Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-331
356 Az országgyűlés képviselőházának 331, ülése. A9W. .MV^pW 15-én, pénteken. rögtän néhány szóval as igazolom,— és azt hiszem, a képviselőtársain is igazat fog adni nekem — hogy ez nemosak hogy nem plusz, hanem egyenesen mínusz, a jogos védelemnek a polgári törvénykönyvben megalkotott szakaszával szemben. Mert t. képviselőtársam, ha megméltóztatik nézni, amint nagyon bölcsen ismeri, a jogos védelemről szóló szakaszt, láthatja, hogy az megadja a védelmet nemcsaka személy bántalmazása esetére, de megadja még á vagyon veszélyeztetésének esetére is, ez a most tárgyalt szakasz pedig kizárólag csak a becsület védelmében adja meg és jelentős feltételek mellett. De utalok arra a nagyon kardinális meghatározásra is, hogy a jogos védelemről szóló szakasz a támadás elhárítására konstruálja ezt a jogot, míg ez a szakasz a megtámadott becsület elleni további támadások abbanhagyása érdekében, egyenesen azok meggátlására. Tehát sokkal lényegesebb, sokkal súlyosabb és a tisztre nézve kritikusabb feltételekét és kritériumot állapít meg a joggal való rendelkezésre, a kardnak használatára. A honvédelmi miniszter úr igen bölcsen rámutatott tegnapi beszédében arra, hogy a maga részéről is el fog követni mindent, hogy ezek minél kisebb térre szoruljanak, hiszen felhozott statisztikai adataiból is azt látjuk, hogy a budapesti kerületben és a pécsi kerületben egy fél évtized alatt 16, vagy 20 eset fordult elő mindössze. Ezek tehát nincsenek napirenden. De bölcsen méltóztatott említeni azt is, hogy a honvédelmi miniszter úr gondoskodni fog arról, hogy ezek SJL afférek megelőztessenek olymódon, hogy például bizonyos mulatóhelyekre csak polgári ruhában mehetnek a tisztek, arról is gondoskodni kíván, hogy bizonyos táncos mulatságokon mily en módon vehetnek részt. Hozzátette azt is, — szó szerint idézem a miniszter úr szavait — «Garantálom, hogy jogosulatlan fegyverhasználat esetén szigorú megtorlásban fognak részesíttetni.» :. Ha én most korábbi, a bizottságban elfoglalt álláspontommal szemben az előadó úr javaslatát elfogadom, teszem ezt azért, mert úgy találom, hogyha Ház nagy többsége, külÖnö«en pedig az a •párt, amelyhez tartozni szerencsém van, megnyugvást és bizonyos garanciát lát abban, hogyha az eredeti szöveget fogadjuk el, vagyis ha más személyek jelenlétét is egyik kritériumként állapítjuk meg a kardhasználatra, bár egyéni véleményem szerint — és ennek kifejezést adok itt is — ez szerintem nem garancia. Mert garanciát én abban látok, hogy egyedül is használhatja a kardját a tiszt, mert hiszen így a tiszt nehezebb helyzetbe jut. Sokkal nehezebb lesz neki tanú nélkül bizonyítani azt, hogy a vele szemben történt támadás kivédésére nem állott más mód rendelkezésre s így kétszeresen, sokszorosait meg; fogja gondolni az a fiatal, vagy egy idősebb tiszt, hogy olyankor, amikor bizonyítékok nem állanak rendelkezésére, a helyzet körülményei nedig éppen ellene szólhatnak, ezt a fegyvert használja-e vagy nem. Nem látok következetlenséget a magam részéről abban, hogyha korábbi álláspontom megvátloztatásával hozzájárulok ehhez a módosításhoz. Ezt kizárólag abból a szempontból teszem, hogy ez megnyugvást szülhet szélesebb körökben, különösen pedig laikus körck megnyugtatására alkalmas. Ezek után tisztelettel javaslom, hogy méltóztassék az előadó úr javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Feliratkozva nincs senki. . ,, , Elnök; Kíván valaki szólni! (Nem!) Ha senki szólni nem kíván," a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter úr kíván nyilatkozni. Î í'S (Az elnöki széket PukyISridre foglalja .éh) Gömbös Gyula hon védelemügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nekem ebben a kérdésben sok mondanivalóm nincs. Fenntartom mindazt, amit a tegnapi napon voltam bátor a t Háznak előadni. Mondanivalóm csak abban a tekintetben lesz, hogy egynéhány világnézleti, egynéhány politikai és egynéhány konkrét szempontot fogok az igen t. Ház elé tárni, annak megvilágításra, hogy sem Gál Jenő, sem Bródy Ernő igen t. képviselőtársamnak igaza nincs. .•' Mindenesetre megállapítom a székesfehérvári esettel kapcsolatban azt, hogy csodálatos időzítéssel jött ez a székesfehérvári eset. (Bródy Ernő: Mintha meg lett volna rendelve! Az ellenzék megrendelte! — Pakots József: Szuggesztió alatt történt! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A modern sajtó arról nevezetes, t. Ház, hogy azonnal jelent. (Pakots József: Már megint a sajtó!! Az a kérdés, hogy megtörtént-e, vagy nem történt meg? — Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Elnök: Csendet kérek! Gömbös Gyula honvédelemügyi miniszter: A képviselő úr, mint novellaíró tudja, hogy a csattanó mindig a végén jön. (Derültség és taps a jobboldalon.) A katonaságnál van egy lövedék, amelyet srapnellnek hívnak. Ennek az a tulajdonsága, hogy időzíteni lehet. Ez az egész székesfehérvári eset egy politikai srapnell, (Ügy van! t jobbfelől) amely már 8-án lövetett el és csodálatosképpen, — jóllehet a rádió és villamosság korszakát éljük — csak 13-án robbant fel Budapesten. (Derültség a jobboldalon és a középen. — Simon András: Ez így van!) Ebből tehát a magán részéről röviden levonom^ a^ politikai tendenciát e kérdésnek a bírálatánál. A dolog lényegére pedig az a megjegyzésem, hogy az ügy kivizsgálás alatt áll és amennyiben az illető tiszt hibás, megbüntetik, amennyiben nem hibás, természetesen felmentik. T. Ház! Meg kell állapítanom, hogy a képviselő urak állandóan hangoztatják azt, hogy a jogalkotás elveivel ellenkezik ez, vagy amaz. En ezzel szembeállítom a nemzeti öncélúságnak az elvét, amely alá tartozik a jogalkotás elve is. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Semmiféle jogalkotás nem helyes és nem szolgálja a nagy célt, ha nem a nemzeti öncélúság jegyében történik. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) En tehát csak ahhoz a jogalkotáshoz járulhatok hozzá a magam részéről, — és azt hiszem, minden komoly, lelkiismeretes ember így gondolkozik— amely a nemzetet,szolgál ja. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Gál Jenő t. képviselőtársam, állandóan hivatkozott Európára. En nagy tisztelettel viseltetem azon vívmányok iránt, amelyeket a modern kor és különösen Európa szolgáltatott az emberiségnek. En azonban magyar ember vagyok és magyar szempontból kívánok minden kérdést elsősorban megítélni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen és a balközépen. — Felkiáltások: Nagyon helyes!) Lehetnek orszá* gok, ahol intézmények nagy felvirágzást eredményeznek,, míg ugyanazok az intézmények más országban "dekadenciához vezetnek. (Ügy
