Képviselőházi napló, 1927. XXI. kötet • 1929. május 22. - 1929. június 06.

Ülésnapok - 1927-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. a csikágói bessz-játék okozta a búza árának ezt a katasztrofális esését, a kérdést megoldva nem látom, mert a csikágói börze ellen is meg kell találni az utat és a módot, amelyen Európa mezőgazdasága védekezni tud. Ez nem magyar kérdés, ez európai kérdés s ennél érdekelve vannak azok az európai államok mind, amelyekagrárexporttal foglalkoznak. A statisztika szerint 8 ilyen európai állani van. A gazdasági szakírók, akik ezzel a kérdéssel már évek óta foglalkoznak, régen rámutattak arra, hogy nincsen a megegyezésnek abszolúte semmi tárgyi akadálya s nincs semmi akadálya annak, hogyha ez a 8 állam a tárgyalóasztalhoz leülne, .hogy a megegyezés útjait, módjait és eszközeit meg ne találja. Eddig csak Kanada tudta megalkotni a poolt, a többieknél az úgynevezett tengerentúli búzakartell megalkotására még csak az előmunkálatok vannak folyamatban. Ha már most az ilyen katasztrofális válságot okoz a csikágói tőzsde, inert nem tudjuk szembeállítan i az európai mezőgazdaságot az amerikai piaccal, mi fog történni akkor, ha az összes tengerentúli államok egy frontba állanak fel az európai mezőgazdasággal szemben? Nézetem szerint ez zel a fronttal szemben fel kell állítani az európai búza-ringet és minden országban, a poolt, az export szindikátust, amely a búzaáakat megállapítja s az exportot irányítja. En azt a gon dolatot vetem fel, — már a külügyi tárca tárgyalása során is felvetettem ezt — hogy a magyar kormány és a magyar közgazdasági körök hálára köteleznék egész Európát, ha ennek a megegyezésnek a sorsát egyengetnék és egyszerre élére kerülne Magyarország az európai mezőgazdaságnak, hogyha ennek a kérdésnek útját törné, mert, t. Ház, hogy másutt éppen olyan bajok vannak, mint minálunk, arra talán csak elég egy bizonyítékot hoznom, azt, hoa~^ a német kormánv egy külön Notstand-akciót inaugurált a német gazdasági válság megoldására, s épnen^ azért meg fogja találni kormányunk felhívása a visszhangot minden európai érdekelt országnál, ha ezt a gondolatot felveti. Ezek az árak azonban, amelyekről itt beszéltem és amelyeket Kiss István t. képviselőtársam is ismertetett itt a^ Házban, azt mutatják, hogy nemcsak a csikágói bessz okozta a tőzsdén ezt az áresést, hanem ott bizony egy lelketlen játék folyik. (Ügy van! jobb felől. — Várnai Dániel: Amelyben résztvesznek a mezőgazdák is, ne tessék elfelejteni!) Elég rossz, hogy odacsábították őket a tőzsdére! Iksz nagybirtokos tönkrement abban, hosrv engedte magát erre a játékra csá bíttatni. (Várnai Dánie : Elég baj!) Én, t. Ház, azt kívánnám, hogy az a határidőüzlet végre egyszer érezze meg a kormány sújtó kezét, (Ügy var»! jobbfelől,) mert úgy látom, hogy ez a tőzsde úgy gondolkozik, mint ahogyan a közmondás tartja: «Az a kutya, amely sokat ugat, nem harap,» tehát folytatja a játékot. Egy gabonakereskedőtől hallottam, hogy ennek az egész budapesti bessznek a hasznát prágai (spekulánsok vágták zsebre, nemis a mieink. A kormánynak módjában van, hogy ezt a játékot, ezt a lelkiismeretlenséget megakadályozza. (Úgy van! jobbfe161.) Ha egy parasztlegényt, aki egy zsák búzát lop, elcsuknak, akkor miért nem csukják el az ilyen modorú tolvajokat is, akik millió métermázsa búzát tesznek tönkre, értéktelenítenek el a speuláció visszaéléseivel? Nem szavakat, tetteket, nem ígéreteket, hanem komoly elhatározásokat várunk. Ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni. A címet elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXI. uíése 1929 június 6-án, csütörtökön. 469 Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Krisztián Imre! (Rothenstein Mór: No de most! — Élénk derültség.) Krisztián Imre: No de most! T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az idő előrehaladott volta miatt távirati stílusban beszéljek. A 12. cím 2. rovata alatt húzódik meg egy pici tétel, amelynek a magyarázata tulajdonképpen a tagosítás támogatása. Bár tudom, hogy ez a kicsi összeg nem ezt a célt kívánja szolgálni, mert adott esetben szokott a pénzügyminiszter úr erre a célra kívánatos összegeti rendelkezésre 'bocsátani, miután azonban a három szakminiszter úr közül most itt van a földmívelésügyi miniszter úr, ez alkalommal legyen szabad felvetnem a tagosítás súlyos kérdését. Eddig egy-egy hold föld tagosítása, tartozékaival együtt, 9 koronába került. Most egy éve kiadtak egy ismeretlen számú rendeletet, amely, hogy mennyire szükséges a tagosítás, azt most hosszadalmasan nem kell ecsetelnem, csupán arra akarok rámutatni, hogy negyedes, nyolcados, felesföldek. húsz darabban vannak, úgyhogy ilyen nadrágszí jszerú földecskéken a márkázást, a helyes gazdálkodást lefolytatni nem lehet. Ennélfogva : nem hogy megnehezíteni, hanem inkább az állam nagymérvű támogatásával elősegíteni kel] a tagosítást, abból a szempontból, hogy a költségek elviselhetők legyenek. Ismétlem, nem akarom ' részletesen ecsetelni, hogy mennyire szükség van erre, mert tudjuk, hogy barázdákon csak ocsú terem és a márkázásnak ott semmi foganatja nincs. Eddigelé, ha valamelyik község gazdaközönsége tagosítani kívánt, ezt a kívánságát az igazságügyminiszter úr tudomására hozta, a mérnökök jelentkeztek és ki-ki a mérnök ajánlata szerint alkalmazott mérnököt. Természetesen meg tudom érteni ezen a téren azt a gazdát, hogy visszaéltek azok a mérnök urak, hogy felfogadták a munkát két pengővel, amikor pedig a munka egy bizonyos százalékát lefolytatták, azt mondották, hogy tovább ezeri az árért nem tuidlják vállalni a munkát, hanem ennyi pótköltséget kérnek. Megtörtént ez 2—3 esetben is. Ezt az aggályt meg tudnám értemi, ha ebből a szempontból hozták ezt a rendeletet, de ha meg is van ez az aggály, meg lehetne a dlolgot csinálni úgy, hogy csak a megbízható mérnököket engedjék pályázni és megmondhatnák azt az ilyenekről, hogy téged igazolunk, akárhol adódik tagosítás, jelentkezhetsz és az igazolványt felmutathatod, hogy nem tudom miféle hájjal megkent ember a tagosítással ne legyen megbízható. Ezidőszerint a helyzet az, hogy három minisztérium, a földmívelésügyi minisztérum gazdasági osztálya, az igazságügyminsztérum és a pénzügyminisztérium szakreferensei állapítják meg, hogy miként legyen, hogy mennyibe kerüljön az ország bizonyos területein egy-egy hold tagosítása. Frappáns bizonyítékul van szeren csém tisztelettel felolvasni egy olyan sík területen való tagosításra vonatkozó árakat, ahol nem különböző összetételű hegyes-völgyes a föld. Tehát egy egyforma összetételű föld tagosításáról van szó. Füzesabony határában, ahol egy hold tagosítása 14 pengő 50 fillérbe kerül. Ehhez hozzá jön 50%-os egyéb költség. így van ez megállapítva, a főjegyző úrtól tegnap kapott értesítés alapján mondhatom ezt. Tehát ez öszszesen 21 pengő 75 fillér. A kataszteri költség 1 pengő 50 fillér, s ez összesen 23 pengő 25 fillér. Megesik az, hogy arról van szó^ hogy két darabban szokták csinálni a tagosítást, hiszen 69