Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-306
18 Az ôrezággyűlés képviselőházának mot, hogy a honvédelmi tárca költségvetési összege az egész állami költségvetés végössze- , gének 10%-a, — az összehasonlításnál — nem használhatom, mert ezen itt említett államok egyikének sem «zsoldos» a hadserege. Zsoldos hadserege a győző hatalmak közül egyedül Angliának, ennek a szigetországnak van, de itt is tisztában vannak annak a költségességével. Míg Magyarország báró Láng Boldizsár t. képviselőtársam megállapítása" szerint, honvédelmi kiadásainak 73%-át költi zsoldos hadseregének személyi kiadásaira, addig Jugo- v szlávia, ahol általános védkötelezettség van, hadügyi költségvetésének csak 26%-át költi fizetésekre és nyugdíjakra. Pedig Jugoszlávia hadierejének békelétszáma 150.000 fő, míg Magyarország csak 35.000 fő engedélyezett katonát tarthat csak fegyverben. Az ember igazán elszomorodik, ha katonai téren a mai aránytalanságokat látja. A, körülöttünk lévő államok, az úgynevezett kisentente hadseregének békelétszáma 570.000 főből, mozgósított létszáma pedig 4"5 millió főből áll. Egy esetleges mozgósítás vagy háború esetén ötödfél millió ellenséges fegyveres katonát talál magával szemben a 35.000 magyar katona! Ha azt látom, hogy a kisentente 3460 lövegével szemben — melyből 1060 a nehéz ágyú és mozsár — nekünk mindössze' 100 lövegünk van, nehéz lövegünk pedig egy sincs és ha azt látom, hogy 21.300 ellenséges géppuskával szemben a mi 500 géppuskánk áll, (FelMáltások: Hallatlant) és hogy a kisentente 1600 repülőgépével és 200 tankjával szemben nekünk egyetlen egy hadirepülőgépünk és tankunk sincs, akkor igazán nem bízhatom másbán, mint egyedül erkölcsi erőnkben. Revideálni kell a trianoni szerződéseket! (Usetty Béla: Minél hamarabb!) Revideálni kell maguknak a győzőknek, hogy gyávaságuk írásbeli bizonyítékai minél előbb feledésbe merüljenek! De revideálni kell azért is, mert Európa békéje forog legkomolyabb veszélyben, mert a mai európai katonai helyzet egy új háború bizonyosságát rejti magában. Az a meggyőződésem, hogy itt minden alkudozás, minden hátborzongatás közben aláírt paktum fölösleges, hogy minden papíregyesség csak rongy ! Itt más, mint — a fegyverek — a múltban, úgy más a jövőben sem fognak döntést hozni! Háború volt, van és lesz! Hadseregre tehát szükség volt, szükség van és szükség lesz! Különösen 'nekünk,i akiket legjobban megtépázott, megcsonkított és elszegényített a trianoni békediktátum! Akiknek tehere írják majdan utódaink, hogy elveszítettük az ősöknek vérrel megszerzett és ezer év önfeláldozó küzdelmei árán megtartott — Nagy-Magyarországát! 680.000 elesett magyar hős szellemét őrzi a városligeti Hősök Emlékköve és 680.000 hősi halottunk vére kiált bosszúért felénk: hát hiába onta vért 1 ? (Járiossy Gábor: Csak igazságért!) Széles e világon nincs egyetlen nemzet sem, amelynek fiai véréiben annyira .benne élne a katonaság szeretete, mint a magyaré', ban. Kis gyermekkorunktól fejlődik ez és velünk marad utolsó leheletünkig. Nincs magyar apa és anya, aki büszke ne volna katonafiára. Ha valaha, akkor — a változott viszonyok következtében — ma van leginkább szükségünk arra, hogy ezt a magyar lelket edzzük! Szótárunkból töröljük ki ezt a szót: «ember», iktassuk be a «harcos» szót helyette! Minden magyar embernek, helyesebben minden magyar «harcos»-nak ma egy-egy élő oroszlánnak kell len306. ülése 1929 június 7-én, pénteken. nie! Minden magyar harcos minden gondolatának, minden tettének, szíve minden dobbanásának csak egyetlen célja, egyetlen akarata és vágya lehet: Nagy-Magyarország. Nagy-Magyarország hozza majd a kultúrát, a lelkek békéjét, a lakosság megelégedettségét és boldogságát! Nagy-Magyarország nélkül hiába a kultúra, hiába az egyesek jóléte, hiába minden pillanatnyi gazdasági siker! Ez mind csak ideiglenes és csak pillanatokig tartó, mint az alföldi délibáb, melyből mindig oly keserves a ma élő magyarnak az ébredése! En is azt mondom, amit a német katona mond: a háború «Stahlbad», acélfürdő! Igenis acélfürdő a magyar harcos számára. (Helyeslés.) A háború nem bűn, de bűn a háborút követő anyagi javaknak, előnyöknek aljas, önző célból való kihasználása! (Barthos Andor: Ügy van!) Legnevezetesebb katonai íróink már megállapították, hogy a Jövő háborúja nagyon borzalmas lesz! A militarizmus szelleme úgy áthatotta Európa minden népfaját, hogy például Franciaországban az asszonyokat, a nőket is bevonták már a kötelező honvédelmi szolgálatba, úgyhogy ma Franciaországnak nemcsak Európában, hanem az egész világon a legerősebb hadserege van •'.. A jövő háborújának borzalmait pedig a sokfajta gázbomba alkalmazása még fokozni fogja. Már a világháborúban alkalmazott gáztámadások is rettentő veszteségeket okoztak, úgyhogy a gázvédelem ügyét sürgősen meg kell szervezni nálunk is. A lakosságot népies előadásokban kell kioktatni a gázok elleni védekezésre. Be kell vezetni, hogy a tanítók még az iskolás gyermekeket is megtanítsak a gázálarc használatára. Megfelelő felvilágosító munkával elérhetjük azt, hogy mindenki saját költségén szerezzen be gázálarcot. Egységes típusú gázálarc beszerzése a lakosságot — minthogy emberéletről van szó — számottevően nem terhelné meg. Abban is megegyeznek katonai íróink, hogy a jövő háborújában aránylag kicsi, momentán meglévő, főleg hivatásos katonákból álló hadseregek fognak harcolni és jaj annak az országnak, amelynek hadserege minden pillanatban nincs készen egy váratlan megrohanás kivédésére. Ezért fontos a Jövő hadseregének ütőkészsége és ezért vár —• szerintem — legfontosabb feladat és szerep a jövő nagy háborújában a tényleges magyar katonára. Minél nagyobb erkölcsi értékű a hadsereg, minél lelkesebb, minél mozgékonyabb, minél jobban fel van szerelve a technika minden vívmányával, annál inkább megvan a remény arra, hogy az ellenséges haderőt leverje és békére kényszerítse. A jövő háborúját tehát főleg a ténylegesen szolgáló katonák fogják eldönteni. Kell tehát, hogy a mindenkori ténylegesen szolgáló katonai parancsnokok, a tisztek minden pillanatban edzettek és erősek legyenek. Testi erejük és fogyatkozás nélküli szellemi képességük lesz az, ami — hazaszeretetük mellett — képessé teszi majd őket a nagy leszámolásra. Ezek a szükséges tulajdonságok azonban csak akkor lehetnek meg és csak akkor maradhatnak fenn, ha az idegeiket a napi megélhetési gondok — mint előttem szóló t. képviselőtársaim elmondották — nem őrlik meg. A magyar országgyűlésnek kell megadnia az anyagiakat, hogy legmagasztosabb feladatuknak, a haza védelme szent fogalmának élhessenek. Itt a Házban most már harmadszor szólalok fel a honvédtisztikar anyagi helyzetének javításáért. (Helyeslés.) A múlt évi
