Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

88 Az országgyűlés képviselőházának í Amikor a népjóléti miniszter úr ő execellenciájának a költségvetésben a hadikölcsöntulajdonosok segélyezésére a törvényhozás 6 milliót bocsátott rendelkezésére, ebből a 6 millióból egymilliót az én rendelkezésemre bocsátott és kilátásba helyeztetett az is, hogy amíg ez a kérdés teljesen meg nem oldódik, ezt az egymilliót évenként meg fogom kapni. (Esztergályos János : Ez csak a hadiárvákra szól?) Az összes árvákra. Ez a millió idei költségvetésemben is megvan. Ha ezt tíz éven keresztül miadig megkapom, akkor ezt a kérdést a lehetőséghez képest a legjobban oldottam meg. A nyomtatványokat és a felszólításokat a múlt év október havában 265.000 szám alatt adtam ki és négyhónapos terminust adtam a bejelentésre. A bejelentési idő f. évi február végével járt le és összesen 6500 kérvényt adtak be. Később még elfogadtam 100 kérvényt. A segélyezést a következő szempontok figyelembevételével eszközlöm, figyelemmel vagyok a családi, a vagyoni, a jövedelmi viszonyokra, valamint gondosan mérlegelem a háborús érdemeket és a vagyoni veszteségeket is. A segélyezés arányát átlagosan a címletek névértéke alapján a következőképen számítjuk ki: 50—5000 korona névértékig juttatunk segélyképen 16%-ot ; ez 800.000— l,00ü.000-ig lecsökken 12%-ra. A hadiárvákat, a hadiözvegyeket, a hadirokkantakat, valamint azokat a hadviselt folyamodókat, akik hadifogságot szenvedtek, vagy hadikitüntetésekben részesültek, kereseti és jövedelmi viszonyaikhoz mérten 3— 4—5%-os hadipótlékban kívánom részesíteni, (Helyeslés.) úgyhogy ez a támogatási arányszám, amely 12%-tól 16%-ig ment, így 12%-tól 21%-ig emelkedhetik. * Az összes beielentett érték 50 milliót képvisel, így tehát 10 éven keresztül 1—1 millió biztosításával a kérdést ezekben a keretekben nagyon szépen meg tudom oldani. A folyamodók 30%-a által bejelentett összeg 2000 koronán alul van. Az a tervünk, hogy elsősorban azoknak adjuk ki az összegeket, akik már nagykorúak lettek és azután az adminisztráció megkönnyítése végett szabadulni kívánunk a kis tételektől, mert a ki nem adott összegek után 5%-os kamatot térítünk meg. Úgy akarjuk tehát a dolgot beosztani, hogy ezek nagykorúságukra kapják meg az összeget, a nem aztmnal lefizetett összegek után 5% kamat térítésevei. Őszintén szólva a kérdést úgy látom megoldottnak, ahogy magam sem reméltem, hogy meg fogom tudni oldani és ezért az országgyűlésnek és a pénzügyminiszter úrnak egyaránt, aki ez iránt a kérdés iránt teljes megértéssel viseltetett, hálás köszönetemet fejezzem ki, mert ha valakinek adósa volt a nemzet, akkor elsősorban ezeknek az árváknak és ezeknek a kiskorúaknak volt adósa és mindenesetre, ha egy milliós jegyzés is van, legalább 120.000 pengőt fog a segélyzettek létszáma kapni. (Esztergályos János : De vannak sokan, akik ezt nem tudták és nem terjesztették elő kérelmüket.) Én a legteljesebb mértékben közhírré tétettem és mindössze 6500 kérvény futott be hozzám. Számítok rá; bogy lesznek késedelmesen beérkezett kérvények s ha indokoltak lesznek, azokat figyelembe veszem, de figyelembe kell vennem azokat is, amelyek az utódállamokkal történt megállapodások folytán fognak előterjesztetni és természetesen azokkal is a legméltányosabban kívánok eljárni. Ezekben akartam a magam tárcájához tartozó ügyeknek jóformán csak érintésével a t. Háznak beszámolni. Még csak annyit kívánok kijelenteni, hogy jövő programmomban első helyen a székesfővárosi törvényjavaslat áll, azután u háztartási törvényjavaslat. Ennek kapcsán ismételten szeretném — és talán sikerül is — 7. ülése 1929 június 8-án, szombaton. dűlőre vinni az országos szegényügynek a rende zését a népjóléti miniszter úrral kapcsolatban Ezzel lehetővé válik az illetőség kérdésének újból való szabályozása a legegyszerűbb alapokon és a legegyszerűbb módon. Mint említettem volt, ez az elhatározásom természetesen vonatkozik a gyülekezési jogra és az egyesülési jogra vonatkozó törvényjavaslatok előterjesztésére is. Ezek a javaslatok már túlnyomó nagy részben el is készültek, — a rendőrtörvényt is hozzászámítva — részben pedig előmunkálat alatt állanak, A határozati javaslatok tekintetében nem vagyok abban a helyzetben, hogy a Györki Imre képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatokat el tudjam fogadni, mert például a választójogra vonatkozólag már a miniszterelnök úr volt szíves a kormány nevében a Házban nyilatkozatot tenni. A kormánynak ez az álláspontja eddig nem. változott, nem járulhatok tehát hozzá az erre vonatkozó határozati javaslathoz. Ami a magam álláspontját illeti ebben a kér désben, erre vonatkozólag a felsőházban már nyilatkoztam és a magam felfogását kinyilatkoztattam volt a törvényhatósági választójoggal kapcsolatban, annak tárgyalása során. Ott kifejtettem volt, hogy ez adott helyzet, amelytől nem térhetünk el. Nem lehet tehát nemlétezőnek tekinteni, amikor a nemzetgyűlés az általános titkos választójogot törvénybe iktatta és a törvényhatóságoknál a titkos választói jog már úgyis be volt vezetve ; nem lehet tehát szó arról, hogy magát az általános titkos választójogot ejtsük el, hanem, hogy azokról a korrektívumokról gondoskodjunk, amelyek az abban látott veszélyeket a minimumra lecsökkentik. Ez volt az én beszédemnek a succusa. A második határozati javaslat arra vonatkozik, miszerint tudakoljam meg, hogy a jegyzők a községek területén az Ofb. működése óta milyen ingatlanokat kaptak ajándékba, milyeneket vettek ; s ez vonatkozik a földbirtokra és házbirtokra egyaránt. Ehhez a határozati javaslathoz nem járulhatok hozzá, mert ebben sértő tendenciát látok. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Amennyiben azonban közérdekű dolog, hogy, ha ilyenek vannak, azokról tudomást szerezzek, én meg fogom az intézkedéseket tenni abban az irányban, hogy az adatok birtokába jussak. (Farkas Elemér : Konkrét dolgokkal tessék előállani! — Györki Imre : Kérem a miniszter urat, hogy állapítsa meg! — Farkas Flemér: Tessék megállapítani, hogy hol történtek ilyen esetek! — Györki Imre : Állapítsa meg a miniszter, ő hivatott arra, nem én!• — Zaja Ház mindkét oldalán.) Elnök: Györki Imre képviselő urat kérem, méltó vtassék csendben maradni. Farkas Flemér kégviselő urat ugyancsak kérem, tessék csendben maradni. Scitovszky Béla belügyminiszter : Kijelentettem volt, hogy ahhoz a határozati javaslathoz azért nem járulhatok hozzá, mert az olyan gyanúsítás, amelyet képviselőtársam egyáltalában nem támasztott alá- De amennyiben ezt állítja és arról tudomást szerzek, nekem mint felügyeleti hatóságnak kötelességem utánajárni, és ha találok ilyen esetet és szükség van a megtorlásra, ebben a tekintetben intézkedni fogok. Magam azonban eleve nem tudok hitelt adni képviselőtársam emez állításának.Nagy köszönettel venném, ha képviselőtársam, amennyiben ilyeneket tud, ezeket az adatokat volna szíves rendelkezésemre bocsátani. A harmadik határozati javaslatához, amely arra vonatkozik, hogy a magyar állampolgárság rendezésére vonatkozólag új törvényjavaslatot nyújtsak be, azért nem tudok hozzájárulni, mert