Képviselőházi napló, 1927. XXII. kötet • 1929. június 07. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-308
132 Az országgyűlés képviselőházának pénzügyi természetű akadályokba ütközött és mintha a népoktátásügy fejlesztésének az a vörös vonala, amelyre az igen t. kultuszminiszter úr az általános indokolásban oly találóan mutatott rá és amely eddig a kultusztárca költségvetéseinek számoszlopain és általános indokolásain olyan láthatóan vonult végig, ebben a költségvetésben erősen elhalványult volna. És bármennyire is osztom és belátom annak az álláspontnak a helyességét, mely az állami kiadások további fokozását egyidőre lehetetlennek tartja, mégis azt állítom, hogy népiskolai ügyünk további fejlesztése és teljes kiépítése a magyar nép érdekében álló olyan legelsőrangú szükséglet és követelmény, hogy itt félúton megállani, vagy a programm lebonyolítását évtizedekre kitolni, megbocsáthatatlan hiba és helyrehozhatatlan mulasztás lennie. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Ha az előttünk fekvő költségvetés általános indokolását, nemkülönben a múlt esztendőben • a törvényhozás tagjai között szétosztott, a ma- I gyár kir. vallás- és közoktatásügyi miniszté- ! rium által kiadott «Ä r Magyar Népoktatás» című művet áttanulmányozzuk, azt látjuk, j hogy az a nagy akció, amelyet röviden tanyai iskolák létesítésének nevezünk r még igen nagy munkát, erőfeszítést és igen tekintélyes pénzügyi áldozatokat igényel. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a miniszter úr égy 5000 tanteremből és tanítói lakásból álló sürgős programmot és egy | 3000 további tanteremre és tanítói lakásra ter- ! jedő pótprogrammot dolgoztatott ki. E két programm szükségességéről és alaposságáról j éppen a rendelkezésünkre álló kultúrstatisztikai adatok alapjául mindenki meggyőződhetik. Az 5000 objektumra terjedő sürgős programm megvalósításához összesen 48,260.000 pengőre van szükség. Ebből az összegből eddig 5 költségvetési éven keresztül rendelkezésre bocsáttatott 46,260.000 pengő és ez beutaltatott az ] 1926 : VII. *tc. által létesített Országos Népiskolai Építési Alapba, részben a költségvetésekben előirányozva, részben pedig a beruházások során, amelyek a bevételi többletek terhére ; engedélyeztettek. Ebből tehát megállapíthatjuk, hogy az ; 5000 sürgős objektumra terjedő programm ; megvalósításához még 2 millió pengőre van szükség. Hátra van ezenkívül az egész pót- ; programm lebonyolítása, amely, miként említettem, 3000 tanteremre és tanítói lakásra ; terjed. Hogy ehhez mennyi beruházási hitelre lenne szükség, azt nagyjából kis zárni thatiuk olyképpen, ha elosztjuk a -fenntemlített 48,260.000 pengőt, azaz azt az összeget, amelybe ! a sürgős programmba foglalt 5000 r objektum j építése kerül, az objektumok számával, tehát \ 5000-rel. Így azt kapjuk, hogy egy objektum j kereken tízezer pengőbe kerül, természetesen nem számítva a helyi tényezők hozzájárulását j A 3000 még felépítendő objektumhoz tehát szá- ; mításom szerint cirka 30 millió pengőre volna szükség. Mármost szemügyre véve a tárca költségye- j tésében a 21. címnél a tanyai iskolák létesítésére előirányzott összeget, fájdalommal kell konsta- ! tálnom, hogy az 1928/29. évre megállapított két- j millió pengővel szemben az 1929/30. költségvetési évre ennél lényegesen kevesebb, mindössze 950.000 pengő irányoztatik elő. A beruházási hitelnek ezzel a nagymérvű csökkenésével mindenekelőtt veszélyeztetve látom az 5000 tanítói lakást és tantermet magában foglaló sürgős programm közeli befejezését, de ami ennél sok- i kai jobban aggaszt, attól félek, hogy ezáltal év308. ülése 1929 június 10-én, hétfőn, tizedekre kitolódik, ha ugyan teljesen meg nem. hiúsíttatik a további háromezer tanteremre és tanítói lakásra terjedő pótprogramm megvalósítása. Pedig azt hiszem, nem tévedek, amidőn azt állítom, hogy a kultuszminiszter úrnak a népiskolaügy fejlesztésére irányuló programm ját, amely alatt az iskolátlan falvaknak és tanyai körzeteknek iskolával való ellátását, a váltakozó oktatás megszüntetését, a túlzsúfolt osztályok kettéosztását és végül az egészségre és testi épségre ártalmas és veszélyes meglevő iskolák újjáépítését értjük, parlament, közvélemény és sajtó úgyszólván egyértelműleg osztja és helyesli, (Ugy van! a jobboldalon.) az ennek a programmnak megvalósításához szükséges beruházási hiteleknek a kormány rendelkezésére bocsátását nem sajnálja* sőt még az örökké gáncsoskodók is hajlandók koncedálni, hogy a népiskolák építésere fordított kiadás hasznos, produktív, szociális és ahogyan azt Farkasfalvi Farkas Géza t. képviselőtársam is említette, egyben a legdemokratikusabb beruházás, mert a munkaalkalmak teremtésén kívül ezáltal emeljük a magyar nemzet legszélesebb néprétegeinek értelmi szintjét, ami nélkül gazdasági boldogulásunk a jövőben igazán nem képzelhető. T. Képviselőház! Az ötezer objektumot magában foglaló sürgős programm befejezéséhez, amiként már említeni szerencsém volt. még kétmillió pengőre van szükség. Ebből az előttünk fekvő költségvetésben előiránynztatutt 950.000 pengő, marad tehát még egyelőre hiány 1,050.000 pengő. Mindenképpen kívánatosnak tartanám, ha ez a még hiányzó összeg az 1928/29. év bevételi feleslegeiből bocsáttatnék mentől előbb a kultuszminiszter úr rendelkezésére. (Ffclyes'lés a középen.) Sajnos azonban, számolni kell azzal, hogy a kormány nem lesz többé abban a helyzetben, hogy beruházásokra a költségvetésen kívül nagyobb összeget hozzon a törvényhozásnak javaslatba. , A pénzügyminiszter úrnak, a költségvetés sommázatához csatolt indokolása e tekintetben nem sok biztatót tartalmaz, amikor azt mondja (olvassa): «Miután a költségvetésen kívüli beruházásoknak az eddigi mérvben való folytatására a népszövetségi kölcsönmaradványok felhasználása és a bevételi többletek csökkenése folytán nincsen lehetőség, az egyes tárcák beruházásainak megállapításánál főleg arra kívántam figyelemmel lenni, hogy minél több olyan beruházás irányoztassék elő a költségvetés keretében, amely eddig a költségvetésen kívüli beruházások között nyert fedezetet. 3 * T. Képviselőház! Ha tehát egyrészről a népiskolai építési akció folytatására a költségvetés keretein belül ilyen mostohán óhajtunk gondoskodni, másrészről pedig a költségvetésen kívüli beruházásoknak az eddigi mérvben való folytatása, a pénzügyminiszter úr most idézett szavai szerint, nem lesz lehetséges, akkor kérdem tisztelettel, hogyan és miként lesz. lehetséges belátható időn belül népiskolai hálózatunknak a magyar nép érdekében feltétlenül szükséges kiépítése, az Eötvös-féle 1868. évi XXXVIII. teikknek az 1926: VIL tcikk értelmében való végrehajtása? Ezt a feladatot pedig a magyar nemzet, a magyar nép érdekében meg kell oldani és ezzel a feladattal szemben igénytelen nézetem szerint nem szabad a non possumus álláspontjára helyezkednünk és nem szabad ennek megoldását évtizedekre elodáznunk.. Viszont, ha a Népiskolai Építési Alap költségvetési évi dotációja.a jövőben az 1 millió pengőt sem fogja elérni, a bevételi többletek
