úthálózatának kiépítése; itt tehát évtizedeken keresztül óriási bazaltmennyiségre lesz szükség. Azokkal szemben azonban, akik azt állítják, hogy a Badacsonyból lehet a legjobb bazaltot kitermelni, hivatkozom szakembereiknek ellenkező véleményére, mert hiszen a Balaton vidékén nemcsak ez az egy hegy és ezek a védelmet igénylő kúpok vannak bazaltból, hanem, mint azt Sós Lajos «Siralmas ének» címen a Természettudományi Közlönyben és egy brosürában megjelent munkájában kifejtette, a Badacsonytól északkeletre, egészen a Kab-hegyig, körülbelül 80 négy szögkilométernyi területen kiváló bazalt fekszik, valamint a Sarvaly-völgyében, Sümegtől délre, körülbelül 7 kilométernyire, továbbá Keszthelytől északnyugatra, Görbő, Tátika, Zalaszántó és Rezi határában körülbelül 100 négyszögkilométernyi olyan bazaltterületek feküszí.ek kihasználatlanul, amelyekből a badacsonyi bazaltot mindenesetre pótolni lehet, (östör József: Bőségesen!) Természetes, hogy a nagytőkének kartellban tömörült része tartja kezében azokat az újságokat, amelyek időnként megeresztenek egyegy cikket a badacsonyi bazaltbányák érdekében és nekem egy kartell-ember mondta, amikor már néhány évvel ezelőtt a Házban felszólaltam erről a kérdésről: Mit bántotok minket