Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-332

Àz országgyűlés képviselőházának 332. néhány perccel olvastam fel Csemegi Károlynak 1873-ban az akkori Képviselőházban elmondott beszédét, ahol kizárólag azt az álláspontot foglalta el, hogy csak bűntett és vétség esetében lehet a kiadatásnak helye, mert felfogása szerint a kihágás olyan csekély jelentőségű és annyira nem áll arányban azzal a nagy elvvel, hogy a képviselő hivatásától el ne vonassék, hogy a kihágást egyáltalán nem is tartja az említett esetek közé tartozónak. (Rassay Károly: Lehetne mégegyszer felolvasni Csemegi véleményét?) Majd meg fogom mutatni. Mondom, a kihágási eseteket ő annyira csekély jelentöségűeknek tartja, hogy azok szerinte semmiesetre sem állanak arányban annak a funkciónak nagyságával, amely itt a képviselőre vár. Rassay Károly t. képviselő úr Gál Jenő képviselőtársunk beszéde alatt közbeszólás formájában ismételten olyanféle célzást tett, hogy a mentelmi bizottság talán a szerint határoz az ügyekben, hogy kormányt támogató vagy kormányellenes képviselő, mentelmi ügyéről van-e szó (Rassay Károly: Ezt nem mondtam!), sőt a múltkor nyílt ülésen is ugyanezt méltóztatott mondani. (Zaj.) Nagyon örülnék, ha akár Rassay t. képviselő urat, akár Tomcsányi képviselő urat a mentelmi bizottság tagjai sorában tisztelhetném, mert egyrészről közismert, erős judiciumukkal is szolgálatokat tehetnének az ügynek, másrészről pedig alkalmuk volna meggyőződni arról, amit állítok, hogy a Háznak semmiféle bizottsága sem végez lelkiismeretesebb, odaadóbb és szoirgosabb munkát, mint éppen a mentelmi bizottság, mert minden egyes, látszólag

1 jelentéktelen ügyben is 'bölcsen mérlegeli ^mindazokat a körülményeket, amelyek egyfelől megóvják azt a szempontot, hogy a képviselő ne zaklattassék alaptalan feljelentésekkel, másfelől pedig az igazságszolgáltatás alól ne vprassék ki éppen akkor, mikor az igazságszolgáltatás érdeke is követeli, hogy a feljelentői az igazságszolgáltatás rendjén' magának megfelelő elégtételt szerezhessen. Ebben a konkrét esetben is, amint előadtam, a mentelmi bizottság úgy találta, hogy bizonyíthatóan sem látszik az az állítólagos cselekmény, azért a zaklatás esetét fennforogni látja s általában minden olyan esetben fennforogni látja a zaklatás esetét, araikor* elfogadható bizonyítékok még csak megjelölve sincsenek. A képviselőt ugyanis semmiesetre sem tehetjük ki annak, hogy Özönével zudíttassanak rá az alaptalan feljelentések, hogy törvéryhozói feladatától bárki vagy bárkik a képviselőt elvonják. Egyébként is a mentelmi bizottság ide csak javaslatokat terjeszt, a Ház bölcsesége határoz esetről-esetre abban a tekintetben, hogy a mentelmi bizottság javaslata megfelel-e az alkotmányjogi követelményeknek és az igazságszolgáltatási érdekeknek. A korkrét esetben úgy találom, hogy sérelem nem esik sem az alkotmányjogi, sem az igazságszolgáltatási érdekeken, ezért én a hizottság javaslatának elfogadását vagyok bátor újból ajánlani. Elnök: Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság javaslata arra irányul, hogy Gál Jenő képviselő úr merteimi joga ne függesztessék fel. Kérdem tehát a t. Házat, méltózta tik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, amely a mentelmi jog fel nem függesztését tartalmazza, igen vagy nem! (Igen!) A Ház elfogadja, ennélfogva Gál Jerő képviselő úr mentelmi joga nem függesztetik fel. . Következik a mentelmi bizottság jelentése az:-erdészeti kihágással gyanúsított Fekete LaKJÊP VISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIII. ülése 1929 november 21-én

} csütörtökön. 387 jos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 859) Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! Abaújtorna vármegye főügyésze Fekete Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő a m. kir. erdőfelügyelő jelentése szerint Felsőkéked határában fekvő erdejében a kihasznált vágásterületet legelteti és előírt erdősítési kötelezettségének sem tett eleget, miért is ellene a kihágási eljárás megindítása elrendeltetett. (Rassay Károly felé: Itt van egy kihágási eset!) Nevezett képviselő az iratok szerint részben erdŐsíttetett, részben halasztást kért és kapott. Jelentése szerint az erdősítést azért nem teljesítette egészben, mert a késői nagymérvű havazás tette azt idejében lehetetlenné, de arra kész. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, s mivel zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fekete Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Képviselőház! Ha az előadó úr nem tartotta volna szükségesnek felém^ mutatva azt mondani, hogy na, itt van egy kihágási eset, nem szólaltam volna fel, hiszen előbbi felszólalásomnak sem volt más célja, minthogy újra elvi tiltakozást jelentsek be a Ház bizonyos gyakorlatával szemben, amely az én jogi és alkotmányos megyőződésemmel ellentétben áll. Minthogy azonban a t. előadó úr most felszólalásra provokált, nem fogok előle kitérni. Itt van előttünk egy eset, ahol egy képviselőtársunk mint erdőtulajdonos, úgy látszik, az erdőtervtől, vagy a kiadott erdészeti szabályoktól eltérően, művelte erdejét, ami a törvények szerint magasabb érdekű, az erdőket védő tilalmakba ütközik. Itt a feljelentést az erdofelügyelő, tehát egy magyar királyi állami hatóság tette. A tényállást nem vonja senki se kétségbe. Ahogy el méltóztatott mondani bizonyos mentő körülményekre hivatkozik a képviselő úr, amelyek vagy megállnak, vagy nem állnak meg. Ha nem állnak meg, nincs jogunk megakasztani a minden állampolgárra egyaránt kötelező eljárást és a konzekvenciákat, ha pedig megállnak, akkor az arra illetékes hatóság el fogja dönteni a bűncselekmény fenn nem forgását. Hogy azonban a t. Ház kimondja, hogy egy magyar királyi erdőfelügyelő zaklat egy képviselőt, mert egy tényállás alapján eljárást indít ellene, ez azt hiszem, mégis kissé komikus, vagy ha így méltóztatik határozni, akkor méltóztassék egyben a mentelmi jog megsértését is megállapítani és felhívni a földművelésügyi miniszter urat, hogy az illető erdő felügyelő ellen saját hatáskörében tegye meg az intézkedést, mert elkövette azt a meg nem engedett dolgot, hogy egy képviselőt zaklatott. Ide vezet ez a gyakorlat. (Zaj.) Elnök: Váry Albert képviselő úr kíván szólni. Váry Albert: T. Képviselőházi Ténjr az, hogy a mentelmi bizottság és ennek nyomán a, Képviselőház gyakorlata is újabban az, hogybagatell, apró kihágási ügyekben a képviselőt nem adja ki. ' (Rassay Karoly: Nem bagatell ügy ez!) Erről lehet vitatkozni. Konkrét esetekben a Ház bölcsesége határoz. Indoka ennek az, hogy annyi mindenféle kihágás van ma már konstruálva, (Ügy van! Ügy van!) így különö57