Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

Az országgyűlés képviseloházá,nak 307. gyűlések — 3479 esetben, s ezekből be lett tiltva 83 gyűlés. A vármegyékben engedélyezve lett 1253 gyűlés és be lett tiltva 86 gyűlés. Most jönnek szociáldemokrata képviselőtársaim. Ök kértek és kaptak engedélyt 1242 esetben s megtagadtatott az engedély 99 esetben. Vármegyékben kértek és kaptak 140 esetben engedélyt s nem lett megadva az engedély 34 esetben. Összesen engedélyezve lett rendes gyűlés 4732 esetben, a szociáldemokratapárt részéről összesen 1362 esetben. Tehát betiltott .rendes gyűlés volt ebben az időszakban 169, a szociáldemokratapárt részére pedig 1362 engedélyezett gyűlés mellett 133. (Egy hang a jobboldalon: Ez semmi!) Ebből a számból 1928-ra a szociáldemokratapárt részére engedélyeztetett 340 gyűlés és megtagadtatott összesen 26. (Esztergályos János : Benne vannak a tudományos előadások is!) Az összes. (Esztergályos János : No, úgy-e Î) 1929-ben engedélyezve lett 63 gyűlés és csak május

< 1-ei gyűlések lettek megtagadva. (Felkiáltások jobbfelöl: Na! — Ivády Béla: A számok beszélnek!) Ezért kénytelenek t. képviselőtársaim ismétlésekbe bocsátkozni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, ezek hivatalos adatok. Külön összeállíttattam ezeket, hogy a képviselő uraknak rendelkezésükre tudjam bocsátani őket. (Esztergályos János: Ha egyet tiltottak volna be, azt is jogtalannak tartottuk volna, nemhogy százat!) Elnök : Esztergályos János képviselő urat kérem, hogy sűrű közbeszólásait ritkítsa meg ! (Derültség). Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Ház ! Áttérek röviden a viszonossági kérdésre és a vizumkérdésre is. (Halljuk ! Halljuk !) A vizűmkor dés megoldása nem olyan egyszerű dolog. Csak viszonossági alapon látom a kérdést megoldhatónak. Különben ebben a kérdésben tárgyalások is folynak. Méltóztatott egyik képviselőtársunknak megemlíteni, hogy a szomszédos államokkal szemben nekünk kellene jó példával előljárni. Attól az elvi álláspontomtól, hogy velük szemben csak viszonossági alapon lehet rendezni a Lkérdést, nem térhetek el; a többi államokkal esetleg tudunk más megoldást találni. Méltóztattak itt az amerikaiakra hivatkozni, akiknél nyolc napi Budapesten való tartózkodás esetén a vizumdíj két dollár, hosszabb időre szóló tartózkodásnál pedig 10 dollár. Fábián Béla t. képviselőtársam azt a vádat is emelte, hogy megvan a lehetősége annak, hogy vizűm nélkül is be lehet iönni az országba. Ennek tényleg megvan a lehetősége. Akik Budapestre jönnek, azoknak Budapesten kell a vizumot megszerezni, azok pedig, akik vidékre mennek, a határállomáson kapják meg a vizumot, nem kell tehát a vidékről a vizűm megszerzése végett a fővárosba befáradniuk. Kijelentem azonban, hogy e tekintetben annyi könnyítést kívánunk tenni, amennyit ezen a téren rendészeti és állambiztonsági szempontból csak megtehetünk. (Helyeslés.) Most áttérek a visszahonosítási és optálási kérdésekre. A minisztériumban minden optálási ügyünk el van intézve. Azok már tőlünk kimentek. Hogy a megkívánt okmányok be nem érkeztek, vagy be nem adattak, ez a feleknek lévén kötelessége, természetesen nem ránk tartozik. Visszahonosítási kérdésekben és egyáltalában a II. ügyosztályomban volt két év előtt 40.000 restancia, ehhez hozzájött egészen a folyó évig majdnem 78.000 restancia, úgyhogy összesen 118.000 restanciánk volt. Ezt a restanciát tavaly feldolgoztattam, úgyhogy nem maradt több, mint 6000 restancia. Ellenben annyi új anyag gyülemlett megint fel, hogy abban az ügyosztályban ma megint 20.000 darab restancia van. Intézkedtem, hogy ez a legrövidebb idő alatt ülése 1929 pinius 8-án, szombaton. 87 feldőlgoztassék és hogy az ügyosztály olyan munkaprogrammot állítson össze, hogy ha à jour lesz, a beérkező ügydarabok a folyó esztendőben mind elintézhetők legyenek. Körülbelül 6—7 ezer, majdnem 8000 azoknak az ügydaraboknak száma, amelyek ehhez az ügyosztályhoz beérkeznek, holott pedig a munkaerőnek száma csökkentetett, mert 24 tisztviselő helyett ma ebben az ügyosztályban csak 18 tisztviselő dolgozik. Méltóztatnak tehát látni, hogy nem tétlenkedünk, hanem igenis dolgozunk és ahol több munkaerőre van szükség, a pénzügyminiszter úr jóindulatának igénybevételével, ha az összegek rendelkezésemre bocsáttatnak, az egész anyagot fel fogom dolgoztatni. Az egész talán három- vagy négyhónapi munka és remélem, hogy ezzel az áldozattal az egész kérdés rendbe lesz hozható. Most áttérek a községi háztartások kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Magam vagyok a legjobban informálva azokról a lehetetlen állapotokról, amelyek a városi és községi háztartásokban ma fennállanak. Ezekkel a kérdésekkel a pénzügyminiszter úrral egyetértői eg a legbehatóbban foglalkozunk, de az anyag nagyon nagy és a kérdések megoldása nem a legkönnyebb. Igyekezni fogunk azonban itt olyan bázist teremteni, amelyre az összes községi és városi háztartások alapjait lefektethetjük, úgy-" hogy azok közt a korlátok között ugyan, de nagyobb szabatosággal, mint amilyennel ma rendelkeznek, biztosíthassák mindazoknak a szükségleteiknek kielégítését, amelyekre anyagi erejük őket predesztinálja. Abban a tekintetben, hogy a pótadószázalékok hogyan oszlanak meg, a következőket mondhatom. 1928-ban 34€ községben 50°/o-on alul volt a pótadó, 2108 községben 50%-os és 941 községben 50%-on felüli volt a pótadó. A folyó évet illetőteg 3390 község közül 1032-ben van 50°/o-on aluli, 1186-ban van 50%-on felüli pótadó, 1172-ben még nincs döntés. Most bizottságok járnak kint, nem abból a célból, hogy lesrófolják az 50°/o-ot, hanem, hogy a helyes mérvben állapítsák meg a községi pótadót. Ezek természetesen mind átmeneti intézkedések és ezek a kérdések kizárólag az új törvénnyel lesznek véglegesen rendezhetők. (Györki Imre : Sok a természetbeni járandóság, amelyet a pótadón kívül szednek!) A többi kérdéssel talán nem is kivánok foglalkozni, csaK be akarom még jelenteni, hogy abból az egymillió pengőből, amelyet a telefonhálózatok kiegészítésére méltóztattak rendelkezésemre bocsátani s amely nem egész terjedelmében használtatott fel erre a célra, mert nem volt rá szükség, remélem, hogy a folyó évben az összes községek, körjegyzőségek, jegyzőségek elláttatnak telefonnal, úgyhogy 600 hiányból a folyó évben a még hátralévő 140-et fel fogjuk szerelni. A csendőrségnél a hiány 325 volt ; itt most még 68 a hiány, amelyet remélem, a folyó évben szintén fel fogunk szerelhetni- Ha nem, akkor mindenesetre a jövő évben már az összes csendőrörsök és jegyzőségek el lesznek látva telefonnal, ami az adminisztrációnak mindenesetre megkönnyítését fogja jelenteni. Mihelyt miniszter lettem, első kötelességemnek tartottam, hogy segélyezni lehessen azoknak a hadikölcsönöknek tulajdonosait, illetőleg kárukat csökkenteni lehessen, akik hatósági intézkedések révén voltak kénytelenek hadikölcsönt jegyezni. Értem azokat a kiskorú gyámoltakat, akik a hatóságok intézkedései folytán vagyonuk nagy részét hadikölesönökbe voltak kénytelenek fektetni. Első átiratomban a pénzügyminiszter úrtól azt kértem, adja meg nekem a lehetőséget arra, hogy ezt a kérdést megfelelően rendezni tudjam, abból az erkölcsi kötelességből folyólag, amellyel az állam elsősorban ezekkel szemben tartozik.