Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-332

Àz országgyűlés képviselőházának 332. néhány perccel olvastam fel Csemegi Károly­nak 1873-ban az akkori Képviselőházban elmon­dott beszédét, ahol kizárólag azt az álláspontot foglalta el, hogy csak bűntett és vétség esetében lehet a kiadatásnak helye, mert felfogása sze­rint a kihágás olyan csekély jelentőségű és annyira nem áll arányban azzal a nagy elvvel, hogy a képviselő hivatásától el ne vonassék, hogy a kihágást egyáltalán nem is tartja az említett esetek közé tartozónak. (Rassay Ká­roly: Lehetne mégegyszer felolvasni Csemegi véleményét?) Majd meg fogom mutatni. Mondom, a kihágási eseteket ő annyira cse­kély jelentöségűeknek tartja, hogy azok sze­rinte semmiesetre sem állanak arányban annak a funkciónak nagyságával, amely itt a kép­viselőre vár. Rassay Károly t. képviselő úr Gál Jenő képviselőtársunk beszéde alatt közbeszólás for­májában ismételten olyanféle célzást tett, hogy a mentelmi bizottság talán a szerint határoz az ügyekben, hogy kormányt támogató vagy kor­mányellenes képviselő, mentelmi ügyéről van-e szó (Rassay Károly: Ezt nem mondtam!), sőt a múltkor nyílt ülésen is ugyanezt méltóztatott mondani. (Zaj.) Nagyon örülnék, ha akár Ras­say t. képviselő urat, akár Tomcsányi képviselő urat a mentelmi bizottság tagjai sorában tisz­telhetném, mert egyrészről közismert, erős judiciumukkal is szolgálatokat tehetnének az ügynek, másrészről pedig alkalmuk volna meg­győződni arról, amit állítok, hogy a Háznak semmiféle bizottsága sem végez lelkiismerete­sebb, odaadóbb és szoirgosabb munkát, mint éppen a mentelmi bizottság, mert minden egyes, látszólag 1 jelentéktelen ügyben is 'bölcsen mér­legeli ^mindazokat a körülményeket, amelyek egyfelől megóvják azt a szempontot, hogy a képviselő ne zaklattassék alaptalan feljelenté­sekkel, másfelől pedig az igazságszolgáltatás alól ne vprassék ki éppen akkor, mikor az igaz­ságszolgáltatás érdeke is követeli, hogy a fel­jelentői az igazságszolgáltatás rendjén' magának megfelelő elégtételt szerezhessen. Ebben a konkrét esetben is, amint előadtam, a mentelmi bizottság úgy találta, hogy bizonyíthatóan sem látszik az az állítólagos cselekmény, azért a zaklatás esetét fennforogni látja s általában minden olyan esetben fennforogni látja a zak­latás esetét, araikor* elfogadható bizonyítékok még csak megjelölve sincsenek. A képviselőt ugyanis semmiesetre sem tehetjük ki annak, hogy Özönével zudíttassanak rá az alaptalan feljelentések, hogy törvéryhozói feladatától bárki vagy bárkik a képviselőt elvonják. Egyébként is a mentelmi bizottság ide csak ja­vaslatokat terjeszt, a Ház bölcsesége határoz esetről-esetre abban a tekintetben, hogy a men­telmi bizottság javaslata megfelel-e az alkot­mányjogi követelményeknek és az igazságszol­gáltatási érdekeknek. A korkrét esetben úgy találom, hogy sérelem nem esik sem az alkot­mányjogi, sem az igazságszolgáltatási érdeke­ken, ezért én a hizottság javaslatának elfogadá­sát vagyok bátor újból ajánlani. Elnök: Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság javaslata arra irá­nyul, hogy Gál Jenő képviselő úr merteimi joga ne függesztessék fel. Kérdem tehát a t. Házat, méltózta tik-e elfogadni a mentelmi bi­zottság javaslatát, amely a mentelmi jog fel nem függesztését tartalmazza, igen vagy nem! (Igen!) A Ház elfogadja, ennélfogva Gál Jerő képviselő úr mentelmi joga nem függeszte­tik fel. . Következik a mentelmi bizottság jelentése az:-erdészeti kihágással gyanúsított Fekete La­KJÊP VISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIII. ülése 1929 november 21-én } csütörtökön. 387 jos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 859) Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! Abaújtorna vármegye főügyésze Fekete Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert nevezett képviselő a m. kir. erdőfelügyelő jelentése szerint Felsőkéked határában fekvő erdejében a kihasznált vágás­területet legelteti és előírt erdősítési kötelezett­ségének sem tett eleget, miért is ellene a kihá­gási eljárás megindítása elrendeltetett. (Ras­say Károly felé: Itt van egy kihágási eset!) Nevezett képviselő az iratok szerint részben erdŐsíttetett, részben halasztást kért és kapott. Jelentése szerint az erdősítést azért nem teljesí­tette egészben, mert a késői nagymérvű havazás tette azt idejében lehetetlenné, de arra kész. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, s mivel zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fekete Lajos ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben ne függessze fel. Elnök: Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Képviselőház! Ha az előadó úr nem tartotta volna szükségesnek fe­lém^ mutatva azt mondani, hogy na, itt van egy kihágási eset, nem szólaltam volna fel, hiszen előbbi felszólalásomnak sem volt más célja, minthogy újra elvi tiltakozást jelentsek be a Ház bizonyos gyakorlatával szemben, amely az én jogi és alkotmányos megyőződésemmel ellen­tétben áll. Minthogy azonban a t. előadó úr most felszólalásra provokált, nem fogok előle ki­térni. Itt van előttünk egy eset, ahol egy képvi­selőtársunk mint erdőtulajdonos, úgy látszik, az erdőtervtől, vagy a kiadott erdészeti szabá­lyoktól eltérően, művelte erdejét, ami a törvé­nyek szerint magasabb érdekű, az erdőket védő tilalmakba ütközik. Itt a feljelentést az erdo­felügyelő, tehát egy magyar királyi állami hatóság tette. A tényállást nem vonja senki se kétségbe. Ahogy el méltóztatott mondani bizo­nyos mentő körülményekre hivatkozik a kép­viselő úr, amelyek vagy megállnak, vagy nem állnak meg. Ha nem állnak meg, nincs jogunk megakasztani a minden állampolgárra egyaránt kötelező eljárást és a konzekvenciákat, ha pe­dig megállnak, akkor az arra illetékes hatóság el fogja dönteni a bűncselekmény fenn nem for­gását. Hogy azonban a t. Ház kimondja, hogy egy magyar királyi erdőfelügyelő zaklat egy képviselőt, mert egy tényállás alapján eljárást indít ellene, ez azt hiszem, mégis kissé komikus, vagy ha így méltóztatik határozni, akkor mél­tóztassék egyben a mentelmi jog megsértését is megállapítani és felhívni a földművelésügyi miniszter urat, hogy az illető erdő felügyelő el­len saját hatáskörében tegye meg az intézke­dést, mert elkövette azt a meg nem engedett dolgot, hogy egy képviselőt zaklatott. Ide vezet ez a gyakorlat. (Zaj.) Elnök: Váry Albert képviselő úr kíván szólni. Váry Albert: T. Képviselőházi Ténjr az, hogy a mentelmi bizottság és ennek nyomán a, Képviselőház gyakorlata is újabban az, hogy­bagatell, apró kihágási ügyekben a képviselőt nem adja ki. ' (Rassay Karoly: Nem bagatell ügy ez!) Erről lehet vitatkozni. Konkrét esetek­ben a Ház bölcsesége határoz. Indoka ennek az, hogy annyi mindenféle kihágás van ma már konstruálva, (Ügy van! Ügy van!) így különö­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom