Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-332
Az országgyűlés képviselőházának 332. léntés nincs az íratok között sem eredetbén, sem másolatban. , "-, Miután a .bizottság megállapítja, hogy a megkeresess illetékes hatóságtól érkezett/ az összefüggés a ''"vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő-személye között kétséges, zaklatás esetét látja fennforogni; ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Pékár Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és kimondom, hogy a Ház Pékár Gyula országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése a becsületsértés vétségével gyanúsított Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 853) Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A győri kir. főügyészség 1285/1929. f. ü. iszám alatt Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a magyaróvári kir. járásbíróság B. 4965/1929. számú megkeresése szerint ellene Virág Gyula és társa feljelentésére a Bv. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt eljárást indított, melyet az által követett volna el, — hogy mikor főmagánvádlók egy harmadik személy részére, mint annak megbízottjai lakásán megjelentek — kezüket el nem fogadta és kijelentette: «En nem állok önökkel szóba, nem párbajozok; mert képviselő és római katholikus vagyok.» A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés, á vélelmezett vétség s nevezett képviselő személye között kétséges, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? Ha senki szóim nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A javaslat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki és határozatként kimondom, hogy a Képviselőház Wachtler István képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelenése Wachtler István képviselő úr másik mentelmi ügyében. (írom. 854) Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőházi A győri kir. főügyészség 1284/1929. f. ü. szám alatt Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a magyaróvári kir. járásbíróság B. 4951/1929. számú megkeresése szerint ellene Vásárhelyi Polgár József fŐmagánvádló feljelentésére Bv. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt eljárást indított, — mert állítólag nevezett képviselő neki négy szem között azt mondotta: «Magával nem állok szóba, maga vonja kétségbe, hogy újságíró vagyok? Azt Pesten bírálják el, nem ilyen senki.» A főszerkesztőhöz írt levélben pedig róla ezt írja: «Nem ismerem V. P. J. urat (ez fŐmagánvádló lenne), de közölhetem veled jóakaratúlag, hogy lapodnak nem válik előnyére.» A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett vétség és nevezett képviselő személye között kétséges, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t Képviselőháznak, hogy Wachtler István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIII, ülése 1929 november 21-én, csütörtökön. 379 ElhÖk: Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Házi En csak tisztelettel felvilágosítást kérek az igen t. előadó úrtól, hogy az adott tényállás mellett miben látja a mentelmi bizottság a zaklatás esetét fennforogni? Nevezetesen a bizottság maga megállapította* hogy illetékes hatóságtól jött a megkeresés, az összefüggés a vélelmezett vétség és nevezett képviselő személye között kétséges a bizottság megállapítása szerint és zaklatás esetét látja fennforogni. Minthogy itt arról van szó t. Ház, hogy a fŐmagánvádló egy levelet írt és ebben a levélben lett volna elkövetve a vélelmezett bűncselekmény, én őszintén megvallom nem látom itt a kétséget, és nem látom itt a zaklatás esetét fennforogni. De talán a t. előadó úr lesz olyan szíves bővebben megvilágítani a kérdést, és akkor abban a helyzetben leszek, hogy tudok majd én is dönteni a felvetett kérdésben. Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Kálmán Jenő előadó: T. Ház! A most tárgyalás alatt lévő .mentelmi ügy szoros összefüggésben van az előbb letárgyalt mentelmi üggyel. Abban is Wachtler István képviselő űr mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Az eset az iratok szerint olyanformán történt, hogy Mosonban — vagy hol, egy városkában — megjelenő lap szerkesztője és a képviselő úr között bizonyos affér támadt (Rassay Károly: Sokszor előfordul!) — sokszor előfordul, — amelyet lovagias útra akartak terelni, de a képviselő úr ezt megtagadta, arra való hivatkozással, hogy római katholikus vallású és törvényhozó; erre a megtagadásra törvényes joga is volt. (Rassay Károly: Ügy van!) Miután a lovagias eljárás eredményre nem vezetett, akkor egy másik úr, aki ugyancsak ennek a lapnak a kötelékébe tartozik, feljelentést tett ellene azon tényállás alapjai:, amelyet a mentelmi bizottság a jelentésbe is belefoglalt. Az ebben a feljelentésben foglalt inkriminált cselekmény a mentelmi bizottság felfogása szerint, miután szoros összefüggésben van a másik üggyel, de ettől eltekintve is, azért nem képezhet a képviselő terhére bűncselekményt, mert hiszen végtére a képviselő egyebet nem mondott, mint: «hogy ön újságíródé vagy én újságíró vagyok-e, azt nem fogjuk itt elbírálni, azt elbírálják Budapesten». A másik pedig ^ az, hogy akinek a mentelmi joga felfüggesztését kérik, egy levélben azt írta eg;y barátjának bizalmasan, hogy «ennek az úrnak a lapodnál való foglalkoztatása nem válik a lapod előinyére». Ez a tényállás. Ennek a tényállásrak mérlegelése mellett arra a meggyőződésre jutott a mentelmi bizottság, hogy itt nem forog fenn bűncselekmény. (Rassay Károly: Tehát elbírálta a bűncselekményt!) A képviselő úr engedelmével rá fogok térni erre is. A mertelmi bizottság abban a felfogásban volt, hogy itt^ zaklatás esete forog fenn és pedig a feljelentés kizárólag azért tétetett, miután más úton a képviselőt elégtételre szorítani nem tudták. Rassay Károly igen t. képviselő úr most is, korábbi felszólalásaiban is, szíves volt mindig árra utalni, hogy abban az esetben, ha a megkeresés illetékes hatóságtól érkezik, ha az ösz szefüggés nem kétséges a cselekmény és a képviselő személye között, akkor a mentelmi bizottságnak, illetőleg a Képviselőháznak nincs is egyéb feladata a képviselő úr szerint, mint az, hogy szolgáltassa ki a kéoviselőt, hogy a mentelmi bizottság oltalma nélkül ellene a bűnvádi eljárás lefolytattassék. Már a múlt alkalommal voltam bátor utalni 56*