Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-313
Az országgyűlés képviselőházának 3. Frühwirth Mályás képviselő úr félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása címén kért szót. (Malasits Géza: Mi az? Talán összeférhetlenségi bejelentést tesz? — Petrovacz Gyula: Ki ellen? - Györki Imre: Önmaga ellen!) Frühwirth Mátyás: T. Képviselőház! Gömbös Gyula államtitkár úr az imént felszólalt és reám hivatkozva az én múltkori interpellációm anyagával foglalkozott és itt nyilatkozatot tett. En a múltkori interpellációmban tényeket állapítottam meg és azt kértem a honvédelmi miniszter úrtól, hogy, a közmunkák kiadásának ezt a rendszerét szüntesse meg és hasson oda, hogy olyan eset, amilyet felhoztam, többé elő ne fordulhasson. Nekem nem a munkakiadás elosztása ellen van kifogásom, amint azt a beszédemben hangsúlyoztam is. Azt mondom (olvassa): «Nincs kifogásom a munka elosztása ellen, ebbe beleavatkozni nem akarok, mert ez a miniszter úr dolga és gondja, csak arra kérem a miniszter urat erről a helyről, hogy azoknak, akiknek iparigazolványuk nincsen, ne méltóztassék közmunkát kiadni.» Ez egyúttal válasz azoknak az uraknak is, akik az imént közbeszóltak. Nekem nincs szükségem arra, hogy összeférhetienségi bejelentést tegyek magam ellen. En megmondottam, hogy a munka megoszlása ellen nincs kifogásom, és ha az urak kifogásolják, hogy én itt visszaéléseket, szabálytalanságokat teszek szóvá, akkor azt mondom, ehhez az uraknak legkevésbbé van joguk, mert ők naponkint és reggeltől estig ezt csinálják. Igazságtalanság tehát, hogy a képviselő urak engem rendreutasítanak azért, mert én ebben a Házban egy szabálytalanságot teszek szóvá. Ha ehhez önöknek joguk van, akkor nekem kétszeresen van rá jogom! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem erről van szó!) De erről! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Frühwirth Mátyás: Áttérve magára a lényegre, én egy szabálytalanságra hívtam fel a honvédelmi miniszter úr figyelmét és arra kértem őt,^ hogy a közmunkák elbírálásában ne engedje érvényesülni azokat, akiknek iparigazolványuk nincs, akiknek nincs is joguk nyerget készíteni, mert az ipartörvény szerint csak az készíthet nyerget, akinek erre képesítése van. Ha tehát olyannak adja ki a munkát a honvédelmi minisztérium, akinek nincs képesítése, ez az eljárás vagy tájékozatlanságra vall, vagy pedig jogtalan. Nem szabad olyan iparosnak kiadni ezt aközmunkát, akinek nyeregkészítésre iparigazolványa nincs. Ez tény. Fel is olvastam, hogy ezek a következők: Első Pécsi Bőrgyár, Winternitz Gyula és Fia Bőrgyár, Újpest, Budapesti Gépszíjgyár — amelynek tulajdonosai Váczi Imre, Árpád és Ferenc — továbbá Mellinger Zsigmond gépszíjgyártó, akiknek nincsen iparigazolványuk nyeregkészítésre. Interpellációmban arra hívtam fel a miniszter úr figyelmét, hogy jogtalanság szerintem az, ha olyan cégek és olyan nagyvállalatok vonják el a közmunkákat, amelyeknek nincsen ara joguk. Hivatkoztam arra, hogyha valaki szappant árusít, nincs joga ahhoz, hogy borbélyüzletet nyisson, mert ehhez külön képesítés kell. A honvédelmi minisztérium olyanoknak adott és akar munkát kiadni (Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár: Honnan méltóztatik tudni, hogy mit akarunk?!) T. államtitkár úr, már kiadtak ilyeneknek munkát, megvolt a joggyakorlat és olyanok is kaptak munkát, akiknek erre iparigazolványuk nem volt, tehát az '. ütése 1929 június 18-án, kedden. 507 volt az intencióm, hogy a jövőben ne így csinálják. Másik megállapításom az volt, hogy strómannokat fogad fel egyik-másik nagyvállalat s a strómannok segítségével elhalásszák az iparosok elől a közmunkákat. Megállapítottam, hogy a Váci Siketnéma Intézet javára is kiadtak az előző közszállítás alkalmával 20 vagy 30 nyerget, — pontosan nem emlékszem, hogy mennyit adtak ki — holott ebben a műhelyben soha nem készítettek nyerget. Ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy megállapítottam és okmányokkal igazoltam a Ház előtt, — a Ház asztalára letettem az okmányokat — hogy a Melkó Bertalan cégnek szintén kiadtak közmunkát, pedig ez a cég már 1928-ban megszűnt, azóta nem dolgozik, nem működik. Az államtitkár úr engem teljesen félreértett. Én ez ellen a rendszer ellen vagyok és az államtitkár úr rendkívül rosszul tette, amikor engemet támadott azért, mert egy rendszertelenségre hívtam fel az államtitkár és a miniszter úr figyelmét. Mindenkinek kötelessége közös erővel arra törekedni, hogy a közmunkák a legminimálisabb áron, a legpontosabban, a közszállítási szabálvzatnak megfelelően, a legmegfelelőb módon adassanak ki. Azután megállapítottam és okmányokkal bizonyítottam, hogy az iparosok ánai és a nagyvállalkozók árai között majdnem 100— 120 pengő differencia volt. Erre felhívták az iparosokat a honvédelmi minisztérium V. osztályába és Moór ezredes és Haraszthy őrnagy 10—15 iparossal tárgyaltak és rábírták őket, hogy adjanak he drágább ajánlatokat. Megállapítottam a tényt és tanukkal és írással tudom ezt igazolni. Továbbmegyek. Elküldték ezeket az urakat Felsmann kereskedelemügyi miniszteri tanácsos úrhoz, hogy őt informálják és bírják rá, hogv ne tegyen kifogást — ha a jury elé kerül a dolog — ez ellen az ár ellen. Tényeket állítottam tehát és azt kértem az államtitkár úrtól, vizsgálja ki ezeket az adatokat, de engem ne bántson, ellenem ne forduljon, ha én igazságtalanságokat és visszaéléseket akarok megszüntetni, mert ez a dolog nem felel meg a közszállítási szabályzatnak. Ha a gyanút el akarjuk távolítani a honvédelmi minisztériumról, akkor a közszállítási szabályzat értelmében ezeknek nem szabad előfordulniuk, mert örökké a legsúlyosabb gyanú alatt lesz a honvédelmi minisztérium, ha a nyeregszállítást és más katonai megrendeléseket továbbra is, később is e szerint a rendszer szerint adnak ki. A honvédelmi minisztérium 2500 nyereg szállítására kiírta a pályázatot. Erre nagyok és kicsinyek benyújtották árajánlataikat. Nagy differencia volt... Elnök: A képviselő urat figyelmeztetni vagyok kénytelen, hogy nem abban a keretben mozog felszólalása, amelyre jogcíme van. A képviselő úr félreértett szavai helyreigiazítása címén kért szót; méltóztassék tehát ebben a keretben maradni. Frühwirth Mátyás: Igyekezni fogok az elnök úr intencióinak megfelelni. 2500 nyeregre írt ki a minisztérium pályázatot. Az államtitkár úr megindokolta, hogy miért semmisítette meg a miniszter úr az előző pályázatot. Ehhez a miniszter úrnak joga van, ebbe én szintén nem akarok beleszólni. A 2500 nyereg .szállítására kiírt pályázatot megsemmisítették s egy pár hétre rá újból kiírták a pályázatot, amikor az embereket nem sikerült