Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.
Ülésnapok - 1927-305
468 Az országgyűlés képviselőházának . a címet elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Hálás vagyok úgy gróf Szapáry Lajos, mint Szabó Sándor t. képviselőtársaimnak, hogy külön figyelemben részesítették a 11. címet, a költségvetésnek a földbirtokrendezési szolgálatra vonatkozó részét. Teljesen egyetértek a t. képviselőtársaimmal abban, hogy nagy szüksége van a kormánynak arra, hogy az állami elővásárlási jog gyakorlása céljából megfelelő összeg álljon rendelkezésre, hogy esetenként, a szükségszerűségnek megfelelően, ahol szociálpolitikai szempontból szükséges egy birtok megvásárlása és a kisemberek kezébe juttatása, erre módja is legyen. Ebből a célból jegyeztem a hasznos beruházási összegből az Altruista Banknál kétmillió, a Kisbirtokosok Földhitelintézeténél szintén kétmillió alaptőkét. Különösen az Altruista Bank éppen abból a célból alakult, hogy az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából megbízás alapján lebonyolítsa azokat a parcellázásokat és földvásárlásokat, amelyeket a földmívelésügyi kormány szükségesnek tart. Van azonban egy országos határozat, amelyet a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával a Felsőház kezdeményezett, mégpedig a mostani pénzügyminiszter úrnak indítványára. Természetes dolog, hogy ő, aki akkor még nem volt pénzügyminiszter, mint felsőházi tag tette meg az indítványát. (Szabó Sándor: Reméljük, azért nem feledkezik meg róla!) A határozat értelmében a pénzügyminiszter az állami elővásárlási jog gyakorlására három esztendőn keresztül két-kétmillió pengőt bocsát az Altruista Bank rendelkezésére, hogy szociálpolitikai szempontból szükségszerű esetekben a parcellázásokat le tudja folytatni. Az indítványban azonban az áll, hogy «a szükséghez képest, az ország pénzügyi viszonyainak megfelelően» bocsásson a pénzügyminiszter kétmilliót rendelkezésre. A «lehetőleg» szó szintén benne van az indítványban és ez tette lehetővé, hogy a folyó évben nem került rendelkezésünkre ez a kétmillió pengő. Remélem azonban, hogy a jövőre ennek lehetősége fennáll és annál is inkább törekedni fog a pénzügyminiszter úr érvényt szerezni saját indítványának, amelyet országos határozattá emeltek, mert itt a t Házban is bizonyos érdeklődés kísérte ezt a kérdést és azt a Képviselőház is figyelemre méltatta. Abban a reményben, hogy ennek az országos határozatnak megfelelően a szükséges forgótőke rendelkezésre fog állani, s az elővásárlási jogot a szükséghez képest gyakorolni tudjuk, kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásulvenni és a 11. címet megszavazni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 11. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 12. cím. Kérem a jegyző urat, legyen szíves a címet felolvasni. Héjj Imre Jegyző (olvassa): «12. cím. Mezőés közgazdaság különböző ágai». — Szólásra következik Pintér László! (Az elnöjki szélket Puky [Endre foglalja el.) Pintér László: T. Képviselőház! Az új házszabályok szerint csak a címhez lehet hozzászólni és éppen ezért az ebbe a címbe besoro5. ülése 1929 június 6-án, csütörtökön. zott tételek közül kívánok három térteihez röviden hozzászólni. Az egyik megjegyzésem felelet (kíván lenni azokra a támadásokra, amelyeket iá Falusi Kislakásokat Építő Szövetkezet ellem annakidején és azóta is némely urak irányoztak. Saját tapasztalataimat tolmácsolom a Háziban, amikor kijelentem, hogy semnniféle akció ja a kormánynak olyan hálát nem váltott ki éppen a kisemberek részéről, mint a Faksz. A Faksz a legszebben teljestíi azokat a reményeket, amelyeket hozzáfűztek. Egy-két adatot kívánok itt a Ház színe előtt felolvasni. 1927 augusztus 12-től 1928 december 31-ií£ a Faksz 16.694 egyénnek 24,262.0(0 pengő értékű Á-jelű, 1351 egyénnek 860.290 pengő értékű B-jelű és 703 egyénnek 270.770 pengő értékű C-jelű hitelt adott. Összesen tehát 18.749 egyénnek 25,393.000 pengő értékű hitelt folyósítottalk. Az 1929. évi tavaszi akció során, a folyó évi májusáig 5481 egyénnek 7,968.900 pengő Á-jelű, 262 egyénnek 167.680 pengő értékű B-jelzésű és 160 egyénnek 63.150 értékű C-jelű hitelt folyósított. Összesen tehát 5903 egyénnek 8,199.730 pengőt folyósítottak. Itt a számok beszéllmek, felesleges: ehhéiz valami ikoimmentárt hozzáfűzmi. Mi csak azt kívánjuk, hogy a Faksz működését tovább is folytassa, a másik kérdés, amelyhez hozzá kívánok iszólni, a műtráigyaihitel kérdése. És itt tolmácsolom a kisgazdák kérelmét a mélyen tisztelt földtmívelésügyi miniszter " úrhoz. Tudom, hogy egy kicsit nehéz ez a kérdésedé azt hiszem, hogy a tisztelt miniszter úr jóindulata fog rá módot. találni, hogy megoldja a műtrágyálhitei kérdését. Ez a hitel ugyanis 11 hónapra van kiadva. Kiadják augusztusban és pont akkor kell visszafizetni, amikor a gazdáknak abszolúte nincs semmi jövedelmük. Ezért a kisgazdáknak az a kérése, hogy egy hónappal hosszabbítsák meg a hitelnek a visszafizetési határidejét, hogy az a váltó olyan időben legyen esedékes, amikor már valamit elcsépeltek és vissza tudják ebből fizetni ezt a hitelt. Elismerés illeti meg a földmívelésügyi miniszter urat ezért az akcióért, mert tény az, hogy ez óta az akció óta a kisgazdatársadalom kezd hozzászokni a műtrágyázáshoz és tagadhatatlan, hogy ennek folytan a terméseredmények nagyon szépen javultak. Hiszen a német mezőgazdasági terméstöbblet nemcsak a talaj és éghajlati viszonyokkal függ össze, hanem öszszefügg éppen a műtrágya alkalmazásával. Ebben voltunk mi meglehetős hátul. Ha ki akarjuk parírizni legalább az egyik oldalról a búza áresését, akkor ugyanezen a területen többet kell termelni, ezt pedig csak úgy érjük el, ha műtrágyát atkalmazunk. Éppen azéirt nagyon kérem a mélyen tisztelt földmívelésügyi miniszter urat, hogy nehézségek kiküszöbölésével tegye lehetővé azt, hogy a kisgazdák még nagyobb szeretettel karolják fel ezt az akciót. Tisztelt Ház! Amit még záradékul meg akarok említeni, — ami már többször kicsillámlott a felszólalásokból — és pedig a búza árának az esése. Egyik tisztelt képviselőtársam — azt hiszem Kiss István —ma behozott egy vidéki lapot, a Kiskunfélegyházai Közlönyt, amelyben a piaci árak vannak felsorolva. Megdöbbentünk a 11 pengős rozs és 15 pengős búzaárakon. (Egy hang a jobboldalon: És a lisztárak?) A lisztárak majd akkor szállnak le, ha már leszedték as utolsó cseppig a tej fölét a publikumról. En egész őszintén megmondom, hogy engem nem elégített ki százszázalékig a közgazdaságügyi miniszter úr válasza Gál Jenő képviselőtársunk interpellációjára. Azzal a megállapítással, hogy
