Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-331

Âz országgyűlés képviselőházának BÛÎ. van! jobbfelől) Nekünk is itt Keleten, hogy úgy monjam, a történelem viharsarkán, egészen más intézkedésekre van szükségünk, mint amilyenekre szükség van olyan orságokban, amelyek tengerekkel vannak körülvéve. Ennek következtében, méltóztassék, megengedni, bármilyen nagy tisztelettel és kegyelettel viseltetem is Stresemann volt német külügyminiszter emléke iránt, — a legnagyobb kegyelettel, mint ahogyan itt közbeszólás formájában mondottam, mégis részemre katonai és politikai tekintetben Zrínyi Miklós a mértékadó, (Ügy van! jobbfelől) mert ő ismeri az én népemet, az én helyzetemet, és azt hiszem, hogy teljesen téves útra tévedne a m. kir. kormány, ha nem kizárólagosan a magyar faj, a magyar nemzet sajátosságait tartaná szem előtt. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a balközépen) T. Ház! Ma is hangsúlyozom, hogy nem engedek éket verni a polgárság és a hadsereg közé. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ez a javaslat és ez a szakasz nem is azt szolgálhatja. Ebbe bele lehet magyarázni az ékverés szándékát, a magam részéről azonban felelős helyről kijelentem, hogy ellenkezőleg a polgárságnak az érdeke az, hogy ez a paragrafus fennmaradjon. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) T. képviselőtársam kifogásolja az egyenruhának, hogy úgy mondjam, privilegizált helyzetét és reklamálja azt, hogy a képviselők, mint a nemzet szuverenitásának egyrészről reprezentánsai, szintén egyenruhában és ugyanabban a jogszolgáltatásban részesüljenek és privilegizált helyzetben legyenek, mint a hadsereg tisztjei. Kérem nekem a tóga viselése ellen semmiféle kifogásom nincs. Mint törvényhozó magam is érzem azt a kiváltságos helyzetet, amellyel a törvény engem felruház és amennyiben én komoly intézménynek tekintem a parlamentet, természetesnek tartom, hogy a parlament tagjainak is bizonyos megkülönböztetés jár. (Gaal Gaston: Kapnak is! Közjogilag!) Igen, kapnak is. Ilyen joga, mint a képviselő uraknak és nekem is van, — a képviselői mentelmi jog — senkinek nincs. (Ügy van! jobbfelől.) E jog segítségével a képviselő urak szolgálhatják a nemzet érdekeit; sajnos, sokan vannak, akik vissza is élnek vele. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Várnai Dániel: Hogyan lehet ezt összehasonlítani?!) Tegnap már bebizonyítottam, t. Ház, hogy a statisztika is azt mutatja, hogy a m. ikir. honvédség tisztikara nem élt vissza a fegyverhasználati joggal. Vannak vidéki körzetek, ahol ez egyáltalában nem fordult elő és vannak vidékig kerületek, ahol 0'3

%-ot tesz ki azolknak a száma, akik 10 éven belül a kardhasználat jogával éltek. Meg kell állapítanom, hogy a budapesti kerületben aránylag több van, mert egy évre 1"5

% esett. Lehetséges, hogy ez arra vezethető vissza, (Gaal Gaston; Harciassabbak a budapestiek! — Derültség.) hogy Budapestnek egész légköre, a sók úgynevezett lokál alkalmat ad arra, hogy súrlódások keletkezzenek. Erre vonatkozólag jelentettem be azt a i. Háznak, hogy gondoskodni fogok arról, hogy a tisztek az ilyen helyekre civilruhában járjanak. (Helyeslés.) Éppen azért, mert valamennyien, a Ház minden oldalán, az uniformist mint a nemzeti szuverenitás egyik jellegzetes kifejezőjét, magas piedesztálra óhajtjuk emelni, gondoskodni fogok arról, hogy ezen tiszt ne élhessen vissza a helyzettel, tehát olyan helyekre, ahol.alkalom adódhát esetleges afffe. rekre» uniformisban ne járjon. (Helyeslés.) ülésé'19%9 november Ï5-én, pénteken. 357 Tegnap is hangoztattam, ma is ismétlem, hogy adminisztratív intézkedésekkel e paragrafusnak mondjuk» a gyakorlati kihatásait lénye; gesen csorbítani lehet és bizonyos határok közé lehet szorítani. Miután súlyt helyezek arra, hogy a magyar királyi tisztikar mindenki szeretetét élvezze, ezért gondoskodni kívánok arról, hogy de facto mindenki nagy megbecsüléssel és reménységgel nézzen a magyar hadsereg minden egyes tagjára. (Élénk helyeslés* éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — Helyeslés balfelol.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 38. %-% elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások jobbfelől: Az előadó úr kiegészítő indítványt tett!) Bocsánatot kérek, nem feledkeztem meg róla. Az előadó úr nem módosítást, hanem kiegészítést ja^ vasolt. Ezt tehát akkor fogom feltenni szavazásra, amitkor a szakaszról^ méltóztattak dönteni. Ismétlem tehát a kérdést. Kérdem, méltóztatnak-e a 38. %-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház tehát a szakaszt elfogadta. A szakaszhoz az előadó úr egy pótlást indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a javasolt pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a pótlást elfogadta, ennék következtében a 38. §-t az előadó úr pótlásával jelentem ki elfogadottnak. (Éljenzés és taps jobbfelől) A belügyminiszter úr kíván szólani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Most fut a tej! Halljuk!) Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! Van szerencsén a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. (Éljenzés jobbfelől.) Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a házszabályok 53. §-ának 2. pontjának mellőzésével kimondandó sürgősséggel a közigazgatási bizottsághoz utasítani. (Éljenzés jobbfelől.) r Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottságnak adja ki. (Bródy Ernő: El is olvashatnánk talán! Szeretném elolvasni, mielőtt tárgyalásra kerül! — Zaj.) Bródy Ernő képviselő urat rendreutasítom. (Pakots József: Hogy mersz olvasni?!) Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hçgy a bizottság a törvényjavaslat tárgyalását három napon belül megkezdhesse, igen vagy nem? (Buday Dezső szólásra jelentkezik. ) A kérdés feltevéséhez Buday Dezső képviselő úr kért szót. Buday Dezső: T. Képviselőház! Főleg minket budapesti képviselőket a legnagyobb örömmel tölt el az, hogy az elavult 72res törvények helyett végre uj törvénnyékkel fogjuk a főváros igazgatását a jövőben ellátni. Ennek a törvenvj avaslatnak megalkotása mintegy egy esztendővel ezelőtt került napirendre. Ez alatt az idő alat a törvényjavaslat igen sok modifikáción ment át, úgyhogy ebben a pillanatban valóban nem ismerjük azt a legutolsó formát, azt az uniformist, amelyben ez a törvényjavaslat jelentkezik. Ebben a pillanatban a törvényjavaslat még nincs a kezünkben, nincs kinyomtatva^ az indokolás ahhoz nem készült el, a szétosztásra pedig esetleg csak holnap vagy később kerül sor. Azt hiszem, semmí

: féle indok iiern forog fenn az iránt, hogy ebben