Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-307

Az országgyűlés képviselőházának 307. ülése 1929. évi június hó 8-án,* szombaton, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Fai'íjyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1929/30. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A belügyi tárca. Felszólaltak : Fábián Béla, Csák Károly, Bródy Ernő, Madarász Elemér, Esztergályos János, Homonnay Tivadar, Györki Imre, Meskó Zoltán,'Gál Jenő, Víczián István, Rothenstein Mór, Kóthly Anna, Kabók Lajos, Scitovszky Béla belügyminiszter. — A belügyminiszter benyújtja az 192ö-ban Genfben tartott munkaügyi egyetemes értekezlot által a kivándorlók hajókon történő felügyelete egyszerűsítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Interpelláció : Györki Imre — a belügyminiszterhez — a kecskeméti szociáldemokrata pártszervezet megalakítása és egy röpcédula terjesztési díja tárgyában. — A belügyminiszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Vas s József, Scitovszky Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az, ülést megnyitóin. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatot nem a Képviselőház szövegezésében, hanem változtatásokkal fogadta el. (Mozgás.— Halljuk! Halljuk! Csendet kérek, képviselő urak. A törvényjavaslatnak a Felsőház által megváltoztatott szakaszait a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel^ végett kiadja a törvényjavaslatot annak idején tárgyaló közigazgatási bizottságnak. (Helyeslés jobbfelől.) Ezzel kapcsolatiban bejelentem a t. Háznak, hogy a Felsőház a közigazgatás rendezésiéről szóló törvényjavaslat tárgyalása során három rendbeli határozati javaslatot is elfogadott, amelyeket tárgyalás és hozzájárnia« céljából a Képviselőháznak megküldött. A határozati javaslatokat a Ház előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett kiadja a közigazgatási bizottságnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Napirendünk szerint következik àz 1929/ 1930. évi állami költségvetés (írom. 780) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a belügyi tárca költségvetésének általános vitája. . Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A belügyi tárca általános vitájánál KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXII. (Esztergályos János: Hol a belügyminiszter úr? — Felkiáltások jobbfelől: Mindjárt jön!) legelső sorban is sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy hiányzik az önkormányzati szervek háztartási statisztikája. Ma, amikor a pénzügyminiszter úr legalább is megkezdte benyújtani a magyar pénzügyi statisztika adatait a Képviselőház elé, habár még csak nagyon kis részletekben, mert hiszsen mindössze három statisztikát kaptunk meg, méltóztassék megengedni, hogy reklamáljam a belügyi kormányzatnál és ezzel kapcsolatban, a pénzügyi kormányzatnál is, hogy nekünk nincs statisztikánk, legalálbb is nem méltóztatott idejönni statisztikával arra vonatkozóan, hogy mennyi az az öisiszeg, amelyet Magyarország népe Izözr »égi adóban és községi terhek címén általában befizet. Szeretném tudni azt is, hány olyan község van még mindig Magyarországon, amelynek pótadója magasabb 50%-nál, mert hiszen sajnálattal kell olvasnunk a lapokban, hogy még mindig nagy számmal vannak községek, amelyeknek pótadója a törvény intézkedése ellenére magasabb nemcsak 50%-nál, hanem magasabb 100%-nál is és legutóbb volt szerencsém olvasni egy intézkedésről, amelynek értelmében azt hiszem, Csanád vármegyében 30 vagy nem tudom hány községnek engedték meg, hogy községi pótadójuk magasabb legyen, mint 50%. Nagyon szeretnék a belügyminiszter úrtól statisztikát kapni arra vonatkozóan is, hogy a jelenlegi Magyarország területén a régi világban, a békevilágban mennyi volt a községi alkalmazottak száma, mert elképesztő számadatot kapnánk akkor, ha a belügyminiszter úr nekünk statisztikai adatokat bocsátana rendelkezésünkre. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tévedés!) Rögtön bátor leszek hivatalos adatokat a miniszter úrnak rendelkezésére bocsátani abban az irányban, hogy mennyivel több ma egyes községekben a községi alkalmazottak száma, mint volt békében; egyszersmind sta7