Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-332

3*T4 Àz országgyűlés képviselőházának 332. tartalma, de különösen annak a következő ki­tételei: «Az elnök Pekáry vallomására meg­jegyezte, hogy szegyeihetik magukat, hogy elő­kelő társadalmi állásuk ellenére is annyira le­züllöttek, hogy még az egyetlen leányukat is áruba bocsátották», az 1914 : XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó út­ján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk^ névtelenül jelent meg, annak szerző­jét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvet­len felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képvi­selő felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye s a vonatkozó bűn­cselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni s Farkas István képviselő úr men­telmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház Farkas István képviselő úr men­telmi jogát felfüggeszti. Következik Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 837) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 4155/1929. L ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék B. 1148/22—1925. számú megkeresése szerint nevezett képviselőt a m. kir. kormány sérelmére 1924. március 23. napján Szolnokon a Munkásotthon­ban tartott népgyűlés alkalmával elkövetett s az 1914 : XLI. te. 1. §~ába ütköző, 3. §-a alapján fel­hatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt a szolnoki kir. törvényszék fenti szám alatt hozott ítéletével 8 napi fogházbünte­tésre ítélte, majd fellebbezés folytán a buda­pesti kir. ítélőtábla B. VII. 13.517/18-1926. számú ítéletével a büntetés tartamát 1 (egy) hónapi fogházra emelte fel, ezen ítélet a m. kir. Kúria B. III. 8799/21—1927. számú végzésével jogerőssé vált, ezek alapján a megkereső kir. törvényszék a büntetés végrehajtása iránt kíván intézkedni. A bizottság megállapította, hogy a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő és a megkeresés között nem kétséges, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom; követ­kezik a határozathozatal. Kérdem, méltóztat­nak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát és Esztergályos képviselő úr mentelmi jogát ilyen értelemben felfüggeszteni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Esz­tergályos János képviselő úr mentelmi jogát eb­ben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése hatóságsértés kihágással gyanúsított Héjj Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 838) Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3306/1929. f. ü. sz. ülése 1929 november 21-en, csütörtökön. alatt Héjj Imre országgyűlési képviselő men­telmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőjárásbíróság B, VI. 14.545/4—1928. számú megkeresése szerint ellene a bíróság eljárást indított,. mivel a budapesti kir. törvényszék vizsgálóbírája által B. II. 6599/40—1925. számú végzése ellen Rosmayer Ferenc budapesti lakos képviseletében beadott felfolyamodványában olyan kitételeket hasz­nált, amelyek a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság­sértés kihágás ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a hatóságsér­tés cselekménye között kétséges, mert nevezett képviselő az eljáró bírósághoz 1928 május 31-én 14.545/1928. szám alatt iktatott beadványában bejelenti, hogy a vonatkozó felfolyamodást he­lyettese, dr. Pinterovits Jer.ő budapesti gya­korlóügyvéd ügyfelének, Rosmayer ^Ferenc köz­jegyzőileg igazolt meghatalmazottjának, Roboz Zoltán budapesti lakos utasítására készítette, a budapesti kir. főügyész 9855/1928. f. ü. számú felhívása folytán az eljáró büntető járásbíróság által foganatosított kihallgatás alkalmával dr. Pinterovits Jenő kijelentette, hogy a fel­folyamodást gyanúsított képviselő közreműkö­dése nélkül ör. állóan Roboz Zoltán utasítására készítette,_ sőt meghatalmazásból a^ beadványt is ő ellenjegyezte, gyanúsított nevével, Roboz Zoltán kinyilatkoztatta, hogy a felfolyamodás elkészítésére ő adott utasítást dr. Pinterovits Jenőnek, mindezek késégtelenné teszik, hogy gyarusított képviselőnek semmi köze nincs a kérdéses felfolyamodás szerkesztéséhez, zakla­tás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Héjj Imre országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Há­zat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelenté­sét elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizott­ság javaslatát elfogadja s Héjj Imre ország­gyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizott­ságárak jelentése sajtó útján elkövetett rágal­mazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő men­telmi ügyében. (írom. 839) Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3425/1929. f. ü. sz. alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 508/8— 1929. számú megkeresése szerirt Cavallier Jó­zsef budapesti lakos feljelentésére ellene a bí­róság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető­eljárást indított, mivel a «Népszava» poli­tikai napilap 1928 december 14-iki számában «A bombavetők és gyilkosok védelmezője» fel­iratú cikk tartalma, de különösen annak követ­kező kitételei: «A délután megjelenő úgynevezett keresz­tény kurzuslap őrjöngő dühvel vette tudomásul azt a híradást, hogy egységespárti képviselők meg akarják látogatni a munkásság kultúrintéz­ményeit: a szakszervezeteket. Ez a közismert mocsok szennyes lelkiségének minden aljassá­gát rázúdítja a munkásmozgalom intézményeire, nyilván azért, mert fél, hogy a szervezett mun­kásokkal szemben elfogult képviselők előtt szemléltető módon beigazolódik, hogy mennyi hitvány hazugságot és rágalmat mondtak el azokról a szervezetekről, amelyek ezekben a ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom