Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.
Ülésnapok - 1927-328
Az országgyűlés képviselőházának 328, ülése 1929 november 12-én, kedden. 273 denkinek meglehet a maga véleménye ezekről és nem lehet elítélni senkit sem, ha valamely kérdésben más véleményen van, mtint mások. Más a büntetési szempont és más a kultúra és a civilizáció következménye. Az elmélet szent nevében szentelt vízzel nem lehet bűncselekményeket megtorolni, 'bűnösöket megjavítani, további bűncselekményektől visszariasztani s az állami és társadalmi rendet, a katonai .fegyelmet és rendet megvédeni és fenntartani. A katonai büntetőtörvénykönyv alkotásakor^ bele kell nyugodnunk abba, hogy abszolút tökéleteset, jót és teljesen kifogástalant nem tudunk alkotni. Ha az előadottakból látjuk, hogy a büntető jogtudomány sem tud megegyezni minden kérdésben, »miért kívánjuk a törvényhozótól vagy ennek a javaslatnak alkotóitól, hogy ők ezeket a meg nem oldott kérdéseket kiforrott és megoldott formában tálalják elénk 1 ? Nekünk egyetlen egyet szabad tőlük kívánnunk: azt, hogy az adott helyzetben a büntető jogtudomány, a büntető joggyakorlat mai állásának ismerete mellett a korszellemnek megfelelő és minden melléktekintettől mentes módon a lehető legjobbat adják. Ebben a tekintetben megnyugodhatunk. Állíthatom, hogy a büntető jogtudomány és büntető joggyakorlat ismerete mellett ma ennél többet és jobbat adni csaknem lehetetlen, mert ez figyelembe veszi nemcsak a büntető jogtudomány mai állapotát, a büntető joggyakorlatot, hanem meggazdagodva a háború és forradalmak tapasztalataival is, leszűri és felhasználja azokat a kétségtelen igazságokat, amelyek ha talán nem minden ember lelkében élnek is egyformán, de minden aggódó hazafi lelkét egyformán foglalkoztatják. En a legnagyobb elismeréssel adózom úgy a javaslatokat benyújtó miniszter uraknak, mint az ő kiváló munkatársaiknak. Ahogy én ezeket a törvény javaslatkat átolvasgattam, azt mondhatom, hogy óriási feladatot művészi módon oldottak meg. Nem olyan könnyű dolog új katonai büntetőtörvénykönyvet, új honvéd bűnvádi perrendtartást a meglevő törvényekbe beleilleszteni és a mellett még a hiányzó és szükséges rendelkezéseket megfelelő módon megalkotni. Nagy, nehéz munka előzhette meg ennek a két törvényjavaslatnak megszületését és én nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a törvényjavaslat szerkesztője az adott helyzetben, amai még révbe nem ért viszonyok között, a legjobban oldotta meg a reá bízott súlyos feladatot. Mielőtt^ azonban a javaslatokkal részletesen foglalkoznám, arra a vádra kell nyilatkoznom, mintha ez a javaslat tulajdonképpen nem volna időszerű és nem volna sürgős és szükséges. Sajnos, a kegyetlen sors a világháborúban óriási véráldozatokat követelt a magyar nemzettől s végül a parancsolt békével földig alázott, megcsonkított bennünket. Egyet azonban juttatott nekünk kegyetlen csapásaink között: önállóságunkat és függetlenségünket. Akármilyen nyomorúságos és siralmas is mai állapotunk, legelső kötelességünk, hogy levonjuk annak következményeit, hogy önálló és független Magyarország lettünk. Legelső kötelességünk tehát, hogy minden intézményünket, minden törvényünket ennek megfelelően alkossuk meg, alakítsuk át, építsük föl. A független és önálló magyar nemzetnek egyenesen nemzeti becsületbeli kérdése az, hogy minél előbb megszabaduljunk a régi osztrák pátenstől. Arra, hogy ez nem sürgős, kénytelen vagyok azt mondani, hogy csaknem elkésett Egyenesen kifogásolom, hogy ezen a területen is előbb nem vontuk le annak önállóságunknak és függetlenségünknek következményeit és kötelességeit. Igenis, sürgős ez a javaslat és örülnünk kell, hogy a miniszter urak idehozták azt a Képviselőház elé és_ nekünk alkalmat adtak arra, hogy ezt a törvényjavaslatot letárgyalhassuk és ezáltal az önálló, független nemzeti állam kiépítéséhez ezzel a munkával hozzájárulhassunk. Ami már most a javaslatokat közelebbről illeti, a beterjesztett törvényjavaslatok egyike a katonai büntető tör vénykönyvről szól, míg a másik^ & katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvénykönyvek egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról, kiegészítéséről, sőt még a polgári hűnvádi perrendtartás egyes intézkedésének megváltoztatásáról is intézkedik. Ami a katonai büntetőtörvénykönyvet illeti, ez, amint előadtam, véleményem szerint igen szerencsés és pompás jogászi munka. Amikor olvasgatjuk egyes szakaszait, szinte a mi polgári büntetőtörvénykönyvünk szövegezése és klasszikus szépsége elevenedik meg előttünk. Maga a javaslat egyébként meg is mondja, hogy igyekezett a polgári hüntetőtörvénykönyv terminológiáját átvenni, viszont azt hiszem, nincs ebben a teremben senki, aki el^ nem ismerné, hogy a polgári hüntetőtörvénykönyv a legszebb jogi alkotás, amellyel ez a nemzet dicsekedhetik. (Ügy van! a jobbés a baloldalon.) Nekem, mint jogásznak, nagyon jólesik olvasgatnom a katonai büntetőtörvénykönyv szabatos rendelkezéseit, mert méltó nyomokon látom haladni ezt a 141. szakaszt, amelybe összesűrítve a katonai büntetőTörvénykönyv előttünk megjelenik. A törvényjavaslat szerkesztési módja, technikája véleményem szerint teljesen szabatos és kifogástalan. Ez ü r katonai büntetőtörvénykönyvjavaslat két részből áll s mindössze 141. §-ból. Az első 65 § bizonyos általános rendelkezéseket tartalmaz, a második rész 76. §-ában a tulajdonképpeni katonai bűncselekményekre vonatkozik. Örömmel üdvözlöm ennek a katonai büntetötörvénykönyvnek 1. §-át, mely kimondja azt az elvet, hogy katonák általában úgy a közönséges, mint a \katonai bűncselekmények tekintetében a közönséges polgári büntetőtörvények alá tartoznak, kivéve az ezen katonai büntetőtörvény második részében felsorolt különös katonai bűncselekményeket. Ez a § a jogegyenlőség és a bűntettesek egyenlő elbírálásának nagy elvét a lehetőségig megvalósítja. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a polgári büntetőtörvénykönyv, hanem minden érvényben lévő polgári büntetőtörvény, tehát nemcsak a magyar büntetőtörvénykönyv, hanem az összes polgári büntetőtörvények hátáivá is általánosságban kiterjed katonai személyekre is. A javaslat második részében felsorolt katonai bűntettek és vétségek, melyeknek alanya csak katonai egyén lehet, szorosan vett katonai bűncselekmények. Katonákkal szemben alkalmaztatik tehát a mi polgári büntetőtörvénykönyvünk általános rendelkezése, mégis azokkal a különleges katonai viszonyok által indokolt eltérésekkel. és módosításokkal, amelyéét a javaslat I. részének 5—65. faiban foglaltatnak. Ezek a változtatások vonatkoznak elsősorban a büntetésekre — mert, amint tudjuk, katonákkal szemben más büntetési nemek is ismeretesek — vonatkoznak a kísérletre, amennyiben minden katonai vétség kísérlete
