Képviselőházi napló, 1927. XXIII. kötet • 1929. október 15. - 1929. november 26.

Ülésnapok - 1927-319

16 Az országgyűlés képviselőházának Iával fogom venni az olyan kritikát, mint ami­lyen a Csontos Imre t. képviselőtársamé volt, aki megadja mindig az elismerést azoknak, aki­ket az megillet és konkrét bajokra kíván rá­mutatni. Kérem tehát a konkrét panaszokat s én le­szek az első, aki örömmel sietek azoknak orvos­lására. A javaslatot senki nem támadta, én is ké­rem az előadó úr indokolása alapján annak el­fogadását. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kéftem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Szabó Zoltán jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 1—6. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 7. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Dési Géza előadó: T. Ház! À 7. § utolsó be­kezdése helyett a következő módosított szöve­get vagyok bátor előterjeszteni (Olvassa): «Az igazságügyminiszter a törvény rendelkezésein túlmenően vagy azokat módosítva is tehet olyan átmeneti rendelkezéseket, amelyek e törvény céljának megvalósítását szolgálják. Különösen elrendelheti vagy megengedheti, hogy az intézet olyan volt közjegyzőket és közjegyző jelölteket és hozzátartozóikat is részesíthessen juttatások­ban, akiknek a közjegyzői vagy közjegyzőjelölti minősége e törvény életbeléptekor már meg­szűnt». Ez a módosítás önmagában rejti indokolá­sát, méltányossági szempontokon alapul, azért mély tisztelettel kérem a módosított szöveg el­fogadását. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Gálffy Dé­nes: Szót kérek!) A szó Gálffy Dénes képviselő urat megilleti. Gálffy Dénes: Igen t. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) A 7. § felhatalmazást ad az igen t. igazságügyminiszter úrnak, hogy a szóban forgó nyugdíjintézet szervezetét és működését rendeleti úton szabályozza. Ez alkalommal vagyok bátor felhívni az igen t. igazságügyminiszter úr figyelmét arra, hogy különös gonddal méltóztassék lenni a nyugdíjintézet vagyona kezelésének tekinteté­ben, akkor, midőn a mélyen t. igazságügyminisz­ter úr a nyugdíjintézet vagyona feletti felügye­letet gyakorolja. Láttunk már nagyon sok intézetet, amelyek hasonló ideális céllal létesültek, de amikor fize­tésre került a sor, láttuk ugyancsak azt, hogy ezek az ideális célok nem valósultak meg, mert az illető intézet fizetésképtelen lett Láttuk ezt az árvaszékeknél, de láttuk más egyesületeknél, amelyek nem ugyan törvényhozási úton, hanem Önkéntes társulás útján jöttek létre. Tekintettel arra, hogy ennek a törvényja­vaslatnak az a célja, hogy a közjegyzők és a helyettesek annak idején, amikor már munka­képtelenek, bizonyos dotációban részesüljenek, nem tartottam céltalannak és feleslegesnek erre a körülményre felhívni az igen t. igazságügy­miniszter úr figyelmét. 319. ülése 1929 október 22-én, kedden. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem. kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! A magam részéről kérem a t. Házat, méltóztas­sék a szakaszt az előadó úr által módosított szö­vegben elfogadni. Az előttem szólott t. barátom észrevételére csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem a felügyeleti jogkör volt az, amely a kérdéses, nehéz gazdasági viszonyok között a háborús idő­szakban egyes nyugdíjintézeteknek és általában a hasonló intézeteknek leromlását idézte elő, vagy tűrte el mulasztás alapján, hanem ellen­kezőleg: ezt olyan gazdasági viszonyok okozták, amelyek vis majorszerűen nehezedtek az összes hasonló intézetekre, helyesebben azokra az ér­tékpapírokra, amelyeknek abszolút biztonságá­ról még egy-két esztendővel megelőzőleg min­denki meg volt győződve. En hiszem és remé­lem, hogy hasonló megpróbáltatásokon ez a nemzet, amely már untig eleget szenvedett és a maga jobb sorsát várja, nem fog átmenni, s azt hiszem, hogy t. képviselőtársam figyelmeztetése igen helyes ugyan minden intézet részére, hogy jól fontolja meg, hogyan és miként fektesse be vagyonát, de a legkevésbbé kell talán figyel­meztetéssel szolgálni azon felügyeleti jogkör részére, amelyet ezzel az intézettel szemben az igazságügyminiszter fog gyakorolni. Kérem a javaslatnak a módosított szövegben való elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal.^ A 7. § eredeti szövegével szemben áll az elő­adó úr módosítása. Kérdem a t. Házat, méltóz­tatnak-e a 7. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosításával, igen vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a 7. szakaszt az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 8. § szö­vegét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 8. § szövegét). Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a 8. §-t elfogadottnak je­lentem ki. Ezzel a t Ház a törvényjavaslatot részletei­ben is letárgyalta, annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Több tárgy nem lévén, előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a kir. közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyugdíjintézetéről szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása; 2. a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról, 3. a természettudományok fejlesztése érde­kében teendő intézkedésekről és végül 4. a népiskolai beiratási díjak újabb szabá­lyozásáról és felhasználásáról szóló törvény­javaslatok tárgyalása. Méltóztatnak napirendi indítványomhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen! Nem! — Farkas István: Szót kértem a napirend megálla­pításához!) Farkas István képviselő úr a napirendhez kért szót. A képviselő urat a szó megilleti. Farkas István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az elnök úr napirendi javaslatával szemben javaslom, hogy a Ház holnapi napi­rendjére tűzessék ki a Kabók Lajos és társai a

Next

/
Oldalképek
Tartalom